Számos uniós jogot sérthet a szuverenitásvédelmi törvény a főtanácsnok szerint
12/02/2026 13:32
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka kiemelte többek között a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülés szabadságának és az adatvédelmi rendelet potenciális sérülését. Lattmann Tamás a Klubrádiónak azt mondta, 90 százalék, hogy a bíróság a tanácsnok állásfoglalásával egyező ítéletet hoz majd, a kormánynak tehát változtatnia kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényen, ha el akarja kerülni a pénzbüntetést. Egy másik ügyben is született főtanácsnoki indítvány, ez a bizottságot bírálta, amelynek eszerint nem kellett volna feloldania uniós forrásokat Magyarország számára.
Uniós jogot sért a szuverenitásvédelmi törvény, amellyel a kormány felállította a Szuverenitásvédelmi Hivatalt – véli az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Julianne Kokott, aki szerint több alapvető szabadság- és alapjogot sért a magyar jogszabály – írja a hvg.hu.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata a jogszabály szerint azon szervezetek és személyek azonosítása, akik – akár külföldről érkező támogatás révén – más államok vagy külföldi szereplők érdekében végezhetnek olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat és a választói akaratot. A hivatal széles vizsgálati és mérlegelési jogkörrel rendelkezik, lényegében bármilyen információt bekérhet, miközben döntései nem tartoznak bírósági felülvizsgálat alá.
A hivatalt létrehozó törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, így került az ügy az EUB elé. Bár a bizottság azt nem vitatja, hogy a tagállamok jogosultak fellépni a politikai pártok külföldi finanszírozása ellen és jogosultak megvédeni a választási rendszereiket a külső beavatkozásoktól, a jogszabály szerintük is sérti az Alapjogi Chartát és a GDPR-t.
A bíróság ítélethozatala előtt a bírói tanács egy tagja minden esetben nyilvánosságra hozza szakvéleményét. Ez történt meg most, Kokott főtanácsnok szerint a szuverenitásvédelmi törvény hatással lehet az uniós jog érvényesülésére. A hivatal jogilag kötelező erejű vizsgálati jogosítványai befolyásolhatják a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket, így az uniós alapvető szabadságjogok körébe tartozó szolgáltatásnyújtást és tőkemozgást is. A külföldi szolgáltatókra vonatkozó előírások – például az együttműködési kötelezettségek és a vizsgálati eredmények közzététele – közvetett hátrányos megkülönböztetést valósíthatnak meg. A főtanácsnok emellett úgy véli, a hivatal egyes jogosítványai aránytalanok a cél eléréséhez képest, így sérthetik a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Kokott kitért arra is, hogy a törvény az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások esetében is problémás lehet, a külföldről származó támogatások korlátozása pedig a tőke szabad mozgásába ütközhet.
A főtanácsnok külön írt a véleménynyilvánítás és sajtószabadság kérdéséről is, szerinte a vizsgálatok megindításának lehetősége megbélyegző lehet, a büntetőeljárás kockázata öncenzúrához vezethet, a források felfedésére vonatkozó együttműködési kötelezettség pedig szintén sértheti a sajtószabadságot. A szabályozás beavatkozhat az egyesülés szabadságába is, mivel megnehezítheti a szervezetek működését és finanszírozását.
A hivatal eljárásainak sajátos jellege miatt pedig kérdéses, hogy megfelelően érvényesül-e az ügyvédi titoktartás védelme. A személyes adatok kezelésével kapcsolatban Kokott úgy látja, hogy a törvény nem tartalmaz kellően egyértelmű és arányos garanciákat, így sértheti a GDPR-t és a Charta által biztosított alapjogokat.
A főtanácsnokok véleménye nem köti a bíróságot, de a leggyakrabban azzal egyező irányú döntés születik.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Klubrádiónak azt mondta, 90 százalék az esély, hogy Kokott állásfoglalásával egyező ítélet születik, a kormánynak pedig ezek után meg kell tennie a szükséges jogalkotási lépéseket, különben nagyobb pénzbüntetést kockáztat.
Ha most hirtelen visszaírnák a törvényt, az sem akadályozná meg, hogy az ítélet megszülessen. Tehát igazából a magyar kormánynak az a dolga, hogy a bírósági ítéletnek megfelelő intézkedéseket megtegye és helyreállítsa azt az állapotot, ami a szuverenitásvédelmi törvény előtt volt – mondta Lattmann, hozzátéve, hogy persze elméletben dolgozhat ebben előre a kormány, de ebben a helyzetben már érdemes megvárni az ítéletet.
Utána minél gyorsabban a bírósági ítéletének megfelelően a szükséges jogalkotási lépéseket meg kell tennie. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy az eljárás egy következő szakaszában egy nagyobb pénzbüntetést kap – mondta a jogász, hozzátéve, hogy ez a kötelezettségszegési eljárás, az összes hasonlóval együtt természetesen hozzátesz az összképhez. Ha újabb látványos tagadásba szalad bele a magyar kormány, akkor az politikailag is számít, hangsúlyos lehet a 7-es cikkely szerinti eljárásban is, amit érdemes lenne elkerülni – magyarázta Lattmann. Ez utóbbi ugye az az eljárás, ami igen lassan halad, de amelynek a vége a szavazati jog megvonása lehet.
Az EUB másik főtanácsnoka azt javasolja, szüntessék meg az Európai Bizottság korábbi, bizonyos források feloldását lehetővé tevő határozatát
Szintén a hvg.hu számolt be arról, hogy Tamara Ćapeta, az EUB egy másik főtanácsnoka szerint az Európai Bizottságnak nem kellett volna feloldania Magyarországnak járó források korábbi felfüggesztését.
A bizottság még 2022 végén függesztette fel a kifizetések nagy részét, mivel Magyarország nem felelt meg az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, így például az Európai Unió Alapjogi Chartájának sem. Elindult a feltételességi – gyakran jogállamiságiként emlegetett – eljárás, az Európai Bizottság pedig megállapított bizonyos mérföldköveket, amelyeket el kell érnie Magyarországnak a források lehívásához. A kormány ezek közül bizonyos területeken tett konkrét lépéseket és ígért reformokat.
2023 decemberében az Európai Bizottság, az Európai Parlament (EP) ellenzése ellenére úgy ítélte meg, hogy a bírói függetlenség terén Magyarország eleget tett az elvárásoknak és hozott egy határozatot, amely alapján 10,2 milliárd eurónyi forrás lehívására váltunk jogosulttá.
Ezt a határozatot az EP megtámadta a bíróságon, Ćapeta most több ponton neki adott igazat. Úgy látja, a bizottság megsértette az uniós jogot a határozattal, nyilvánvalóan hibát vétett az értékelésnél, nem tett eleget az indoklási kötelezettségének és visszaélt a hatáskörével. Kifogásolja, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos értékelést több kulcsterületen, így: a Kúria függetlenségének kérdésében, az Alkotmánybíróság tagjainak bírói kinevezésével kapcsolatban, valamint az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését akadályozó körülmények felszámolása terén.
Ćapeta álláspontja szerint ráadásul ha a Bizottság konkrét és részletes feltételeket szab egy tagállam számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, akkor a kifizetéseket nem engedélyezheti addig, amíg e feltételek mindegyike nem teljesül – és nem csupán formálisan, hanem ténylegesen is.
A főtanácsnok azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát. Ez azt is jelentheti, hogy a 10,2 milliárd eurót vissza kell fizetni, ebben a költségvetési ciklusban a mezőgazdasági támogatáson kívül lényegében minden forrástól eleshetünk. Ebben az esetben is fontos hozzátenni, hogy Ćapeta indítványa nem köti a bíróságot.