Két új törvényjavaslatot nyújtott be a kormány Varga Judit előadásában az uniós pénzek elnyeréséért
19/07/2022 21:59
Már idén, az év második felében létrejöhet a megállapodás az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeinek átutalásáról Magyarország számára, miután a kormány a testület javaslatait figyelembe véve két új jogszabály-módosítási javaslatot is beterjesztett a parlamentnek. Ezt reméli Varga Judit igazságügyi miniszter. A javaslatok szövegtervezetéből azonban az látszik, a kormány könnyen megkerülheti a Brüsszel kedvéért terítékre vett önkorlátozásokat.
A rapid törvényalkotással és a korrupciós büntetőügyek nyomozásának ügyészi leállításával szembemenő javaslatokat nyújtott be kedden az országgyűlésnek a kormány – számolt be a lépésről Varga Judit, az igazságügyi vezetője. A kormánytag szerint az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve terjesztették a módosításokat a törvényhozás elé, ami bizonyítja, hogy a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve.
Varga Judit azt írta, az álláspontok folyamatos közeledése tette lehetővé a két törvényjavaslat benyújtását, az Európai Bizottsággal folytatott szakmai viták pedig kézzelfogható közelségbe hozták a megállapodást a helyreállítási alap forrásainak lehívásáról, amely nagyon jó eséllyel az év második felében létre is jöhet.
"A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokkal a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy a Kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítunk a társadalmi konzultációra, valamint biztosítjuk, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is” – írta a miniszter.
A javaslatokat elemezve a HVG azt írta, a szövegtervezet szerint a kormány a jövőben vállalja, hogy a jogszabálytervezetek esetében – ha ezek a Magyar Közlönyben jelennek meg – kilencven százalék lesz azok aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt. Az önkorlátozás azonban veszélyhelyzetben könnyen kikerülhető, mert a törvénymódosítás a társadalmi egyeztetést csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvény- vagy kormányrendelettervezet esetére írja elő. Márpedig veszélyhelyzetben számos döntést saját hatáskörben, rendeleti úton is meghozhat a kormány, és ezek jelentős részét – ha akarják – nem kell megjelentetniük a Közlönyben.
A másik, a korrupciós büntetőügyekről szóló módosító javaslat azonban a már elutasított feljelentések, illetve megszüntetett eljárásokra nem vonatkozna. Ezekre az új szabályozás szerinti szabályok nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ilyen határozatok kapcsán az új külön eljárás igénybevételére.
Részben hasonló bejelentést tett július elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki akkor közölte, négy pontban engedett a kormány az Európai Bizottság kéréseinek. A brüsszeli javaslatok közül elfogadták, hogy
Magyarország 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát;
a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével ellentétben legyen helye bírósági jogorvoslatnak;
a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani és a kormány a speciális jogalkotási lehetőségek arányát csökkenti;
Magyarországnak az EU-s források egy részét arra kell fordítania, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjék el.