Alkotmánybíróság: kimondták, a koldulás önmagában nem büntethető

A bejelentő egy hallássérült hajléktalan ügyfele ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. A férfit még 2021-ben, a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus idején büntette 50 ezer forintra a rendőrség koldulás miatt. Bár a bíróságot nem sikerült meggyőzni arról, hogy a hallássérült férfi mások megszólítása nélkül, némán koldult, a bíróság szóbeli figyelmeztetésre mérsékelte a bírságot, mutatta be az esetet a 24.hu.

A törvény szerint ugyanis a koldulás szabálysértésnek minősül akkor is, ha nem zaklató vagy erőszakos. Büntetendő az is, ha valaki udvarias módon szólít meg egy másik személyt, és e tekintetben még az is mellékes, hogy a megszólított személyt ez zavarja-e vagy sem. Emellett az Utcajogász a Belügyminisztérium statisztikáit felhasználva bemutatta, hogy a koldulás miatt kiszabott szabálysértési bírságokat a gyakorlatban nem tudják beszedni, a megbüntetett koldusok nem tudják befizetni, ami a szegény emberek számára egyenes utat jelent a büntetés-végrehajtási intézetbe, vagyis az elzáráshoz.

Az Alkotmánybíróság 2026. május 19-én meghozott döntésében 1879-ig visszatekintve mutatta be a koldulás büntetésének történetét, valamint megvizsgálta az állami statisztikai adatokat. A testület szerint a „koldulás szabályozásának (…) története alapján látható, hogy a szabályozás mögötti jogalkotói szándék mindig is az volt, hogy a koldulás önmagában nem büntethető, nem veszélyes a társadalomra.A szabálysértési szankció alkalmazására kizárólag a közrendet és mások biztonságát veszélyeztető magatartások esetén kerülhet sor. A szabálysértési szankció alkalmazása során pedig az eljárás alá vont személy szociális helyzetét, a szociális ellátórendszerrel való együttműködését és tényleges rászorultságát is figyelembe kell venni.”

Ezért az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként előírta, hogy csak akkor lehessen valakit koldulás miatt megbüntetni, ha „az elkövetési magatartás a pénz átadása céljából leszólított személy biztonságát, illetve a közterület közcélú használatát közvetlenül veszélyezteti.”

A hallássérült férfit képviselő Molnár Noémi Fanni ügyvéd elmondta: „Súlyos problémát jelentett, hogy a szegénység számos formáját kvázi-büntetőjogi eszközökkel sújtották. A statisztikák alapján kimutatható, hogy a szegénységgel összefüggő  szabálysértések szankcionálásának semmilyen hatása nincs: az eljárások száma nem csökkent, ahogyan a kiszabott bírságok megtérülési aránya sem javult érdemben. A döntés fontos lépést jelent ahhoz, hogy az állam ne a szegényeket büntesse, hanem a szegénység felszámolása felé tegyen lépéseket.”