Brüsszelen múlik, kap-e Orbán 1600 milliárdot

Mintegy 1600 milliárd forintnyi uniós támogatást csoportosítana át az Orbán-kormány a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésére a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) módosításával – szúrta ki a K-Monitor, miközben a többi civil szervezettel azt kutatták, hogy mennyiben sikerült a kormánynak teljesíteni az uniós mérföldköveket, amelyek elmaradása miatt sok ezer milliárd forint uniós támogatáshoz nem fér hozzá az ország.

Magyarország összesen 10,4 milliárd euróra lenne jogosult az uniós helyreállítási alapból, amelyet legkésőbb 2026 augusztusáig kellene elkölteni. A forrásokhoz való hozzáférés azonban továbbra is akadályba ütközik, mivel a kormány nem teljesítette az Európai Bizottság által előírt reformkövetelményeket.

A Helyreállítási Terv (RRF) pénzeinek felhasználására ugyanis szigorú határidő vonatkozik: a projekteknek 2026 augusztusáig el kell készülniük. A kormány mostanra belátta, hogy a tervezett beruházások jelentős részét – főleg a közlekedés, zöld és körforgásos gazdaságra történő átállás, vízgazdálkodás területén – nem tudja befejezni eddig a határidőig. Ami nincs kész időre, arra az EU nem fizet, így ezek a pénzek végleg elvesznének.

Erre a vészhelyzetre találták ki az RRF-terv eddigi legradikálisabb „mentőakcióját”, ami a teljes program logikáját átírná.

A kormány a konkrét, de megcsúszott projektek helyett egy gigantikus összeget, mintegy 1600 milliárd forintot (kb. 4 milliárd eurót) egyetlen tollvonással a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésére csoportosítana át, a helyreállítási pénzek hitel-komponensét és a ReNewEU programot pedig szinte teljesen elengedné. Ez az összeg a módosított Helyreállítási Terv (kb. 2731 milliárd forint) több mint a felét tenné ki.

A terv lényege, hogy ha a pénz átkerül a bankba tőkeinjekcióként, az az EU felé „teljesített projektnek” számítana még a határidő előtt. Így az MFB ráérne ezt a 1600 milliárdot a következő 5-10 évben, már az uniós határidőn túl, kedvezményes hitelek formájában kihelyezni a gazdaságba (például lakhatásra vagy zöld energiára). A nagy kérdés most az, hogy Brüsszel áldását adja-e erre a technikai manőverre, és elhiszi-e, hogy az MFB képes az eredeti uniós céloknak megfelelően kezelni ezt a hatalmas vagyont.

Az EU a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére összesen mintegy 650 milliárd eurót oszt szét a tagállamok között hitel és támogatás formájában. A források kifizetését reformok és előre rögzített mérföldkövek teljesítéséhez kötik, Magyarország esetében pedig a szokásos feltételeken túl 27 úgynevezett szupermérföldkövet is előírtak, amelyek főként átláthatósági és korrupcióellenes elvárásokat tartalmaznak.

A 2022-ben meghatározott feltételek közül eddig mindössze négyet fogadott el teljesítettnek a Bizottság, elsősorban az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolódóan. A civil szervezetek – köztük az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország – friss elemzése szerint a 27 szupermérföldkőből jelenleg 17 tekinthető megvalósultnak, kilenc csak részben, egy pedig egyáltalán nem teljesült, ami visszalépés az egy évvel korábbi állapothoz képest.

Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője a Népszavának azt mondta: nem történt érdemi előrelépés, és nincs folyamatban tárgyalás az elvárásokat érintő jogszabályi változtatásokról. A terv puszta módosítása ezért önmagában nem elegendő a források felszabadításához.

Bár az RRF végrehajtása több tagállamban is csúszik, és a Bizottság igyekszik rugalmas megoldásokat engedni, a források felhasználásának alapfeltételei változatlanok. Májusban ugyan lehetővé tették a fejlesztési bankok feltőkésítését mint gyorsabb megoldást – él is vele több ország, köztük Belgium és Lengyelország –, Magyarország esetében azonban továbbra is a reformkövetelmények teljesítése jelenti a fő akadályt.