Lázár János megszólalása különösen erősen érintette a magyarországi romákat, köztük a Józsefvárosban élő nagy létszámú közösséget is – véli Pikó András. Tapasztalatai szerint a roma lakosság informálódása gyakran eltér a többségi társadalométól, a személyes, szóbeli kommunikáció, valamint a közösségen belüli tekintélyszemélyek szerepe kiemelten fontos. Lázár mondatai áttörték ezeket az információs határokat is.

Mesterséges intelligenciával végzett telefonos közvélemény-kutatással méri a választók véleményét a Minerva Intézet – erről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Pohly Ferenc, az intézet ügyvezető igazgatója. A módszer lényege, hogy nem élő kérdezőbiztos, hanem egy emberi hangzású gépi hang teszi fel a kérdéseket, az adatfeldolgozás pedig a hagyományos közvélemény-kutatásokhoz hasonló elvek mentén zajlik. Legközelebb február végén mér a cég, mely alapvetően nem kutatásokkal foglalkozik, hanem egy technológiai cég, ami arra esküdött fel, hogy ezeket a mesterség és intelligenciával működő hangrendszereket fejlessze.

A kormányváltás kulcsa a minél magasabb részvétel és egy olyan parlament, ahol több demokratikus erő együtt képes ellensúlyt képezni a Fidesz és a Mi Hazánk ellen – véli Dobrev Klára.

Horn Gábor szerint a Minerva Intézet megjelenése önmagában nem rendkívüli, a módszer pedig nem szakít a hagyományos telefonos közvélemény-kutatásokkal, csupán egyetlen elemében tér el azoktól, mégpedig, hogy bevallottan egy gép beszél az emberhez. Ez ugyan okozhat az idősebb válaszadóknál gondot, de a végén tudja pótolni a rendszer ezeket a problémákat és a végén reprezentatív lesz a minta - mondta a Megbeszéljükben a Republikon alapítvány kuratóriumi elnöke. Ezzel együtt az adatokat furcsának találta Horn Gábor.

El kell törölni a kétharmados szabályt, mert az a hatalom korlátlan koncentrációjához vezet – erről beszélt Róna Péter közgazdász, jogász a Klubrádió Megbeszéljük… című műsorában. Szerinte a kétharmados többség abszolút hatalmat jelent, az pedig szükségszerűen korrumpálja azt, aki birtokolja. A közgazdász kijelentette, nem szeretné, ha egy esetleges új, Tisza-kormánynak kétharmada lenne.

Fideszes vásárhelyi választókkal folytatott beszélgetéseiből azt szűri le Márki-Zay Péter, hogy még ők sem szeretik Lázár Jánost. "Félnek tőle, valamelyest tisztelik, de nem szeretik".

Azzal, hogy Magyar Péter nem hajlandó az ellenzékkel együttműködni, Jakab Péter szerint nem valódi rendszerváltásra törekszik, hanem egy "NER 2.0" kiépítésére.

Nem elszólás volt Lázár János kijelentése, hanem az Orbán-féle világkép lenyomata, amelyben léteznek első- és másodrangú állampolgárok, és amely lenézi a romákat, a nőket és a szegényeket – véli Szabó Tímea.

Nehéz döntések elé állíthatja az inkumbens ellenzéki képviselőket a következő választás – erről beszélt Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a Megbeszéljük... című műsorban egy friss, a budapesti 4-es választókerületben készült közvélemény-kutatás kapcsán. A körzet jelenlegi országgyűlési képviselője Tordai Bence, aki függetlenként tervezi az indulását, miközben a Tisza Párt is jelöltet állít, és a Fidesz mellett más pártok is versenybe szállnak.

Magyarország egyre távolabb sodródik az Európai Uniótól, miközben egy bizonytalan, személyfüggő hatalmi konstrukcióba kapaszkodik – mondta Hermann János a Trump-féle béketanács megalakulásával kapcsolatban.

Orbán Viktor bejelentése szerint a kormány átvállalja a januári, rendkívüli hideg miatt megugró fűtésszámlák többletét. Holoda Attila energetikai szakértő szerint azonban már az sem világos, technikai értelemben hogyan lehetne korrekt módon kimutatni, mi számít valódi többletfogyasztásnak. Szerinte, ha ez a kormány valóban segíteni akarna, 5 százalékra vinné a fűtés áfáját az extrém hideg idejére.

A Republikon Intézet kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada úgy látja, romlott az életszínvonal. Az egyik fő kérdés a választásokon az lesz, feltételezik-e az emberek, hogy a kormányváltás javítana a helyzeten. A választás ugyanakkor sosem ennyire egypólusú, számít az értékközösség is – mutatott rá Horn Gábor a Megbeszéljükben. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint utóbbi fronton a biztonság érzése és egy másik Magyarország reménye csap össze. 

A kormány számára a Szőlő utcai javítóintézet teljes eltörlése tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Gergely Zsófia, a HVG munkatársa szerint elképzelhető, hogy kerülnek még nyilvánosságra új információk.

A jelenlegi rezsicsökkentési rendszer alapvető problémája, hogy nem piaci alapon működik, hanem masszív költségvetési támogatással tartja mesterségesen alacsonyan a lakossági energiaárakat – véli Miklós László. Szerinte a kormány óriási kommunikációs gépezetét arra használja, hogy az EU-t és az ellenzéket tegye felelőssé emiatt.

Nem puszta mulasztásról, hanem tudatos eltussolásról van szó a Szőlő utcai javítóintézet ügyében, amely mögött politikai érdekek és kapcsolati hálók állhatnak – állítja Kálmán Olga.

– reménykedik Paul Lendvai a davosi fórum kapcsán abban, hogy nem fokozódik tovább a nemzetközi helyzet Trump grönlandi ambíciói miatt.