„Támogassa
A lényeg

A kata-törvény vitája a Parlamentben: "atomháború egy szúnyograj ellen"

12/07/2022 13:12

| Szerző: Klubrádió

Egyetlen miniszter se vett részt a sürgősségi eljárásban tárgyalt kata-törvény keddi vitáján. A kormányt képviselő Tállai András államtitkár azt hangsúlyozta, ezzel a gazdaság kifehérítése a cél. Illés Boglárka a Fidesz, Nacsa Lőrinc a KDNP részéről a 2010 előtti kormányokat és Gyurcsány Ferencet hozta fel. A DK szerint becsapta a választókat a kormány, ők pedig Alkotmánybírósághoz fordulnak, a Jobbik úgy látja, a kormány atomháborút akar indítani egy szúnyograj ellen, az MSZP szónoka pedig arról beszélt, hogy a kormány magából indul ki, amikor csalással vádolja a katásokat. Többen felhozták a határidő rövidségét és azt, hogy ez a lépés a feketegazdaság felé, rosszabb esetben csődbe vihet rengeteg embert.

Az új, hétfőn benyújtott kata-törvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára kivételes eljárásban tárgyalta a parlament, azaz kedd délelőtt lement a vita, hogy kora délután szavazhassanak róla. Ahogy a 444 írja, egyetlen miniszter se volt jelen. A kormány részéről Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár szólalt fel, azt mondta: a törvényjavaslat célja, hogy a "tényleges vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva". Hangsúlyozta, hogy szerinte "a gazdaság kifehérítése a cél". Hozzátette, akinek az új kata nem tetszik, választhat másik adózási formát.

Szakértők szerint a 400 ezer katásból akár 300 ezer ember is kénytelen lesz más adózási formát választani. A Fidesz eközben a helyesírási hibákat javítja a villámgyorsan átnyomni tervezett törvényen.

A vita

A törvényalkotási bizottság fideszes tagja, Illés Boglárka összefoglalta a Tállai által elmondottakat, majd a 2010 előtti kormányok adópolitikáját szidta, míg az ellenzék részéről a DK-s Gréczy Zsolt arról beszélt, hogy ez a törvény több százezer katás vállalkozást tehet tönkre. Az ellenzéki képviselő kiemelte azt is, hogy erről a megszorító csomagról és adóemelésről április 3-a előtt nem volt szó, így becsapták a választókat. Gréczy felhozta azt is, hogy a kormány az uniós források megszerzéséért éppen most ígérte meg az Európai Bizottságnak, hogy csökkenti a gyors jogalkotások arányát, és az általa kezdeményezett törvényeknél lesz érdemi társadalmi egyeztetés. (Ehhez képest itt most egy napról van szó.)

A szintén DK-s Varju László közölte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak majd a törvény miatt, hiszen az már szeptember elsejétől hatályba lépne, sok százezer vállalkozót hozva lehetelten helyzetbe a nyár során. Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő erre egy 2006-os, Gyurcsány Ferenc által bejelentett áremelés példáját hozta fel ellenérvként. Kifogásolta azt is, hogy hatástanulmány és egyeztetés nélkül, hasraütésszerűen hozták ide ezt a törvényt, és Varga Mihály miniszternek nem volt bátorsága, hogy az általa jegyzett törvényt megvédje. 

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a többi között arról beszélt, hogy ők egyetértenek a bújtatott foglalkoztatás elleni fellépéssel, de ezt szoftveresen is ellenőrizhetné a NAV, nem érti, miért nem célzott ellenőrzéseket rendelnek el, miért csinálják ki az egész adónemet. Z. Kárpát példája szerint egy cserépkályhát építő vállalkozó többet nem dolgozhat egy önkormányzat megbízásából, ez szerinte „agyrém, marhaság”, ami a feketegazdaság felé visz, és a kormány atomháborút akar indítani egy szúnyograj ellen.

A Momentumból Orosz Anna szólt hozzá a vitához, aki szintén azt kifogásolta, hogy gazdasági válság kellős közepén, a nyári szabadságok alatt számolják fel a katás vállalkozásokat. A mostani katásoknak ez havonta több százezer forintos többletkiadást is jelenthet, ami vagy a feketegazdaság, vagy a csőd felé visz. Miközben a kormány tűzbe megy azért, hogy nehogy bevezessék a globális minimumadót, és egy kicsivel több adót kelljen fizetniük az extrán nyereséges óriásvállalatoknak, aközben a kisvállalkozókat a kiszolgáltatottság szélére lökik – hangsúlyozta a XI. kerületi képviselő.

Az MSZP-s Vajda Zoltán azzal kezdte, hogy megszámolta, összesen tíz kormánypárti képviselő vesz részt a vitán, miközben a kormányt is egyedül csak Tállai államtitkár képviseli. Szerinte a fideszesek magukból indulnak ki, amikor arról beszélnek, hogy a katások csalnak, mert csak a csaló kormány gondolja azt a másikról, hogy az is csal. 

A Párbeszéd vezérszónoka, Mellár Tamás arról beszélt, hogy eddig sem értett egyet a Fidesz céljaival, de legalább érteni vélte, hogy a saját szempontjuk szerint mit miért csinálnak, most viszont tanácstalan: ez egy olyan törvényjavaslat, ami minden szempontból káros. Nemcsak az országnak, de a Fidesznek és a kormánynak is. Hiszen a gazdaság ettől nem fog fehéredni, nem lesz bevételnövekedés sem, viszont több százezer embert érint érzékenyen a lépés.

Az LMP-s Csárdi Antal arról beszélt, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája az lett, hogy a multinacionális cégek érdekeit minden áron érvényesíteni kell, szemben akár a magyar társadalom elemi érdekeivel. Szerinte hazugság lehet, amit Tállai mondott, hogy társadalmi és szakmai egyeztetést folytattak a törvény megalkotása során. Mint fogalmazott, szeretné látni azt a számviteli szakembert, aki azt mondta, hogy év közben egy adójogszabályt ilyen módon, ilyen határidővel lehet módosítani.

A Mi Hazánk-os Apáti István közölte, ő sem vitatja, hogy lehettek visszaélések, de szerinte a kormány szelektív helyett totális gyomirtást választott, ami ráadásul az alkotmányossági alapelveknek sem felel meg, hisz a vállalkozások szabadságát is sérti. Mint fogalmazott, az államnak eddig minimum 150-200 milliárd forintnyi adóbevétele lehetett a katából, innentől viszont a töredéke nem fog befolyni, hiszen a magyar emberek találékonyak, sokan a szürke és a feketegazdaságba mennek majd át, de lesznek, akik csődbe mennek vagy elhagyják az országot.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)