Tóka Gábor: Nem kell annyira forrón értelmezni azt a 20 százalékot

Új ablakban

2026. február 25. Megbeszéljük / részlet, Tóka Gábor (26.02.25.)

32:02

00:00

Tóka Gábor politológus, a Vox Populi blog szerzője a Megbeszéljük stúdiójában azt mondta: a látható közvélemény-kutatások és az alapján, ahogy kommunikálják a Fidesz-vezetést mutató kutatásokat a kormánypárti oldalon, az következik, hogy viszonylag biztos vezetésben van a Tisza. Azzal egyetért, hogy ezt a 20 százalékpontot nem kell annyira „forrón” értelmezni; ez az első alkalom, hogy 2-es kezdődő különbség jelent meg. Ami érdekes, hogy 2-3 százalékos változások voltak az összes megkérdezett és az összes pártválasztó között a Tiszánál fölfelé, a Fidesznél lefelé. Ráadásul több olyan kutatás volt, amiben inkább fölfelé mentek a tiszás számok és lefelé a fideszesek. A Minervánál volt nagy ugrás, a Republikonnál és a Publicusnál kisebb különbséggel nőtt a Tisza vezetlse. A kormánypárti intézeteknél, ahogy a szintén szerdán kijött nézőpontos adatoknál is inkább csökkent az általuk látott Fidesz-előny. Azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az év elején valami nem a Fidesz javára változott.

Szerinte az sokkal bizonytalanabb, hogy elmennek-e szavazni a megkérdezettek, mint az, hogy melyik pártra. A tiszások részvételi kedve nagyobb, tette hozzá. Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádióban mondta, hogy 81 százalék menne el választani. Amit Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója erre mond, hogy szerinte a Medián 93 százalékot emlegetett, az nem igaz, ilyen nem volt, de a HVG-ben megjelent egy rosszul szerkesztett és nehezen értelmezhető ábra erről.

Nem hiszi, hogy 13 százaléknál tartana a Tisza előnye, a legnagyobb jó szándékkal készült felmérések is felülbecslik a Tisza eredményeit, mert a Tisza-szavazók szívesebben beszélgetnek egy idegennel a politikáról, reménykednek, lelkesek, a fideszesek meg elkedvetlenednek, defenzívában vannak. Nem kellemes azt nézni, hogy a miniszterelnök már megint közvélemény-kutatásokat magyaráz kényszeredett módon, a WC-kefés ügyről, Gödről, a Szőlő utcáról van szó, ezek nem a beszélgetőkedvet erősítik a kormánypárti táborban. Amik most megjelentek, azok nagyrészt telefonos közvélemény-kutatások, illetve van online kutatás is. Az a jellemző, hogy a megkeresettek nagyon kicsi százaléka válaszol, nagyon nagy az önszelekció szerepe. A közvélemény-kutató megoldja, hogy a népszámlálásból ismert arányok rendben legyenek a mintában, de „hogy oldom meg, hogy a politikáról szívesen beszélők aránya is rendben legyen?”. Nem tudjuk, hogy ez mennyi a társadalomban, erre nem nagyon tudnak korrigálni. Volt egy olyan kutatás nemrég, amely föltette azt a kérdést, hogy ha politikáról van szó családban, barátok között, akkor ki milyen szívesen kapcsolódik be, és drámai volt a különbség a tiszások és a Fidesz-szavazók között előbbiek javára.

Szerinte olyan jelenséggel van dolgunk, mint 2009-10 táján a Fidesznél. Egy nagyon népszerűtlen kormánnyal szemben nagyon lelkesek voltak a fideszesek, míg a szocialista szavazókat inkább nagyítóval kellett keresni, ezért a szocialisták támogatottságát alul-, a Fideszét túlbecsülték a 2009-es európai parlamenti és a 2010-es országgyűlési választáson is. A biztos és az összes pártot választó között lehet a valódi eredmény.

 

Tóka Gábor

Fotó: Mátyus László

 

Elmondta: az időközi választások eredményeit alapul véve próbálja mérni, hol tarthat most a Fidesz, hiszen azokon a Tisza nem indul. Kevés olyan választás van, ahol a Fidesz-logót felvállaló jelölt valamilyen ellenzékiként azonosítható szereplővel mérkőzik meg, de ezek alapján inkább 41-42 százalék körül állhat a Fidesz, és nem 45-ön, mint a 2024-es EP-választáson. Nem tartja hihetetlennek, hogy csak ennyi volt a változás. Jelezte: így nem is 38-on áll a kormánypárt, mint a független közvélemény-kutatók átlaga mutatja, és akkor ezt a két és fél százalékos különbséget a másik oldalról le kell vonni.

A kisebb pártoknál egybecsengenek a számok, a Kutyapárt és a DK is 3 százalék körül van, a Mi Hazánk már a 6 százalékot közelíti, nem az 5-öt, nagyobb az esélye, hogy bejut, mint hogy nem. Ha tehát az előbbi számokra visszatérve levonunk másfél-két százalékot a Tisza Párttól és a többit a Kutyapárttól meg a DK-tól, akkor a felmérésekben átlagos 10 százalékos Tisza-előny inkább 6 százalék lehet, ami szoros, mert az egyéni kerületi szavazatokban 5 százaléknyi előnyre van szükség a győzelemhez.

Abban biztos, hogy a Fidesz támogatottsága nem nagyon változik. Könnyebben tud lefelé változni attól, hogy szerinte most nagyon rossz kampányt csinálnak, önellentmondásokba keveredő a kommunikációjuk, nem jól koordinált, össze-vissza ugrálnak a hangsúlyok, és vannak kifelé beszélők, ezért olyan negatív történetek is könnyebben kikerülhetnek róluk, amik hitelesek, valódi tényeken alapulnak. Ezzel szemben az ő nagy fegyverük a hatalmas propagandagépezet, ami egyre kevésbé tudja elérni az embereket. Kellemetlenül érintette őket a Meta és a Google tiltása a politikai hirdetésekre. Emellett az Origo, a Bors és a Ripost olvasottsága is csökkent az elmúlt években. Valóban vannak olyan emberek, nagy számban, akiket csak a Fidesz-verzió ér el a politikai hírekből a személyes kommunikáción kívül. De ez egy adottság, nagyon új dolgokat nem hallanak. A Fidesz sérülékeny, de nagyon stabil is, azért, mert 15 éve kormányzó párt – tette hozzá.

Az ellenzéki pártok támogatottsága nagyon sokat tud változni és ezzel kapcsolatban nagyon sokat tévedtek a közvélemény-kutatók. Ezt leginkább a taktikai szavazás okozta; talán a legjellemzőbb példa a 2019-es európai parlamenti választás volt, ahol a kutatások az MSZP-t és a Jobbikot hozták ki legerősebbnek, holott 4-5. helyen végeztek 6 százalék körüli eredménnyel. Akkor sokan az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavaznak. Most már viszont leegyszerűsödött a helyzet, kicsit több mint 10 százaléknyi szavazat nem esik a két nagy pártra, valószínűleg lesz még lemorzsolódás a DK-tól és a Kutyapárttól, odamozgás „nem látom be, hogy mitől lenne”.

Azért kételkednek sokan ezekben a felmérésekben, mert láttunk négy kétharmadot, és ezek egy része nagyon váratlanuk ért egy csomó embert. A másik pedig az, hogy azt feltételezzük, hogy itt mindenre elszánt emberek vannak hatalmon, és „borzasztó, mit fognak kitalálni”. Szerinte a Pride vagy az ellehetetlenítési törvény is mutatja, hogy nem tudnak mindent megtenni, utóbbi azt is megmutatta, hogy még a Fidesz-frakcióban is van ellenállás, annak egy kisebbségén bukott meg. Vannak „külföldi barátok, és köztük legalább egy, aki időnként robbantgat is”. Hallotta egyébként nagyon józan szakértőtől, hogy „Százhalombattán valami pukkanni fog”, de Moldovában vagy Észtországban, ahol az említettek még inkább be akarnak avatkozni, se voltak ilyenek.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)