Arató András: Az orosz lő, a kapusvéd

Nincs miért hirtelen Magyarországra látogatni – állapította meg a svéd miniszterelnök magyar kollégájának meghívására reagálva. Mert talán fáj a foga, ha másra nem, legalább a NATO tagságra, ám Kecskeméten van ugyan fogászati rendelő, de nem olyan, amelyik egy dentális turizmus kutatásával foglalkozó épületben lenne található.

Így kapcsolódik a két ügy, a skandináv ország belépője és a nemzet fogának gyógyítója egymáshoz.

Utóbbi receptje egyszerű, mint szinte minden a NER világában. Végy magadhoz mondjuk 1,3 milliárd forintocska állami támogatást nemes célok lebegését látva magad előtt, építs belőle egy házikót, várj egy évet, vizsgáld meg a projektet, és ha úgy találod, mégsem olyan jó biznisz, add el az épületet, például 1,5 milliárdért és KÉSZ. Jól járt vele az adófizető az ő államán keresztül? Hát persze, hiszen lett Áfa meg Tánya belőle, a fogásznak pedig egy kis pénzmagja, amiből újabb profittal kecsegtető vállalkozásba foghat, miáltal tovább virágozhat felfele a nemzet. (Például egy fogászati turizmust kutató központ építésébe valamelyik NB I-es csapatot adó faluban. Vagy mindjárt kettőben.) Győzött a racionalitás, nem lenne praktikus ugyanis, hogy amikor a Család fejének vagy más tagjának fáj a foga (valamire), száz kilométert kelljen helikoptereznie a megkönnyebbüléshez.

Február elsején Brüsszelben kávézhat a két politikus, a jelentéktelen északi, akinek az országa repülőgépecskék gyártására kényszerül, hogy megélhessen, meg a világformáló Pannon Vezér, aki mögött egy komoly gázszerelő veti az árnyékot. Ám az a randevú szinte ingyen van, míg egy röppenés Budapestre a maga költségeivel ugyancsak a nemzetek jólétét szolgálná. Majd máskor. Ankarába pedig nem kell menni.

Egy másik Orbán, aki egy politikai igazgató, tájékoztatta a köz véleményét arról, hogy a magyar parlament nem egy szavazógyár. Bár megtehette volna, nagyvonalúan eltekintett a töméntelen példa felsorolásától, amely e kijelentését cáfolhatatlanul bizonyítaná. „A magyar kormány álláspontja az első pillanattól kezdve egyértelmű és világos, mi támogatjuk Svédországnak a NATO-csatlakozását” – mondotta, csakhogy a kormánypárti politikusok meg vannak sértve, minthogy „Svédország politikai elitje az elmúlt 10 évben folyamatosan támadta Magyarországot”.

Jegyezzük meg e ponton, hogy Orbán Balázs az MCC kuratóriumának elnöke is, és mint ilyen, egy tudós ember, amit saját maga állapított meg egy művének megjelenése apropójából, megjegyezve, hogy bár ő politikában dolgozó ember, a könyv tudományos és elemzői igényességgel íródott általa. A kötet cselekményének fő szála a „hazánknak a következő években bravúros politikai mozdulatsort kell végrehajtania” mondattal írható le. Kihagyhatatlan bestseller ígérkezik.

Visszakanyarodva az ország házába, ott is a Nemzet Pedellusának irányadó gondolatait keresve, megnyugvással vettük magunkhoz a lényeget: „Nem vagyunk a csicskásai senkinek.” A svéd tagság támogatását ellenzők kilétére utaló kérdésre e szigorú bajuszáról is híres államférfiú őszintén kitárulkozott: „Most éppen az egyik ilyen taggal beszél. De pontosítanék: én is örülnék, ha reménybeli szövetségeseink mielőbb megadnák nekem az esélyt, hogy jó lelkiismerettel megváltoztathassam az álláspontomat.” Dörgött még ide meg oda, de a végére, ha el nem is mosolyodott, megenyhült: ha Ulf eztán jól viselkedik, ő is jöhet az osztálykirándulásra.

Ezalatt az udvari fülbevalók ismerője kissé máshogy közelítette meg a svédek büntijét, de ilyen esetekben az elnöki beosztás csupán protokolláris jelentőséggel bír.

Hanem a lényeg hol is van? Ahogy a költő mondaná, vigyázó szemetek Moszkvára vessétek.

Magyarország a világ legszuverénebb országa, annyira szuverén, hogy külön törvénybe foglalta a csicskakerülést. Nem szólhat senki bele a mi döntéseinkbe, amelyek nemzeti érdekeinknek és hagyományainknak megfelelően Moszkvában születnek.