Bíróság: Nem lehet formai okokra hivatkozva lesöpörni a kormányzati propagandaköltések vizsgálatát

Az ügy középpontjában azok a százmilliárdos nagyságrendű állami hirdetések állnak, amelyeket a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül rendelt meg. A K-monitor feljelentése szerint ezeket a kampányokat nem közérdekű tájékoztatásra, hanem politikai célokra használták fel, mégpedig a választói felhatalmazással ellentétesen. A beadvány állítása szerint a kormányzat „nyilvánvaló hazugságok” terjesztésére költötte a közpénzt, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját.

Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és az elektronikus sajtóban, óriásplakátokon terjesztett hirdetések, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.

 

Megvédjük a nyugdíjakat

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 júniusában azzal indokolta a feljelentés elutasítását, hogy az érintett hirdetések a kormány politikai irányvonalát tükrözték, ezért azok finanszírozása nem minősülhet kötelességszegésnek vagy hűtlen kezelésnek.

A K-Monitor a feljelentést elutasító határozat ellen 2025 októberében felülbírálati indítványt nyújtott be, melyben azzal érvelt, hogy egy hirdetés közérdekű ‒ tehát közpénzből finanszírozható ‒ jellegét nem a közzétevő személye, hanem a hirdetés tartalma alapján kell megítélni. Nem fogadható el a rendőrség jogértelmezése, hiszen az alapján bármit tesz közzé a kormányzat, az szükségképpen olyan kormányzati irányelvnek minősül, amely önmagában megalapozza a közérdekű jelleget. Ezzel szemben a K-Monitor álláspontja szerint a nyomozó hatóságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a hirdetések valóban a teljes társadalom érdekét szolgálják-e, vagy a kormányzattól elkülönült entitás (például egy párt vagy akár egy személy) érdekében jelennek-e meg (az ő véleményét, értékrendjét közvetítik-e).

A feljelentésben megjelölt konkrét hirdetések a tartalmuk alapján nem közérdekű, a választópolgárokat pártsemleges információval ellátó tájékoztatások, hanem egyoldalú, a kormánypárt választási esélyeinek növelése érdekében az ellenzéket negatív színben feltüntető, kampánycélú hirdetések, amelyek központi költségvetésből való finanszírozása így nem közérdekű kormányzati tájékoztatásnak, hanem tiltott pártfinanszírozásnak minősül. Mindezek alapján indítványozta civil szervezet a nyomozás megindítását, mivel szerintük Rogán Antal és valamennyi, a döntésben részt vevő kormányzati tisztségviselő az erre biztosított költségvetési forrást nem kormányzati kommunikációra költötte, így hűtlen kezelést követett el.

A felülbírálati indítványt elbíráló bírósági végzés helyt adott az indítványnak. A bíróság indokolása szerint a nyomozó hatóság a feljelentésben foglalt állításra, a hirdetések nyilvánvalóan hazug voltára vonatkozóan a tényállást nem derítette fel, kizárólag azt tartotta vizsgálandónak, hogy a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalommal bírnak-e. A bíróság hangsúlyozta, hogy valótlan tényállítások nyilvánosság felé közvetítése nem szolgálhatja a társadalom egészének, de akár annak egy részének a javát sem, az kétségkívül ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen nem is lehet a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek „nyilvánvaló célja”. Mivel a nyomozó hatóság mindezek vizsgálatát elmulasztotta, a tényállás felderítetlensége folytán a határozata megalapozatlan.

A K-monitor szerint a döntésnek a nyomozó hatóság érdemi nyomozásra kötelezésén túli jelentőségét az adja, hogy egy hűtlen kezelést felvető büntetőügyben foglalt állást a kormányzati hirdetések tartalmi vizsgálata mellett. Az ügy szerintük precedensértékű lehet mindazon közpénzköltések büntetőjogi megítélésében, amelyeket a kormányzat hamis indokokkal, például közelebbről meg nem határozott nemzetgazdasági vagy gyermekvédelmi érdekekkel, adott esetben az országot fenyegető háború vagy kormányváltás elleni védekezéssel kíván legitimálni.