Élelem, gyógyszer vagy fűtés – a HRW szerint választás elé állítja a kormány a magyar nyugdíjasokat
14/01/2026 07:23
| Szerző: Klubrádió
A magyar kormány nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát, sok nyugdíjasnak pedig választania kell az alapvető szükségletek között – erre jutott a Human Rights Watch frissen közzétett elemzése, amely szerint az elégtelen társadalombiztosítási rendszer rendszerszintű jogsértésekhez vezet.
A nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint Magyarországon idősek tömegei kényszerülnek arra, hogy csekély nyugdíjukból eldöntsék, élelmiszerre, gyógyszerekre vagy fűtésre költenek-e. A HRW megállapítása szerint a magyar állam nem teljesíti azt a kötelezettségét, hogy biztosítsa az idősek jogát az elegendő élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz és az energiához való hozzáféréshez.
„Magyarország elégtelen társadalombiztosítási rendszere sok idős embert arra kényszerít, hogy válasszon: a csekély nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi-e” – olvasható a jelentésben.
A szervezet jelentésében emlékeztet arra, hogy Magyarország részese a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának, amelyet az ENSZ 1966-ban fogadott el, és amely 1976 óta a magyar jogrend része. Az egyezmény kötelezi az államot arra, hogy garantálja a szociális biztonsághoz, a megfelelő életszínvonalhoz és az elérhető legmagasabb egészségügyi állapothoz való jogot.
Az elemzést készítő Kartik Raj szerint a kormány eddigi intézkedései nem jelentenek érdemi megoldást. Úgy fogalmazott, hogy az élelmiszerutalványok, valamint a sietve törvénybe iktatott 13. havi nyugdíj, illetve annak további részletei „csak tapasz Magyarország növekvő nyílt sebére”. A 2022–2023-as, illetve a jelenlegi ár- és árréskorlátozások kapcsán azt is kiemelte, hogy a szabályozás alá nem tartozó termékek árának emelése jelentősen rontotta ezek hatékonyságát.
A jelentés szerint különösen súlyos helyzetben vannak azok a nők, akik fiatalabb korukban éveken át nem dolgoztak a gyermeknevelés miatt, valamint azok az idősek, akiket pályafutásuk során feketén vagy részben informálisan foglalkoztattak.
A Human Rights Watch négy fő, rendszerszintű problémát azonosított. Az egyik, hogy a nyugdíjak nagyrészt a korábbi keresetekhez igazodnak, ezért azok, akik az 1990-es években vagy a 2000-es évek elején vonultak nyugdíjba, ma lényegesen kevesebb ellátást kapnak, mint a később nyugdíjazottak. A második probléma, hogy évtizedeken át sok munkavállalót minimálbérre jelentettek be, így most olyan nyugdíjat kapnak, mintha valóban csak ennyit kerestek volna.
A harmadik tényező, hogy 2011 óta a nyugdíjemeléseket kizárólag az inflációhoz kötik, ami a 2010-es évek második felében jelentős szakadékot eredményezett az aktív dolgozók bérei és a nyugdíjak között. Végül a szervezet rámutatott arra is, hogy mivel a nők általában alacsonyabb béreket kapnak, ugyanakkor tovább élnek, körükben lényegesen nagyobb az időskori elszegényedés kockázata.