Euronews: Brüsszel kivárja a választásokat a magyar ügyekkel

Az Euronews két bizottsági forrása szerint „jegelte” a Magyarországgal kapcsolatos kulcsfontosságú aktákat, a pénzügyi kérdésektől kezdve a kémbotrány kivizsgálásáig. A döntések halasztásának oka az, hogy Brüsszel nem kívánja a magyarországi választási kampányt befolyásolni, és nem akar muníciót szolgáltatni Orbán Viktor unióellenes retorikájához.

A cikk emlékeztet, Magyarországon április 12-én tartanak parlamenti választásokat, amely akár Orbán Viktor hatalmának megingását is hozhatja. A közvélemény-kutatások szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt jelenleg megelőzi a Fidesz–KDNP-t, még ha az olló az utóbbi időben szűkülni is látszik.

Emlékeztetnek, Orbán Viktor kampányában rendszeresen Brüsszelt állítja be ellenségként, amely szerinte háborút, genderideológiát és migránsokat akar rákényszeríteni Magyarországra. Az Európai Bizottság egyik forrása szerint „nem akarunk a kezére játszani”, mert új kötelezettségszegési eljárások indítása vagy szankciók alkalmazása csak erősítené ezt a narratívát.

A miniszterelnök az elmúlt években rendszeresen bírálta az EU Magyarországgal szembeni pénzügyi szankcióit. Miután az Európai Bíróság 2024-ben napi bírságot szabott ki a menekültügyi szabályok megsértése miatt, Orbán úgy fogalmazott: „Naponta egymillió eurót fizetünk. Ennyibe kerül, hogy megvédjük Magyarországot.” A kijelentést később Washingtonban is megismételte.

Ezzel a döntéssel elakad a Pride betiltása kapcsán várt jogi lépés. A magyar Országgyűlés tavaly márciusban fogadott el egy törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a Pride-on való részvételt, pénzbírságot és megfigyelést is kilátásba helyezve. Civil szervezetek diszkriminatívnak minősítették a jogszabályt, és uniós fellépést sürgettek. Az Európai Bizottság azonban mindeddig nem zárta le a jogi értékelést, és nem jelentett be konkrét lépéseket. A Pride végül a tiltás ellenére megvalósult.

Szintén parkolópályára került a magyar állandó brüsszeli képviseletet érintő kémbotrány kivizsgálása. A vádak szerint 2012 és 2018 között a magyar kormányhoz köthető szereplők uniós tisztviselőket figyeltek meg, és információkat gyűjtöttek a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos ügyeiről. A Bizottság belső vizsgálatot indított Várhelyi Olivér uniós biztos szerepének tisztázására, aki az érintett időszakban Magyarország EU-nagykövete volt, ám az eredményeket – amelyek eredetileg karácsony előtt jelentek volna meg – szintén elhalasztották. Várhelyi minden vádat tagadott.

Pénzügyi fronton is kivár Brüsszel. Magyarország tavaly decemberben mintegy 4 milliárd euró átcsoportosítását kérte az uniós helyreállítási alapból, ám a Bizottság erről sem akar dönteni a választások előtt. Az EU jogállamisági aggályok miatt már több mint 1 milliárd eurót végleg elveszített Magyarország számára. Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint az uniós kivárás stratégiai hiba. Mint mondta: „Nincs olyan, hogy az uniós szerződések felfüggesztése egy választási kampány idejére.” Szerinte az EU-nak nyíltan fel kellene lépnie a magyar kormány „hazugságaival” szemben.