Archívum

A Nature Communications folyóiratban jelent meg a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) Dr. Hangya Balázs által vezetett csoportjának új felfedezését bemutató tanulmány, mely szerint a mély előagyban található kis agyi terület, a mediális szeptum kulcsszerepet játszik a memóriatárolás és -előhívás koordinálási folyamataiban. A felfedezés jelentősége, hogy a memória működésének megértésével újabb lehetőségek nyílhatnak a demencia és más hasonló memóriabetegségek kezelésében. Dr. Hangya Balázs volt a vendégünk.

Megegyeztek a kormánykoalíció létrehozásáról Pozonyban: Fico miniszterelnök, Pellegrini házelnök lesz – Tokár Géza szlovákiai politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa

Mire lehet számítani Izraelben, Gázában és a Közel-Keleten? Mekkora háború várható? – Tálas Péter, a Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója

Az EU külügyminiszterei továbbra is együttműködnének a Palesztin Hatósággal. Mi történne, ha leállítanák a támogatásokat? És honnan van a Hamász pénze? – Csicsmann László közel-kelet és india szakértő, a Széchenyi István Egyetem docense 

Sorra tiltják be az iskolai mobilozást az EU-ban, a belügyminisztérium szerint Magyarországon nincs szükség ilyen szabályozásra – Stáhly Kata gyermekpszichológus, a Hintalovon Alapítvány Nemecsek Programjának egyik vezetője

Levélben figyelmeztette az Európai Bizottság az X-et (korábbi Twittert), ha nem kezdik el moderálni a Hamász Izrael elleni támadásáról szóló álhíreket, szünteteltethetik az EU-ban az elérését – Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa  

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint idén és jövőre is magasabb lesz a hiány, mint amivel a kormány számol – Csiki Gergely, a Portfólió lapigazgatója 

Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását  – Király Bálint fizikus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjának tagja 

Duda Ernő virológus – Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weisman amerikai mikrobiológus kapták idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat

Balog Beáta, az SME című szlovák lap főszerkesztője – Mi lesz Szlovákiával?

Nyiri Gábor, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Agykéreg-csoportjának vezetője az emlékek képződéséről és tárolásáról.

Barna Dániel fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Nagyenergiás Fizikai osztály Standard Modell és Új Fizika Keresése kutatócsoport csoport munkatársa a szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípusáról, és távlatairól.

A pajzsmirigyhormon-jelátvitel követésével az egyes agyterületeken, a gyógyszerek hatását is tesztelni tudják – állítja Gereben Balázs és Fekete Csaba, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai. (Az Utópia 2022. május 17-ei adásának ismétlése.)

Daróczi Csaba fotóművész – Az év természetfotósa 2023 (VM) 

Dr. Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa – Hazánkban szaporodó Hyalomma Rufipes kullancsállományt azonosítottak a Dunántúlon

Katonai létesítményekről gyűjtött állítólag adatokat a kínai kémléggömb – Krajczár Gyula külpolitikai újságíró, a Jelen főszerkesztő-helyettese

Videós riportot készítettek a MOK szétverési kísérletéről – Simor Dániel, a Telex újságírója

Több vidéki településen felhördültek Lázár János kastélyosztogatási terve miatt – Tóth Enikő, a Miénk a Grund Városvédő Egyesület elnöke, művészettörténész, főmuzeológus

Továbbra sem hajlandó a TV2 hírműsora beolvasni azt a helyreigazítást, amiből kiderül, hogy hazudtak Juhász Péterről, ezért újabb félmillió forintos bírságot kell fizetnie a csatornának – Juhász Péter ellenzéki aktivista

Novák Katalin köztársasági elnök szerint több érv szól a svéd NATO-csatlakozás mellett, mint ellene – Bartha Dániel, kül- és biztonságpolitikai szakértő, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány elnöke

Magyar kutatók egy afrikai kullancsfaj szaporodni képes populációját fedezték fel Magyarországon – Hornok Sándor, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének munkatársa

Az orvostudomány legújabb eredményeit és a résztvevőket érintő leggyakoribb betegségeket mutatta be a Szenior Akadémia, amelynek nyolcadik szemesztere indult az idén. A Semmelweis Egyetem szabadelőadás-sorozatán 12 héten keresztül várják elsősorban az idősebb korosztály tagjait, ezúttal is online. Arról, hogy milyen témákkal készülnek, dr. Nagy Zoltán professor emeritust, a Szenior Akadémia szakmai vezetőjét kérdeztük.

Ne csak a biológia vagy a földrajzóra, hanem bármely tantárgy része lehessen a környezeti nevelés. Többek közt ez a célja a kültéri oktatás téri és pedagógiai feltételeinek megteremtéséért létrehozott Bazalt Iskolának. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa által támogatott program alkotóinak alapvetése, hogy a 21. században a frontális oktatás korszerű tanulási helyzetekkel egészült ki. A csapat- és projekt alapú munka egyre elterjedtebb a tanulás során; ennek egy újabb rétegét adja a természeti környezet. Nemcsak, hogy kimozdít, de másként is tanulunk ott. Cseh András, a CAN Architects építésziroda építésze, oktatója, a Bazalt Iskola egyik alapítója avatott be a részletekbe.

Rózsa Balázs orvos, fizikus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet dendritikus képalkotási, valamint neurális hálózati és komputációs kutatócsoportjának vezetője arról, hogyan értékeli az agykéreg a jutalmazást és büntetést.

Facskó Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Űrfizikai és Űrtechnikai osztály tudományos munkatársa az űridőjárásról és a sarki fény keletkezéséről. /Az Utópia 2021. november 30-ai adásának ismétlése/

Idén 20. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a "L'Oréal - UNESCO A Nőkért és a Tudományért" elismerést. Idén három hölgy kapott díjat: 

Dr. Spohn Réka biológus, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa
Dr. Bajusz-Rácz Anita, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa
Dr. Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense

Hillender Tímea, az Afrika Sztorik Egyesület elnöke – Szeptember 12-én rendezik meg a Kenyai Vadvilág nevű jótékonysági előadást, az Állatorvostudományi Egyetemen.

Miről szól a jótékonysági előadás? Kenyai vadvilágról. Orvvadászatról. Kenyai gyerekek oktatásának fontosságáról. Vadvilág védelemről a helyi közösség bevonásával. Önkéntes munka fontosságáról. Arról, hogy hogyan tudunk itthonról segíteni a vadvilágnak. Arról, hogy mit tehet egy kutató diák, egy biológus, ökológus, állatorvos hallgató. De talán, ami a legfontosabb, a reményről. Arról, hogy a világ különböző pontjairól érkező segítség mennyire fontos, és nélkülözhetetlen Afrikában, ezen az ősi kontinensen, mely oly egyedülálló és különleges állatvilágnak ad helyet.

Dr. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke – Átadták az Európa Zöld Városa Díjat, amit azért hoztak létre, hogy a zöldfelületek innovatív, biodiverz, fenntartható, inspiráló megoldásainak létrejöttét ösztönözzék a településeken. A benyújtott pályázatok közül a győztes Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat a tavaly átadott Vizafogó park létrehozásáért. A terv az Objektív Tájépítész Iroda Kft munkája. Második helyezett lett Debrecen belvárosának innovatív rekonstrukciója, melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott. Harmadik helyen végzett Nyíregyháza-Sóstó gyógyfürdő területén az elmúlt 5 évben végzett a zöldfelületi rekonstrukció, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott.

Almássy Dóra, a CEU kutatója mesélt az Urban Nature Atlasról és a városi zöldítések jó gyakorlatairól. 

Dr. Kökény Mihály belgyógyász, kardiológus, politikus, volt miniszterhelyettes, kormánybiztos, államtitkár, két alkalommal népjóléti, illetve egészségügyi és szociális miniszter. 1987-ben az első magyar népegészségügyi program kidolgozója, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Állandó Bizottságának tagja, a testület elnöke volt. Jelenleg egyetemi oktató és nemzetközi egészségpolitikai szakértő.

A tűzijáték  az ítéletidő ellenére nem maradt el. Öt ember meghalt, több mint háromszázan megsebesültek. 2006-ban két meteorológus, Pártai Lucia és Aigner Szilárd - sajnos Szilárd már nincs köztünk - tűpontossággal jelezték a vihar jöttét. Mi történt most, 2022-ben augusztus 20-án? Vendégünk Pártai Lucia volt.

 Tóth Katinka biológust régóta foglalkoztatja az etológia, végül a kognitív idegtudománynál kötött ki. A Svájcban töltött másfél év alatt nemcsak állatjóléti kutatásokban vett részt kísérletvezetőként, de kutyakiképzőként is értékes tapasztalatokat szerzett. Leginkább a problémás kutyák viselkedésterápiáját szereti, ebben 5 kutyája is segítségére van. 3 macskája otthonról drukkol.

Dr. Körmendi István Magyarország legidősebb gyakorló háziorvosa. 99 éves, ugyanabban a Mészáros utcai lakásban rendel, ahol édesapja kezdte háziorvosi pályáját 1920-ban. Naprakész az orvostudomány fejlődésében. A napokban meglepő megtiszteltetés érte: megkapta a Zsidó Nemzeti Alap Magyarország és Közép-Európa életműdíját. Ami egyben azt is jelenti, hogy az alapító, Herzl Tivadar után második magyarként került be az Alap Aranykönyvébe.

Varga Veronika színésznő a francia mozi felfedezettje. Érettségi után előbb a brüsszeli színiakadémián, majd a párizsi Színművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, Az Emilie Müller című francia kisfilm címszerepével mutatkozott be, amely számos nemzetközi díjat nyert. Első főszerepe Philippe Noiret oldalán a Párizs királya című filmben volt. Magyarországon Tóth Barnabás Oscar-jelölt Akik maradtak című filmjében láthattuk.

Szerényre sikeredett a kormány aszálysegélycsomagja – Forgács Barna címzetes egyetemi tanár, az Agrárgazdaság Kft. Tulajdonosa és ügyvezető igazgatója 

Elemzők szerint erősödik az illiberalizmus Romániában is  – Víg Emese, az erdélyi TransTelex felelős szerkesztője 

Az abortuszhoz való jog és a születendő gyermek joga – Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója 

Az egészségügy teljes szétesése fenyeget – Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke 

Nem illik a tájba, egyelőre nem épülhet a tihanyi lakókomplexum – Zsilák Szilvia, az Átlátszó újságírója, a témáról szóló CIKK szerzője 

Kerületzöldítés közösségi szervezésben – Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere  

Áttörés az orvostudományban: a dolgok nem olyan halottak, mint ahogy azt feltételeztük – Kakuk Péter bioetikus, a CEU kutatója  

Európa-bajnok az angol női futballválogatott – Hrutka János labdarúgó szakújságíró  

Dr. Garai Cintia zoológus, természetfilmes és természetvédő a Kongó-medencében emberszabású majmok kutatásával és megóvásával foglalkozik. A kalandos életű zoológus az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, 25 évesen kezdett dolgozni Kongóban, ahol a bonobók terepi megfigyelése és adatgyűjtés volt a feladata. Később a Kyoto Egyetemen doktorált a bonobók viselkedéséből, két társával megalapította a Wildlife Messengers nonprofit szervezetet, ahol természetfilmezéssel foglalkoznak. Ma az Amis des Bonobos du Congo (Kongói Bonobók Barátai) nonprofit szervezet tudományos tanácsadójaként dolgozik, az általuk létrehozott rezervátum igazgatója és egyik alapítója. Két részes beszélgetéssorozatunkban ma azt mesélte el, hogyan került az Amis des Bonobos du Congo-hoz, mivel foglalkozik a rezervátum, és milyen az élet a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Dr. Garai Cintia a Kongó-medencében emberszabású majmok kutatásával és megóvásával foglalkozik. A kalandos életű zoológus az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, 25 évesen kezdett dolgozni Kongóban, ahol a bonobók terepi megfigyelése és adatgyűjtés volt a feladata. Később a Kyoto Egyetemen doktorált a bonobók viselkedéséből, két társával megalapította a Wildlife Messengers nonprofit szervezet, ahol természetfilmezéssel foglalkoznak. Ma az Amis des Bonobos du Congo (Kongói Bonobók Barátai) nonprofit szervezet tudományos tanácsadójaként dolgozik, az általuk létrehozott rezervátum igazgatója és egyik alapítója. Két részes beszélgetéssorozatunkban ma azt mesélte el, hogyan került Kongóban, mit tanult a bonobókról, és milyen veszélyek fenyegetik ezeket a csodálatos emberszabású majmokat.

Ernyey Béla, a Bécsben és Budapesten élő színész élete igen csak kalandos, abból nem is filmet, de izgalmas sorozatot lehetne forgatni. Csak egy példa: 1978-ban, Berlinben és Párizsban Marlene Dietrichhel és David Bowie-val forgatott a Just a Gigolo című filmben, így ő volt Marlene Dietrich utolsó partnere a filmtörténelemben.

Dr Schaff Zsuzsanna Széchenyi- és Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritája, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara II. Sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója több évtizedes, kiemelkedő kutatói és iskolateremtő oktatói pályafutása, különösen a májgyulladást okozó vírusok kutatása területén elért, nemzetközileg is jelentős eredményei elismeréseként megkapta a Semmelweis Ignác díjat.

St. Martin zenészt, szaxofonost nem kell bemutatni, néhány dolog azonban mégis csak ismeretlen vele kapcsolatban: rendszeresen szervez művészeti táborokat, ő maga is fest, fotózik, olyannyira, hogy Az év fotósa- díj és a nemzetközi fotószövetség díjának boldog tulajdonosa.

Hatvani László matematikus, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora kapta idén a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának idei Pro Scientia életműdíját. A professzor fő kutatási területe a differenciálegyenletek elméleti problémái és gyakorlati alkalmazásai, szívügyének tekintette a tudományos utánpótlás-nevelést, sok fiatallal szerettette meg a kutatómunkát, alapvető szerepe volt a szegedi differenciálegyenletes iskola megteremtésében.

Lángh Júlia volt rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró és szerkesztő. Élt Münchenben és Párizsban, többször töltött hosszú időt Afrikában, ahol először óvónőként dolgozott, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Nigerben a könyvtárban ülve kezdte falni azokat a könyveket, amelyekből megismerhette Afrikát. Most afrikai írók műveiből vett idézetekkel mutatja be a kontinens lakóinak életét, azt vallja, az irodalomból meg lehet ismerni egy ország kultúráját.

A pajzsmirigyhormon-jelátvitel követésével az egyes agyterületeken, a gyógyszerek hatását is tesztelni tudják – állítja Gereben Balázs és Fekete Csaba, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai.

Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról. (Az Utópia 2020. május 26-ai adásának ismétlése)

Utazás a koponyán belül - Rózsa Balázs orvos, fizikus, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet dendritikus képalkotási, valamint neurális hálózati és komputációs kutatócsoportjának vezetője az agy pásztázásának 3d-s módjairól.

Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének (MTA IKI) korábbi igazgatója a nukleáris grafithulladékból előállítható gyémántokról. (Az Utópia 2021.08.10-i adásának ismétlése)

Az adás vendége Komáromi Zoltán háziorvos, a Demokratikus Koalíció ( DK ) egészségpolitikusa volt, akivel az alábbi téműkról beszélgettünk:

Miközben tombol körülöttünk a Covid-járvány, szinte észre sem vesszük, hogy szenzációs felfedezések sora születik az orvostudományban.

Az egyetlen, ami talán elérte a közönség ingerküszöbét az az, hogy úgy néz ki Karikó Katalin egy lépésnyire van (vagy már annyira sincs) a rák gyógyszerének feltalálásától. Talán kevésbé fontos, de az Alzheimer-kór kezelésében is megtörtént áttörés (ha igaz), megvan az a szer, ami lebontja azokat a plakkokat, amelyek a memóriazavart okozzák.

Végül: világszerte számos helyen kísérleteznek egy olyan egészségügyi rendszer kifejlesztésével, ami önmagában gyógyít, pusztán azzal, hogy kedvesen, udvariasan, megnyugtatóan működik. Ki lehetne alakítani olyan szisztémát, amelyben beteg és orvos jól érzi magát? Mi igaz mindebből? És melyek a magyarországi konkrét lehetőségek? Mit kellene tenni azért, hogy a külföldi kutatási eredmények gyorsan megjelenjenek nálunk is? Milyen mértékben lehet beépíteni a verseny-komponenst az egészségügybe? A COVID-ot egyszer csak legyőzzük: milyen gyógyászati modernizáció lehetne nálunk a reális cél?

Kiss Luca kaszkadőr, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója és Szellő István, az RTL Klub műsorvezetője voltak az adás vendégei.

Mi lesz a tízórai? A két műsorvezető szendvicsében a sok zöldség mellett 2 fajta töltelék is szerepel. Óránként megismerhetnek 1 embert. Klasszikus interjúk bakancsban.

Az Operaklub, nem csak operakedvelőknek című műsorunk záróakkordjához, utolsó részéhez érkeztünk. Hábetler András műsorvezető híres magyar operaénekesek – Kelen Péter, Kelen Tibor, Kováts Kolos, Bede-Fazekas Csaba – előadásaival búcsúzott az operakedvelőktől és azoktól, akiket „megérzékenyített”zenei válogatásaival. Azt, hogy miért búcsúzik és meddig, azt megtudhatták adásunkból.

Opera az egész világ!

Zenés beszélgetés a világról, az életről, önmagunkról.

Hogyan látják a világot az "operások" - énekesek, zenészek, karmesterek, rendezők  - és hogyan látja az operát a világ?  Az Operaklubban a hallgató hétről-hétre találkozhat és megismerkedhet a magyar zenei élet kiválóságaival. Az operák apropóján, nem csak zenéről beszélgetünk, hanem minden másról: az irodalomtól a gasztronómiáig, a sporttól a pszichológiáig, a divattól az orvostudományig. Szeretnénk közel hozni a müfajt úgy, hogy a hallgató azt érezze, hogy az opera nemcsak a kultúra, hanem a mindennapi életünk szerves része is lehet.

Az adás tartalmából:

Polgár Vera író új könyve jelent meg a napokban, novelláskötetének címe: Mákvirágjaim. A szereplők mindennapi hősök, akik keresik a maguk boldogulását. 

Trom András újságíró, a humanizmus nagykövete, nemrégiben megkapta az Egyesült Európáért-díjat. 

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjnak, amelyet a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért kapott két tudós, szegedi előzményei is vannak, a tudományterületen végzett kutatások számos szálon kötődnek magyar tudósokhoz is. Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora volt a vendégünk. 

A Corodini-emlékgyűrűt a Corodini Országos Bűvész Egyesület adományoz évente azoknak a bűvészeknek, akik kiemelkedő szakmai eredményeket értek el. Méltó ujjra került idén a gyűrű, Ungár Anikó kapta meg.

Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és zeneszerző életműkoncertjére készül, melynek címe: Megnyugvás.

Dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, tanár, Térey János író özvegye, arról is mesélt, hogyan ismerkedett meg anno a férjével, hogyan telt egy író és irodalomtörténész élete együtt.

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő- műsorvezetője Kun Zsuzsa, a Klubdélelőtt munkatársa Hajmási Zsuzsa.

Új adással jelentkezett Hábetler András operaénekes, műsorvezető opera érzékenyítő műsora. Ezúttal Arturo Toscaniniről mesél, akit a 20. század és valószínűleg a világ egyik legismertebb olasz karmesterének tartottak. Híres volt arról, hogy minden zeneművet fejből vezényelt, már a próbákon kívülről tudta a partitúrákat. Az Operaklub kedvelői még több részletet tudhattak meg a mesterről.

Opera az egész világ!

Zenés beszélgetés a világról, az életről, önmagunkról.

Hogyan látják a világot az "operások" - énekesek, zenészek, karmesterek, rendezők  - és hogyan látja az operát a világ?  Az Operaklubban a hallgató hétről-hétre találkozhat és megismerkedhet a magyar zenei élet kiválóságaival. Az operák apropóján, nem csak zenéről beszélgetünk, hanem minden másról: az irodalomtól a gasztronómiáig, a sporttól a pszichológiáig, a divattól az orvostudományig. Szeretnénk közel hozni a müfajt úgy, hogy a hallgató azt érezze, hogy az opera nemcsak a kultúra, hanem a mindennapi életünk szerves része is lehet.

A 2021.06.14-i adás ismétlése. Az adás témája Umberto Giordano négyfelvonásos verismo-operája, az Andrea Chenier volt. 

Opera az egész világ!

Zenés beszélgetés a világról, az életről, önmagunkról.

Hogyan látják a világot az "operások" - énekesek, zenészek, karmesterek, rendezők  - és hogyan látja az operát a világ?  Az Operaklubban a hallgató hétről-hétre találkozhat és megismerkedhet a magyar zenei élet kiválóságaival. Az operák apropóján, nem csak zenéről beszélgetünk, hanem minden másról: az irodalomtól a gasztronómiáig, a sporttól a pszichológiáig, a divattól az orvostudományig. Szeretnénk közel hozni a müfajt úgy, hogy a hallgató azt érezze, hogy az opera nemcsak a kultúra, hanem a mindennapi életünk szerves része is lehet.

Az adás témái:

A hollandiai ékszerváros, Enkhuizen volt Sylvester Ádám építész városi sétájának helyszíne.

Adózunk a környezetvédelemnek, két tételben is: Torma Tamás újságíró, építészeti szakíró egy olyan átépítésről beszélt, ahol a tervezők egy új épülethez képest annyi CO2 kibocsátást spóroltak meg, amennyit 100 év alatt kötne meg egy kisebb erdőség.

Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus a városi hőszigetekről, illetve azok káros hatásairól értekezett

Kelecsényi Kristóf művészettörténész a Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikai épület tömbjének történetével ismertet meg.

Fonyódi Anita épület- és városi fotós folytatta a funkcióváltó épületekről készült sorozatát, ezúttal a Dandár utca egykori kávépörkölő üzemének igen rapszodikus élettörténetét követhettük nyomon.

Amszterdamban felavatták az első, 3D-s nyomtatóval készült hídszerkezetet. Laczik Bálint jó mérnökhöz híven, kiszámolta mekkora környezeti terhelést és energiaveszteséget is okoz ennek az egyébként látványos gyalogos hídnak az elkészítése.

Vendégeink, témáink:

- Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter
- Kötelezettszegési eljárás indul a melegellenes törvény miatt

- Rózsa Péter, a Klubrádió műsorvezetője - A HÉT KÉRDÉSE: hogyan lehet itthon tartani a fiatalokat?

- Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének virológus - a Semmelweis Egyetem antitest vizsgálata

- Katona Tamás közgazdász, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára
- Miért jó buli beszállni az autópálya koncesszióba?

- Závecz Tibor, a Závecz Research alapító ügyvezetője
- Elfogadóbbak a magyarok a melegekkel

- Horvát János, tévés személyiség, volt kubai nagykövet - Áll a bál Kubában?

- Szabó Andrea, politológus - Fidesz választási ígéretek - fontosabb a pénztárcánk, mint az erkölcs?

- Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt volt elnök-vezérigazgatója - Miért ekkora üzlet az autópálya-koncesszió?

Témáink:

- Napfonat együttes (Basszus)

- Molnár Levente színművész (Hasadék című film világpremierje - Hangosfilm)

- Sylvester Ádám építész (Gaudiról - Utcafront)

- Benda László külpolitikai újságíró (Kína gazdasági hatalma - Eurozóna)

- Dr. Németh Zsolt, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese (Semmelweis Napok - Vény nélkül)

- Nevezetes félrefordítások (Kálmán László, Nádasdy Ádám - Szószátyár)

- Grecsó Krisztián író, költő (Libri közönségdíj - Dobszerda)

Előző heti adásunkban a zenei humorról volt szó, Rossini és Donizetti vígoperáiból hallhattak részleteket. Ezen a héten is a humor került a középpontba, de ezúttal egy olyan zeneszerzőtől, aki jellemzően nem vidám, hanem inkább tragikus, megrázó operákat írt. Az Operaklubban G.Puccini: Gianni Schicchi egyfelvonásos operájáról mesélt sok zenei bejátszással a műsorvezető, Hábetler András.

Opera az egész világ!

Zenés beszélgetés a világról, az életről, önmagunkról.

Hogyan látják a világot az "operások" - énekesek, zenészek, karmesterek, rendezők  - és hogyan látja az operát a világ?  Az Operaklubban a hallgató hétről-hétre találkozhat és megismerkedhet a magyar zenei élet kiválóságaival. Az operák apropóján, nem csak zenéről beszélgetünk, hanem minden másról: az irodalomtól a gasztronómiáig, a sporttól a pszichológiáig, a divattól az orvostudományig. Szeretnénk közel hozni a müfajt úgy, hogy a hallgató azt érezze, hogy az opera nemcsak a kultúra, hanem a mindennapi életünk szerves része is lehet.

Az adás vendégei és témái:

Molnár Péter ortopéd traumatológus – Élmezőnyhöz tartozunk a kerékpáros balesetekben. Megfelelő védőfelszereléssel megúszható a fejsérülés

Németh Zsolt, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese – Májusban zárul a Semmelweis Egészség Napok. Május 27-én a fogászati problémáké lesz a főszerep

A Klubrádió egeszégügyi magazinműsora. Minden adásban tudományosan megalapozott jótanácsokkal próbáljuk csillapítani fájdalmainkat, problémáinkat. 

Vendégeink, témáink:

- Havanna: óváros, villanegyed, belváros – ez volt az útvonal Sylvester Ádámmal.

- Budapest legmagasabb épülete a Semmelweis Orvostudományi Egyetem un. Elméleti tömbje több, mint 40 évvel ezelőtt épült Wágner László tervei alapján. Nemcsak a maga korában, hanem ma is modernek számító tömbről mondta el a részleteket Kelecsényi Kristóf.

- Torma Tamással a Városmajorba indultunk és az 1925-ben Árkay Aladár tervei alapján épült Jézus szíve templomot látogattuk meg.

- Hídvita Budapesten. Schneller István, építész, urbanista, professzoremeritus, Budapest volt főépítésze fejtette ki véleményét átervezett Galvani hídról.

- Kihirdettéka Mathias Corvinus Collegium új, központi épületére kiírt pályázatot. A volt munkásőr székház helyére álmodott campusterveiről számolt be Kozár Alexandra.

- A világ legcsúnyább építményei közé sorolható, Nagy Britannia partjai közelében épített vasszörnyekről, a II. világháborúban egyébként eredményesen működő légvédelmi állásokról tudósított Laczik Bálint.

Hogyan formálták az emberiség történelmét a járványok? Forrai Judit tudománytörténész, orvostörténész, fogorvos, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Pálinkás-Szüts Róbert vendége, akit arról faggatott műsorvezetőnk, hogyan igyekezett az orvostudomány - és a hitvilág - harcolni a 20. században, illetve korábban a járványok ellen.

Jobb lett-e az egészségügy a márciusban életbe lépett változásokkal? Mi lesz a járvány után? Mi lesz azokkal, akik a járvány miatt nem jutottak megfelelő kezeléshez? Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a volt Egészségbiztosítási Felügyelet első elnöke volt a műsor második vendége.