„Klubrádió
Publicisztika
A sovinizmus ötven árnyalata – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

H. M.: A sovinizmus ötven árnyalata

Az érzékeny fülűek ma is kihallhatták a nagyorosz sovinizmus minden árnyalatát Vlagyimir Putyin (amúgy főállású háborús bűnös) beszédéből. A sovinizmus mind az ötven árnyalatát, amit csak egy pusztuló birodalom fel tud vonultatni.

Nemcsak matek – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Nemcsak matek – Szénási Sándor jegyzete

Anna Arutunyan, a CNN elemzője szerint Ukrajnának kell engednie, és nem a Nyugatnak döntésre jutnia, mi lesz abból, ha Putyin győzelemmel vonul le erről a sakktábláról, a nagyszájú Nyugat pedig megalázottan. Az orosz birodalmi álmok dagadnak tovább, és ezek, mint a kelt tészta, idővel mindig kifutnak a teknőből. Ez az elemzőnek eszébe se jut. Ő úgy számol, hogy egy 37 milliós nép nem győzhet le egy 143 milliósat, és ha Kijevnek nincs félmillió új regrutája, hát tegye fel a kezét, már bocs.

Szerelvényünk a vakvágányon zavartalanul vesztegel – Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Szerelvényünk a vakvágányon vesztegel

Az új köztársasági elnök már eddigi munkája során is mindenben megfelelt a központi akaratnak, alkotmánybíróként is a vezér akaratával egyezően csapott el népszavazást, ellenzéki beadványt és mindent, a helyére lépő jogtudós pedig szintén a vezért és kormányát szolgálata igen jó pénzért minden olyan ügyben, amikor jogvita támadt a nemzetközi porondon.

Menza – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Menza – Józsa Márta jegyzete

Soha sincs korán ahhoz, hogy felnőttnek tekintsenek, ám most úgy látszik, ahhoz sincs késő, hogy felnőttként gondolják azt rólunk, hogy ne tudnánk választani tényleges, és nem kamu alternatívák közt.

Vákuum – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Vákuum – Szénási Sándor jegyzete

Ahol józan ember nem állítja, hogy az ellenzék pont olyan elviselhetetlen, mint a hatalmi elit, mert ez nyilvánvalóan hülyeség, viszont mindkettőt dettó utálja, ott a térfogatnyomás olyan alacsony lesz, hogy valami feltétlenül ki fogja tölteni a teret, a mi esetünkben ez a se nem párt, se nem szervezett civil mozgalom, ami az influenszerek laza csoportját jelöli.

Fóliázni már nem lesz elég?! – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Fóliázni már nem lesz elég?! – Selmeci János jegyzete

A világ szégyene, hogy hatályban van egy törvény, ami szerint a heteroszexualitás oké, a homoszexualitást viszont megmutatni bűn, de azt talán már a fideszes szavazók egy részének is látványos szégyen lenne, ha a magyar gyerekek jobb létéért kormányzás helyett megint fóliázni fognak még azután is, hogy amúgy kegyelmet adtak egy pedofil segítőjének.

Fideszes ujjgyakorlat – Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Fideszes ujjgyakorlat – Rózsa Péter jegyzete

Nagytekintetű miniszterelnök úr, Ön egy kisujjnyi erkölcsi tartást nagyít fel ember méretűvé, hogy ezzel egy újabb trükköt produkáljon, hátha beveszi a többség. Egy kisujjnyi igazságot szokott ön óriásplakáttá, vagy hangos nemzeti szózattá nagyítani, de ezúttal melléfogott.

Arató András: Oh, borzalom: valakinek le kell mondania? Irgalom!

10/02/2024 09:16

| Szerző: Arató András

A Fülbevalós Hölgy, minden ablakok pucolója már most megmondotta: jó szívvel alá fogja írni az ő főnökének, Pedofilhasító Miszlikbevágónak a Sziklaszilárd módosítására vonatkozó parancsát. Aláírja, aztán vagy elolvassa, vagy nem.

Előre megmondjuk, csak egy rémálom tette tönkre az éjszakánkat, fel is ébredtünk belőle még időben.

Zokogunk, a Vezérlő Táboroknak annyi – itt állunk magunkra hagyva. Nem öltözünk tetőtől talpig gyászba, elég egy setét alsógatya, ugyanis nem a földi életet hagyja maga mögött, csupán a politikait. És amíg él, addig a borzalmas remény élteti azeri balta hasította szuverén szívünket.

De hát nem lehet másként.

Először is maga kéri az állampárti frakciótól a bizalmatlansági indítványt. Hiszen forszírozza a szerencsétlen svédek fölvételét, noha nyilvánvaló, a Nemzet Pedellusa és Bajusza hallani sem akar róla, ami már önmagában tekintve is maga a dörgedelem, ám ha egy Kocsis Máté nem támogat valamit, az földrengés vagy -csuszamlás. Ilyenkor nincs kecmec, kérdezni kell: akartok-e még engem?

(De Gaulle, aki nemcsak tábornokból lett köztársasági elnök a kis franciák földjén, hanem még Charles André Joseph Marie is volt, lemondott, miután egy közigazgatási reformjavaslatát egy népszavazás elbuktatta. Lám, hova vezet, amikor nem konzultál valaki a néppel, hanem megszavaztatja. Másfél évvel a lemondása után halálozott el.)

Szíve szerint akarná őt a frakció minden tagja, de hát ők nem egy szavazó gép, az ellentmondás feloldhatatlan. Volt már hasonló krízis másfél éve, de akkor hallgattak rá, és odaengedték a mászókához a finneket. Mostan súlyosabb a helyzet, hiszen tudjuk, a miniszterelnök gerince nem hajlik - ha egyszer kimondott valamit, akkor nem tágít Putyin mellől, akármilyen dalt fütyörésszen is Brüsszel. Mert a barátság olyan, mint a konzerv: örök és megbonthatatlan.

Hacsak.

Mert a lágyszívűség, az engedékenység megbosszulja magát.

Volt egy nemzeti konzultáció. Illetve sok volt már belőle, elvégre az óriásplakátosok és más kreatívok tisztes megélhetése alapvető nemzeti érdek. Mostan a szuverenitásról kérte ki a nép véleményét a megszokott színvonalú kérdéseivel. Az összes magyar, azaz másfél millió válaszolt és 99 százalékuk ikszelt úgy, ahogy az tőle elvárható volt. Először is öntudatos polgáraink megtagadták a flamand-vallon füttyszóra alapozott táncot. És persze a génmódosított ukrán gabona elleni körkörös védelem éppoly evidencia, mint a migránsgettókkal szembeni következetes elzárkózás. És persze no a gendernek az ő propagandájára.

De a magyar nép legfőképpen is a fegyverküldésre mondott nemet.

Aztán elutazott a mi vezérünk Brüsszelbe, beszélgetett ezzel-azzal tíz percet, és szépen megszavazta, hogy Ukrajnának adja az Unió a mi pénzünket. Sajnos ez már a leglojálisabb híveket is elbizonytalanítja. Nem az a sok milliárd, amit a konzultációra költöttünk, azt boldogan dobta össze a megkérdezett nép, elvégre szeretjük, megbecsülve érezzük magunkat, amikor kikérik a véleményünket, hanem a fegyver letétele. Világos. Ahelyett, hogy az utolsó csepp vérünkig. Vagy fillérünkig. Ezután már szükségszerűen nem a bizalmatlansági indítvány következik, hanem a lemondás. És most országszerte virít a 99-es szám.

99% propaganda
 
99% propaganda
Fotó: Arató András
 

Hacsak meg nem magyarázza.

Valójában fényes győzelmet aratott, mint Filippinél Brutus, Waterloonál Napóleon, Mohácsnál Lajos. Elérte ugyanis, hogy Zelenszkijnek évente el kell számolnia a költéseivel. És azt mi magyarok tudjuk a legjobban, milyen veszélyes, ha számot kell adni az európai adófizetők pénzéről. Fogadni mernénk, hogy az ukránok egy év múlva egyetlen lombkorona sétányt vagy törpemagaslest sem lesznek képesek felmutatni.

Úgyhogy talán mégis megmarad Ő nekünk fáklyaként a Hanyatló Nyugat sötét árnyékában.

Oh? Irgalom!

Vagyis nincs kegyelem.

A Fülbevalós Hölgy, minden ablakok pucolója már most megmondotta: jó szívvel alá fogja írni az ő főnökének, Pedofilhasító Miszlikbevágónak a Sziklaszilárd módosítására vonatkozó parancsát. Aláírja, aztán vagy elolvassa, vagy nem.

Arról van szó, hogy az államelnök jogai, akár nő, akár férfi az illető, nincsenek összhangban a közoktatás fejlődési irányával, azaz még mindig vannak olyan homályos pontok, amikor döntenie, gondolkodnia kell. Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az anomáliának! Tiltson meg a törvény szigora a beosztott funkcionáriusnak, esetünkben az elnöknek mindennemű mérlegelést!

Azonban egy további módosításra is égetően szükség van. Egyes felforgató elemek, a guruló liberális dollárbaloldal, a szuverenitásellenes álcivilek és más brüsszeliánus, ellenséges figurák nyomatják a kérdést, vajon a családok barátnője mi a fxszért adta oda a pedofilsegítő tornatanárnak a köz kegyelmét? Mostan Katának nincsen indoklási kötelezettsége, de nem is tilos neki az istenadtát megvilágosítani. Nagy veszély nem fenyeget ugyan, elvégre makrancos ő, ha nem a főnöke kérdezi, de az a teljes biztonság, ha nem csak nem muszáj, hanem egyenesen tilos felvilágosítást adnia.

Hanem mondta-e neki valaki az ő népes tanácsnoki táborából: kedves Kata, az, hogy nem tiltja az Alaptörvény a gyermekek ellen bűnt elkövető büntetőjogi és erkölcsi fölmentését, nem jelenti egyúttal azt is, hogy kötelező közkegyelemben részesíteni. Még akkor sem, ha a Csokos Asszony kéri.

Egy tanácsadó lemondott – a kérdést, hogy is kerül az ember az elnök környezetébe, egyelőre elnapoljuk –, ámde elegendő-e ennyi?