„Köszönjük,
A lényeg

Az Alkotmánybíróság szerint nem érte jogsérelem a CEU-t

20/04/2023 18:54

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

A Közép-Európai Egyetemnek (CEU) gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket támasztott magyarországi működéséhez a törvényhozás 2017-ben, ezért döntött úgy a felsőoktatási intézmény, hogy képzéseinek nagy részét Bécsbe költözteti. Miután az Európai Bíróság emiatt elmarasztalta Magyarországot, az Országgyűlés 2021-ben módosította a törvényt, de a CEU erre azt válaszolta, hogy nem jön vissza, nem teszik ki magukat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek. A még korábban benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében pedig nem sokkal ezután az Ab megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat – idézi fel cikkében az előzményeket a hvg.hu.

Ezt az egyetem rektora 2021 őszén pótolta, és másfél év után az Ab öt tagú tanácsa foglalkozott is vele. A panasz a többi között arról szólt, hogy az egyetem működését az újabb szabály alapján is nemzetközi megállapodáshoz kötötték, amelyről a kormány kénye-kedve szerint döntheti el, hogy elfogadja-e. Ugyanis bármikor egyoldalúan kizárhatja a felsőoktatási intézmény magyarországi működését, ehhez jog vagy alkotmányos érték védelmére nem is kell hivatkoznia, még kevésbé kell igazolnia az intézkedés arányosságát. Ez így is történt, az Egyesült Államok New York államával a kormány nem írta alá a kész szerződést. Ez a helyzet a beadvány szerint továbbra is Alaptörvény-ellenes.

Az Ab ezzel szemben azt állapította meg, hogy függő jogi helyzet áll fenn, amely abban nyilvánul meg, hogy az Oktatási Hivatal felülvizsgálja 2023. december 31-i véghatáridő mellett a külföldi felsőoktatási intézmények, így az indítványozó (azaz a CEU) működési engedélyét is, aminek az eredménye még nem ismert. 

„Jogsérelem nem következett be, ugyanis az indítványozó magyarországi működési engedélyét az Oktatási Hivatal eddig nem vonta vissza, sőt nem hozott korlátozó határozatot sem” – fogalmaztak.

Hozzátették: „az indítványozó által feltételezett jogsérelem – amely a működési engedély visszavonásában öltene testet – a jövőben kényszerítően nem feltétlenül következik be, és ezt az indítványozó nem is támasztotta alá az indítványában. Az indítványozó jelenleg is magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény, aki ekként szerepel az oktatási hivatal egyedi listájában is, ami attól független jogi helyzet, hogy oktatási tevékenységet az érvényes működési engedélye alapján de facto 2018 óta nem végez Magyarországon.” Ráadásul, ha visszavonnák is az engedélyét, az ellen rendelkezésre állna a rendes bírói felülvizsgálat mint jogorvoslati lehetőség.

Vagyis az egyetemet hiába tette működésképtelenné a kormány és az Országgyűlés, hiába űzte ki a lényegét képező oktatási tevékenységét az országból, az Ab szerint formálisan egyelőre nem volt jogalapja az alkotmányjogi panaszra, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testület – összegzi a hvg.hu.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)