Iványi: Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek
9/02/2026 09:11
| Szerző: Klubrádió
Mintegy 200 támogató gyűlt össze a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, a Markó utcában ahol Iványi Gábor és több politikus büntetőperének előkészítő tárgyalása kezdődött 9-kor.
A Klubrádió tudósítójának beszámolója szerint Iványi Gábort, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét nagy tapssal fogadták a helyszínen, majd a sajtónak a bejáratnál azt nyilatkozta - miután megköszönte a mellette való kiállást-, „Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek”.
A helyszínen ott Karácsony Gergely főpolgármester, Jámbor András országgyűlési képviselő, Fekete Győr András, volt momentumos elnök, Kiss László óbudai polgármester, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és Demszky Gábor volt főpolgármester.
Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke a Politikai Üldözöttekért Alapítvány képviseletében jelent meg és azt mondta, a hatalom retteg, mert Iványiék tükröt mutatnak neki. Mint mondta, tizenhat éve próbálják ellehetetleníteni Iványi Gáborék egyházát és szervezeteit, és most börtönbe akarják zárni. „El a kezekkel Iványi Gáboréktól!" - hangoztatta.
A bíróságra Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és társai kísérték be Iványit.
A Klubrádió tudósítóját már nem engedték be az épületbe, de fotósunk bejutott és arról számolt be, hogy Szabó Bálint, trombitást véleménynyilvánításért kizavarták a tárgyalóteremből és a Kontrollnak is távoznia kellett, mert élő tudósítást adott.
A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 74 éves vezető lelkészének csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádja miatt kell felelnie a bíróságon. Az ügyészség novemberben két év felfüggesztett börtönbüntetést kért Iványira, és vádat emelt Gurmai Zita, Donáth Anna, Szél Bernadett, Herényi Károly és két társuk ellen is. A lelkészt és az ellenzéki politikusokat azzal vádolják, hogy erőszakkal akadályozták meg a NAV pénzügyőreit 2022 februárjában, amikor előre be nem jelentett razziát tartottak az Iványi által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője novemberben azt mondta, hogy Iványit csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntettével vádolják, és ezt a bűncselekményt a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Az ügyben érintett négy politikust csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt állítják bíróság elé, ennek a bűncselekménynek pedig két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tételkerete. Ennél a büntetési tételnél azonban enyhébb büntetés is kiszabható a Btk. szerint, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
"Abban az esetben, ha a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. Ezen túlmenően a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre fel is függeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Jelen büntetőeljárásban a nyomozó ügyészség valamennyi vádlott esetében lehetőséget látott a büntetés enyhítésére, így mind a hét személy vonatkozásában arra tett indítványt, hogy a bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélje a terhelteket. Ennél enyhébb büntetés a törvény szerint nem indítványozható" – fejtette ki a szóvivő.
Emiatt az ügy miatt nem vagyok letörve. Olyan nagyon nem is érdekel ez az ügy ma reggel engem, egyébként mondom, ez persze nem jelenti, hogy félvállról veszem a dolgot. Azokra gondolok szeretettel, akik eljönnek a bíróságra, úgy vélem, azt érzik, hogy ez valahogy ügy, közös ügyünk mindannyiunknak – mondta Iványi.
Korábban is mondtam már, hogy ez a választások alkalmával lesz igazán üggyé. Egyébként, ha van ebben valami szórakoztató, akkor az például az, hogy nagycsütörtökön rabosítottak engem – tette hozzá az adásban.
Iványi Gábor és a kormány viszonya a 2010 utáni időszakban fokozatosan, majd egyre nyíltabban romlott meg. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze korábban személyes kapcsolatban is állt Orbán Viktorral, a politikai fordulat azonban gyorsan intézményes konfliktussá vált. A kormány 2011-ben elfogadott egyháztörvénye megfosztotta a MET-et az egyházi jogállásától, ezzel együtt az állami támogatások jelentős részétől is, ami súlyos működési nehézségeket okozott az Iványiék által fenntartott szociális, oktatási és karitatív intézményeknek.
A következő években az állami forráselvonások, hatósági eljárások és jogi viták sorozata kísérte a Testvérközösség működését. Több intézményük került a bezárás szélére, miközben Iványi rendszeresen bírálta a kormány politikáját, különösen a szegények, a hajléktalanok és a kiszolgáltatott társadalmi csoportok helyzetével kapcsolatban. A konfliktus szimbolikus csúcspontja a 2022 februárjában végrehajtott NAV-razzia volt a Dankó utcai központban, amelyet sokan politikai üzenetként értelmeztek.
A kapcsolat azóta sem rendeződött: az egyházi státusz visszaadására nem került sor, bárt a MET a Fővárosi Törvényszéknek beadott kérelmében ismét kezdeményezte a bejegyzett egyházként való nyilvántartásba vételét, kérelmüket elutasították.
Cikkünk frissül: