„Zajlik

Sajtóhírek szerint engedne az EU Orbánnak

9/12/2020 13:27

| Szerző: Klubrádió

A lengyel RMF rádió és a 444 szerint megvan a terv a magyar és a lengyel európai uniós költségvetési vétó feloldására: nem vetik el, megtartják a jogállamisági mechanizmust, viszont „befagyasztják”, tehát éveket csúszik a bevezetése. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, a két kormány győzelemként mutathatja fel, hogy családjogi kérdésekben és migrációs témákban egyáltalán nem lehet alkalmazni a mechanizmust. 

A lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta szerda reggel, hogyan oldhatják fel a csütörtök-pénteki EU-csúcson a patthelyzetet, amit a jogállamisági mechanizmus bevezetésének európai igénye, és az erre adott magyar - lengyel vétófenyegetés okozott – idézi a 444.

Valószínűsíthető, hogy a tervet a vétózni készülők részéről kedd este hagyták jóvá Orbánék Varsóban, az ajánlatot pedig a német kormány és az Európai Tanács elnöke dolgozták ki. 

A cikkben hangsúlyozták: a jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azt várhatóan a tagállamok minősített többséggel elfogadják. Viszont a mechanizmus alkalmazását befagyasztják. A lengyel és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az EU bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem használják. Legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával. (Ez a 444 korábbi információi szerint, és most a lengyel RMF értesülései szerint is jelentős követelése volt a magyar miniszterelnöknek.)

A mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet hagynak jóvá a tagállami vezetők a hétvégi csúcson. Ebben biztosítékot adnak, hogy csak akkor vetnek ki szankciót, ha olyan problémát látnak, amely szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével. Ez elvi szinten eddig is így volt, de a magyar és a lengyel kormány szerint nem elég konkrétan szerepelt a kitétel a mechanizmusról szóló törvénytervezetben.

A jogállamisági mechanizmus általánosságban nem érinthet olyan témákat, amelyeket az EU a tagállamok hatáskörében hagyott, illetve külön kitérnének arra, hogy családjogi kérdésekben és migrációs témákban egyáltalán nem lehet alkalmazni a mechanizmust. Ez azért fontos a magyar és a lengyel kormánynak, mert arra panaszkodtak, hogy a mechanizmus adott esetben genderügyi vagy bevándorlásügyi vitákban a többi tagállam zsarolásként használhatja ellenük. Ez egyáltalán nem következett eddig sem a mechanizmusból, de ha elállnak a vétótól, győzelemként mutathatják be – olvasható a cikkben.

Ugyanakkor vannak még nyitott kérdések az RMF-nek nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint is. Például nem csak azt kellene beleírni a tervezett kézikönyvbe, hogy mire nem vonatkozhat a jogállamisági mechanizmusból fakadó szankció, hanem azt is, hogy mire igen. Itt a korrupció definíciója lehet kulcskérdés, vagyis mennyire lehet ezt az érzékeny témát általánosságban kezelni, vagy mennyire szűkítenék a problémát kifejezetten az EU-s pénzek elosztását kezelő állami intézmények tetten érésére a tagállami bűnüldöző szervek által. Utóbbi felé tolná a szöveget Orbán, míg a korrupciós kockázatok általános észlelése esetén kiszabható büntetés felé a mechanizmushoz ragaszkodó nettó befizetők.

Arról ír a Bloomberg hírügynökség, hogy lengyel és magyar kormányközeli források is megerősítették, hogy a két kormány készen áll a megegyezésre, és a már megállapodtak Németországgal a feltételekről. A részletekről a Bloomberg cikke nem számolt be.

(Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)