Három évtized – Józsa Márta jegyzete
Három évtizeddel ezelőtt az volt a naiv álom, hogy a nyilvánosság is hozzá tudja majd segíteni az ország legelnyomottabb polgárait az emancipációhoz. Ma már tudjuk: sikerült eljutnunk a hasonlattá vált vécékeféig.
Zavaró tény – Kárpáti Iván jegyzete
A magyar kormány az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozta Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. (...) Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg.
Holnap kit gyűlöljek? - Selmeci János jegyzete
Ukránok, bűnöző gyerekek, bankárok, ukránok, benzinkutasok, és megint a benzinkutasok; már egy gyakorlott gyűlölő is nehezen tudja követni a kormány iránymutatásait arról, hogy kik az ellenségeink.
Mása és Aljosa kűrje - Hardy Mihály jegyzete
Az elmúlt években egyébként szabályosan menekülnek Oroszországból a siker-sportágak művelői, akik a párizsi olimpia óta tudják, hogy kevés esélyük van az indulásra nemzetközi versenyeken.
Agarak - Szénási Sándor jegyzete
Ami Zelenszkij indulatát illeti, az érthető, mégis értelmetlen, és igazságtalan is. Mindenesetre leír egy jelenséget, amit egyébként orosz menekültek fogalmaztak meg.
Orbán kettős mércéje – Kárpáti Iván jegyzete
Amikor brüsszeli politikusok tesznek kritikus megjegyzéseket, az beavatkozás. Amikor amerikai vezetők tesznek politikailag egyértelmű nyilatkozatot, az "aranykor". Amikor az Európai Unió feltételekhez köti a forrásokat, az zsarolás. Amikor az Egyesült Államok a miniszterelnök és az elnök személyes kapcsolatától teszi függővé bizonyos kedvezmények időtartamát, az stratégiai partnerség.
Intellektuális génbankrendszer - Józsa Márta jegyzete
"Önök három évtizede a mi intellektuális génbankunk" - mondta beszédében Orbán Viktor, majd rámutatott azokra a kissé leharcolt influenszerekre és valóságshow-hősökre, akikre lecserélte egykori bajtársait.
Időjárásjelentés – Józsa Márta jegyzete
A magyar társadalom egésze egyszerre örül és retteg, ha április közepére gondol, de fogalma sincs senkinek, hogy hogyan lehet erre mindenképpen bekövetkező traumára túlélési receptet találni.
Belerokkanni a várakozásba - Kárpáti Iván jegyzete
6/01/2026 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Van az a fajta alkotó, akiről az ember azt hiszi, hogy örök. Nem halhatatlan a szó patetikus értelmében, hanem egyszerűen kívül van az időn. Tarr Béla ilyen volt. Mintha mindig is itt lett volna, és mintha mindig itt is maradna. A filmjei alapján legalábbis biztosan.
Tarr Béla nem akart tetszeni. Nem akart szórakoztatni, nem akart megfelelni, nem akart közönségkedvenc lenni. Ő azt akarta, hogy nézz. Hosszasan. Kényelmetlenül. Úgy, hogy közben ne tudj elbújni se a történet, se a zene, se a vágás mögé. Ha Tarr-filmet néztél, ott voltál benne. Sáros utcákon, fáradt arcok között, az idő lassú, könyörtelen folyásában.
A Sátántangó nem film volt, hanem próbatétel. Nem csak a hossza miatt. Azért, mert türelmet követelt. Figyelmet. Alázatot. Aki végignézte, az nem ugyanaz az ember maradt utána.
Tarr Béla filmjeiben nem történt sok minden és közben mégis minden megtörtént. Az emberi remény elfáradása. A közösségek szétesése. Az a furcsa, kelet-európai tapasztalat, hogy mindig várunk valamire, ami majd megoldja helyettünk az életet, és közben lassan belerokkanunk a várakozásba. Ő ezt nem magyarázta. Nem kommentálta. Megmutatta.
Amikor azt mondta, hogy A torinói ló után nem csinál több játékfilmet, sokan nem hitték el. Pedig teljesen logikus volt. Ő már mindent elmondott, amit akart. Nem volt benne ismétléskényszer, nem volt benne hiúság. Csöndben hátralépett. Ritka gesztus ez egy alkotótól.
Most, hogy meghalt, hirtelen nagyon hangos lett a csönd. De ha van vigasz, akkor az az, hogy Tarr Béla nem hagyott maga után lezáratlan mondatokat. Az ő mondatai hosszúak voltak, kimértek, és a végükön pont volt. Súlyos, fekete pont.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2026. január 6-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)