A 2024. június 28-ai adás ismétlése:
A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.
Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.
A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.
Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.
Egy betonmonstrum és a hozzá tartozó hétemeletes ipari épület Kelenföldön, közel a Dunához. Hosszú ideig üresen állt, de most a Valyo, vagyis a Város és Folyó Egyesület, a tulajdonossal és a civilekkel összefogva valóságos kulturális és közösségi intézményt álmodott bele. A tavalyi próbaüzem után megnyílt a Hengermalom. Erről kérdeztük Győrfi Dániel építészt.
Kifinomult elegancia, különös hanghordozás, finom irónia és belső izzás. Éppen 100 éve, 1925. június 14-én, egy felvidéki kis faluban, Bején született meg a magyar színház- és filmtörténet egyik ikonikus alakja, Darvas Iván – az örök Liliomfi. Báron György filmkritikussal beszélgettünk, és a tőle elválaszthatatlan rendezőről, a szintén száz éve született Makk Károlyról.
Harmadik vendégünk Glaser Kati rendező volt, a magyar animáció egyik legkülönlegesebb hangú mesélője. Legyen szó családi emlékekről, városi legendákról vagy egy csendes park titkairól – az ő történeteiben magunkra ismerhetünk. Az animáció szabadságáról és a mesélőkedvről kérdeztük, és arról is, hogy ki lehet-e bújni a saját magunk alkotta skatulyákból.
Végül pedig egy új filmről lesz szó. Nemrég mutatták be a Jó reggelt, búbánat! című francia-német-kanadai filmet, Françoise Sagan híres regényének legújabb adaptációját. A film egy kamaszlány szemszögéből mesél a női kapcsolatokról, a hatalmi játszmákról és a féltékenységről. Mesterházy Lili filmkritikust kérdeztük erről a speciális felnövéstörténetről.
A 2024. május 31-i adás ismétlése:
A műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.
Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.
A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.
Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Szarka Judit, irodalom- és filmkritikus volt. Régi kedvencét, a zenetörténet egyik legnagyszerűbb operafilmjét, Ingmar Bergman Varázsfuvoláját ajánlotta újragondolásra, újranézésre. Mit jelentett Bergman számára a zene, és hogyan transzformálta Mozart művét a film nyelvére? Erről is kérdeztük.
Pankovits Nikoletta énekesnőt vártuk a stúdióba, aki többnyire Budapest és New York között tölti napjait. A fiatal énekesnő repertoárja a jazz, a világzene, a népzene határmezsgyéjén mozog, képzőművészettel és költészettel is foglalkozik, mindemellett egy zenei applikációt fejleszt. Miből meríti az inspirációt, és hogy bírja a kétlaki életet?
A folytatásban egy igazi legenda, a Vígszínház örökös tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Kútvölgyi Erzsébet ékezett hozzánk. Aki látta őt a Szent Johannában, vagy a Rómeó és Júliában, vagy éppen hallotta énekelni, az tudja, milyen elementáris erővel van jelen a színpadon. De nemcsak a legendás szerepekről volt szó – hanem az indulásról, a nagy találkozásokról, közös emlékekről, és mindenről, ami összeköt bennünket egy életen át a színházzal.
Első vendégünk Tóth Krisztina, az egyik legismertebb magyar költő, író, akinek My Secret Life címmel nemrég jelent meg első angol nyelvű versválogatása, ráadásul George Szirtes fordításában. Néhány napja tért haza az írországi Cork-ból, ahol a rangos Költészeti Fesztivál vendége volt. A mostani beszélgetésben szó volt versírásról, műfordításról, George Szirtessel való közös munkájáról, és arról is, hogyan látja saját szövegeit egy másik nyelven keresztül.
Őt követte Zseni Márton, fiatal filmrendező, aki a Majdnem című rövidfilmjével elnyerte az ELTE Szemle fődíját, és máris komoly szakmai figyelmet kapott. Amolyan generációs hangulatfilmet készített, melyben a fiatalok útkereséséről és elvágyódásról mesél – de nem kínál könnyű megoldásokat. Erről is kérdeztük a rendezőt.
A folytatásban Cséffai Györgyi szobrász és tanár érkezett hozzánk, aki szerint az alkotás akkor igazán izgalmas, ha meg lehet tapintani, át lehet élni. Hogyan alakul át a szobrászat szerepe a mai világban? Milyen nőként helytállni ebben a szakmában? És milyen a korszerű művészeti oktatás?
Végül Jankó Judit, művészeti újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég jött vissza Velencéből, ahol végigjárta az Építészeti Biennálé kiállításait. Vajon hogyan jelenik meg az intelligencia, mint az idei biennálé főtémája a nemzeti pavilonokban, és a központi kiállításban? Miről szól a magyar pavilon és milyen a nemzetközi visszhangja?
Hogyan lesz a nyelvtanulásból művészi útkeresés, majd közösségi misszió? Mai első vendégünk Bertalan Nóra, a koreai kalligráfia szerelmese, a Munbangsau csoport alapító tagja és tanára volt. Nemrég nyílt kiállításukon a japán gyarmati uralom idején alkotó koreai költő, Jun Dongdzsu költészetét idézik meg: ecsettel és tintával. Erről is kérdeztük.
Városi oázisok, zöldudvarok, rejtett kertek – vagyis olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé is teszik a várost. A stúdióba vártuk Mudra András építészt, a Budapest100 programvezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogy miért fontos környezetünk tudatos zöldebbé formálása, és hogyan alakítsunk ki városi zöldszigeteket.
A folytatásban Sumonyi Papp Zoltán író, szerkesztő volt a vendégünk, aki egyetemistaként testközelből élte meg a hatvanas évek nagy irodalmi felfutását, és személyesen is jól ismerte Sánta Ferencet. A klasszikusok újratöltve rovatunkba az ő novelláit hozta, a Nácikat és a Halálnak halálát. Miért ezeket a műveket választotta és vajon hogyan szólnak hozzánk ma Sánta Ferenc írásai?
Mi történik, ha három, egymástól látszólag távoli nő életútja láthatatlan szálakkal összekapcsolódik – és ebből egy érzékeny film születik? A hajfonat finom részleteken keresztül mesél a női újrakezdésről, az elhallgatott terhekről és tabukról. A stúdióba vártuk Rieger Johannát, a Glamour újságíróját – vele beszélgettünk a filmről, és arról, hogy mi minden húzódik meg az „erős nő” mítosza mögött.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, vendégünk volt Gerőcs Péter író, aki Déry Tibor A befejezetlen mondat című regényét ajánlja újraolvasásra, újragondolásra. Mint mondja, Déry világirodalmi rangú szerző, és bár a regény a két világháború között játszódik, mégis korszerű maradt: sokat elárul korunk társadalmi megosztottságáról is.
Következő vendégünk Kőbányai János író, szerkesztő, fotóművész és szociográfus volt. A Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztőjeként most épp az írott kultúra túléléséért küzd, május végén pedig új fotókiállítása nyílik. Képein a hazai beatkorszak ikonikus pillanatai elevenednek meg – nemcsak a zene, hanem egy egész korszak története is.
A folytatásban Szarka Klára fotótörténésszel beszélgettünk a stúdióba, akit jól ismerhetnek mindazok, akik a hazai fotóművészet alakulását figyelemmel kísérik. Az utóbbi időben mintha új lendületet kapott volna ez a műfaj, de vajon mi adja ma a képek súlyát és értelmét? Mitől él és szárnyal a fotózás? – erről is kérdeztük.
Tízéves lett az OFF-Biennále, ez az alulról szerveződő, független kortárs művészeti esemény, amelynek idén a „biztonság” fogalma áll a középpontjában. A kurátori és a produkciós csapat tagjait, Kálmán Ritát és Csejdy Borkát kérdeztük arról, hogy miért fontos ez a független művészeti platform, és hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a jövőben.
Nyughatatlan szenvedély fűzte a filmhez, a hetedik művészethez. Hosszú pályafutása alatt pontosan 159 játékfilm elkészülését segítette, köztük olyanokat, mint a Szegénylegények, vagy a Megáll az idő. Mégis, talán Várkonyi Zoltán Jókai-filmjei álltak hozzá a legközelebb. Vajon ki volt ő, Nemeskürty István, és mit adott a magyar filmnek? Erről kérdeztük Pataki Éva forgatókönyvírót, dokumentumfilmest, abból az alkalomból, hogy egykori stúdióvezetője éppen 100 éve született.
Következő vendégünk Kali Ágnes, költő, dramaturg volt. Első verseskötete, az Ópia, 21 éves korában jelent meg, második kötete, a Megvakult angyalok 3 éve jött ki. Min dolgozik mostanában, hogyan tudja összeegyeztetni a színházat és a költészetet, és mit jelent számára a többnyelvűség? Erről is kérdeztük az ifjú költőt.
A folytatásban Soós Nóra festőművészt vártuk a stúdióba. Képein összekeveredik a múlt és a jelen, az emlékezet és a valóság. Játékos színekkel és erős kontúrokkal dolgozik, mégis azok közé a művészek közé tartozik, akik kérlelhetetlenül keresik a választ a világ legégetőbb problémáira. Hogyan működik ez a festészetében?
Őt követően Boncz Ádám színész és világjáró érkezett hozzánk. 17 évesen állt először színpadra Szegeden, aztán Londonban és New Yorkban tanult színészmesterséget. Hamar a város színházaiban és nemzetközi filmekben találta magát, de egy ideje inkább itthon dolgozik. Pályája igazán sokoldalú - legyen szó Rimbaud-ról, jazzről vagy épp Kertész Imréről.
Mi a helyzet a FreeSZFÉ-vel? Az egyesület elnöke, Forgács Péter érkezett elsőként. Őt követően a diákfilmek pezsgő világáról volt szó, az ELTE Szemle főszervezőit, Tóth Anna Júliát és Kristóf Álmost vártuk a stúdióba. A folytatásban a 100 éve született legendás íróról, az Avraham Bogatir hét napja világhírű szerzőjéről, Kardos G. Györgyről beszélgettünk Szántó T. Gáborral. Végül az elmúlás méltóságáról és a képek erejéről kérdeztük Szabó Imola Julianna írót-grafikust, az "Amikor véget ér..." című rajzpályázat zsűritagját.
Hogyan kapcsolódik Pilinszky János költészete a Nagypéntek csendjéhez? Mit jelent számára az abszurditás és a tehetetlenség? Szarka Judit irodalomkritikus, tanár volt a Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége, akivel a szabadulás ünnepköréről, és Pilinszky hitről és szenvedésről alkotott képéről is beszélgettünk.
Egy óra, egy snitt, egy asztal, három ember, és egy propagandainterjú újrajátszása. - Vajon mi visz rá egy fiatal filmrendezőt arra, hogy a diplomafilmjét egy 70-es évekbeli kémtörténetből készítse el? A stúdióba vártuk Misota Dániel, rendezőt és Krasznahorkai Ágnes, színészt, a Kerényi Mária, 41, 1970 július – című film alkotóit.
Gergye Krisztián életében egyszerre van jelen a fotó, a festészet, a tánc, a koreográfia. Vajon hogyan tudja ezeket a különböző műfajokat összehangolni magában és mit jelent számára a határátlépés?
Végül Gerlóczy Zsigmond zongoraművész, zeneszerző érkezett hozzánk, aki még harminc éves sincs, de már az egyik fontos hazai képviselője a szabad improvizációnak, a valós időben történő zeneszerzésnek. A múlt héten jelent meg második szóló zongora-albuma, a nyáron pedig Indiába készül, méghozzá a karnatikus zene és tánc fővárosába. Erről is kérdeztük.
A magyar költészet napján a 120 éve született József Attilára emlékeztünk. Elsőként Dr. Széchenyi Ágnes, irodalomtörténész, a József Attila Társaság tagja érkezett hozzánk, akivel az évforduló jelentőségéről és az életmű összefüggéseiről beszélgettünk. Szó volt József Attila egyik kevésbé ismert, rendhagyó születésnapi verséről is.
Mi a versek feladata és szerepe a 21. századi tartalomrengetegben? És miért jó az, ha versekkel árasztjuk el az utcákat, a parkokat, és mintegy ismeretlenül, megajándékozzuk egymást kedves sorainkkal? Megkérdeztük Szeifert Natália, írótól, a Posztolj verset az utcára! mozgalom alapítójától.
Mi lenne, ha József Attila most is élne? Vajon milyen verseket írna? Vörös István, költő, néhány évvel ezelőtt éppen ezzel a gondolattal játszott el, amikor József Attila ismert verseinek átirataival foglalkozott. Hogyan választott a versek közül és mi volt a célja?
Végül Hegymegi Flóra, ifjú költő érkezett hozzánk, akinek tavaly jelent meg első verseskötete, Kismegszakító címmel, az erzsébetvárosi chapbook pályázat keretében. A pályakezdésről, a Hetedik Város csoportról és József Attila hatásáról is kérdeztük.
Ötös pénteken délelőttönként: beszélgetés érdekes emberekkel a múlt - jelen - jövő dimenziójában. Aki kérdez: a Murányi Tünde–Kálid Artúr művészházaspár.
Szerkesztő: Gyürke Kata.
Az Ötös már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Füst Milán regényéről, A feleségem történetéről nyugodtan kimondhatjuk, hogy a világirodalom legtitokzatosabb művei közé tartozik. Számos kiadást élt meg, 13 nyelvre fordították le, szerzőjét Nobel-díjra jelölték. A stúdióba vártuk Csontos Erika szerkesztőt-kritikust, a Klasszikusok újratöltve rovatunk eheti vendégét, akivel Füst Milán életművéről, és kulcsregényéről, A feleségem történetéről beszélgettünk.
Az improvizáció egyszerre szabadság és kiszolgáltatottság. Nincs ez másként a kortárs táncban sem. Vendégünk volt Grecsó Zoltán táncművész, akit legtöbben a Willany Leó improvizációs táncszínházról ismernek. Új utakról és az immár 16 éves társulatról beszélgettünk vele. Természetesen a kortárstánc helyzete is szóba került.
Mi a közösségi színház és mi fán terem a vitaszínház? Egyáltalán, hogyan gondolkodnak a korszerű színház feladatáról és formanyelvéről a legfiatalabbak? Megkérdeztük Bácsics Reginától, a Közszín Kollektíva alkotócsoport tagjától, és Forgács Pétertől, a FreeSZFE Egyesület elnökétől.
Nemrég ünnepelte 60. születésnapját kedves kollégánk, Kaszás Gergő, Jászai Mari-díjas színész, akit ebből az alkalomból hívtunk meg beszélgetni. Annak idején gyerekszínészként indult a pályája, aztán a Katona József Színházban robbant be. Vajon mi van vele mostanában, hogy érzi magát, min dolgozik, merre jár?
Ország Lili képein latin, héber, arab vagy akár szanszkrit betűk is feltűnnek, sőt ő maga is foglalkozott grafológiával. De vajon mit árul el róla a saját kézírása? Vágány Judit grafológus, a Kiscelli Múzeum papírrestaurátora válaszolt a kérdéseinkre, aki grafológusként, Ország Lili levelezése alapján vizsgálta a művész kézírását.
Ezt követően egy titokzatos barokk emberről, szenvedélyes műgyűjtőről, művészetpártolóról és katonai zseniről, a törökverő hadvezérről, Savoyai Jenőről beszélgettünk. Ki volt ő, és melyik az igazi arca? Vendégünk volt Orbán Zsolt, az ausztriai Schloss Hof kastély marketingvezetője.
Hogyan dolgozik egy fiatal dalszerző-producer, miből inspirálódik, és mit tekint a szabad alkotás lényegének? Ezt kérdeztük Kozma Katától, Artisjus Junior-díjas zeneszerzőtől, aki számára a nemzetközi jelenlét legalább olyan fontos, mint a szakma érdekeinek a képviselete.
És ha már tavaszodik, folytattuk a kutyapszichológiai sorozatunkat. A stúdióba vártuk Kurys Anita etológust, viselkedésterapeutát, akitől megkérdeztük, hogy a kutyás gazdáknak mindenre kell figyelniük a tavasz beköszöntésével.
A 2024. február 23-ai adás ismétlése:
Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.
Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.
Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.
Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, ezúttal Bárány Tibor filozófus fogadta el a meghívásunkat. A magyar irodalom egyik ikonikus darabját, Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét ajánlotta újraolvasásra, újragondolásra. Hogy miért? Ezt is megkérdeztük tőle.
Ezt követően Barcsay Jenőről volt szó, Szabó Noémi, művészettörténészt vártuk a stúdióba. Az alkalom pedig nem más, mint hogy 125 éve született a magyar festészet kiemelkedő alakja, az absztrakt-konstruktivista irányzat meghatározó képviselője, akit talán mégis a Művészeti anatómia című tankönyve révén ismerünk leginkább. Ki volt ő, és mi várható a Barcsay-emlékévben? Erről is szó volt.
A folytatásban a reformkorba utaztunk. Azt szerettük volna egy kicsit körbejárni, hogy miért tartja a nemzetközi közvélemény Florence Nightingale-t a modern tábori ápolás megteremtőjének, miközben kortársára, Kossuth Zsuzsannára szinte alig emlékszünk. Vendégünk volt Gulyás Adrienn, történész, a reformkori nőtörténet ismert kutatója.
Végül Balogh Mirjána érkezett hozzánk, aki a MOMÉ-n készült animációjával Kristály Medve-díjat nyert pár hete a Berlinálén. Filmje, a Wish You Were Ear a szerelmi kapcsolatok önképformáló hatásáról szól, és a fiataloknak szóló rövidfilmek kategóriájában választották a legjobbnak. Az alkotói folyamatról és a fesztivál-élményeiről kérdeztük Balogh Mirjánát.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, ezúttal Terék Anna költő volt a vendégünk, aki a magyar avantgárd költészet két klasszikusát, két monumentális művet választott mára: Kassák Lajostól A ló meghal a madarak kirepülnek című verset, Domonkos Istvántól pedig a Kormányeltörésbent. Hogyan kötődik ezekhez a művekhez és miért ajánlja újraolvasásra őket?
Hogyan lehet megjeleníteni a világ egészét kitöltő kozmikus leheletet? Vagyis a szelet, és a légmozgást? Erre vállalkozik Koronczi Endre, képzőművész és Cserhalmi Luca, kurátor, akik a győztes, Pneuma Cosmic projektjükkel mutatkozhatnak be jövőre, a Velencei Biennálé magyar pavilonjában. Terveikről és a felkészülésről kérdeztük őket.
A folytatásban is képzőművészet, Aknai Katalin művészettörténészt vártuk a stúdióba. Az alkalom pedig nem más, mint hogy új, ingyenes szabadegyetemi előadássorozatot hirdetett az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete. A tavaszi félév központi témája: a Mítosz és művészet lesz.
Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett hozzánk, akivel a nemrég elindult, nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Cannes-i Filmfesztiválra?
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, amiben ezúttal filmről volt szó. Harmat György filmkritikus érkezett hozzánk kedvenc filmjével, méghozzá abból az alaklomból, hogy 60 éve mutatták be Federico Fellini: Júlia és a szellemek című filmjét. Miért és milyen szemmel érdemes újranézni ezt a filmet?
A délelőtt második vendége - Osváth Gábor producer volt, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint például a Feketepont, a Nagykarácsony, vagy a 27 című animáció. A szakma idén neki ítélte a független producerek munkáját elismerő Árvai Jolán-díjat. Erről és új munkáiról is kérdeztük.
Hogyan tud a színház több lenni egy jól sikerült előadásnál? Teszi fel a kérdést Gerlóczi Judit, színházi producer, aki számára a színháztársadalmi küldetése a legfontosabb, és aki a klasszikus formákon túlmutató előadásokat akar létrehozni.
Ezt követően a kutyasétáltatásról volt szó, az apropó pedig nem más, minthogy adásunk másnapján volt a kutyasétáltatás világnapja. Kurys Anita, etológust,viselkedésterapeutát vártuk a stúdióba, akitől megkérdeztük, hogy milyen a kutyasétáltatási etikett az utcán, hogy utazzunk kutyával, és jó-e a kutyának a munkahelyen?t
Az elmúlt években, New Yorkban, Londonban, Berlinben is csodájára jártak Mészáros Márta filmjeinek. Retrospektív vetítéseket tartottak a Lincoln Centerben, a brit filmintézetben, a Budapesti Klasszikus Filmmaratonon - az Európai Filmakadémia pedig életműdíjjal ismerte el munkásságát. Nemrég jött a hír, hogy a francia Coproduction Office 14 frissen felújított filmjét vásárolta meg világforgalmazásra. Erről kérdeztük állandó munkatársát, Pataki Éva forgatókönyvírót.
A délelőtt második vendége Fábián Évi, fotóművész volt, akit leginkább a nőkről készített fekete-fehér portréiról ismerhetünk. Szabó Magdától Heller Ágnesen át Karikó Katalinig sok-sok nő állt már a fényképezőgépe elé. Érdemes megjegyezni róla, hogy analóg technikával dolgozik, nem világít, és nem retusál. Hogy miért? Megkérdeztük tőle.
A folytatásban Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, akivel folytattuk az Esterházy Péterről szóló beszélgetésünket. Legutóbb ott tartottunk, hogy az író egy egész generációnak adott irodalmi leckéket a Függőben használt vendégszövegek által. Most tovább boncolgattuk a Bevezetés a szépirodalomba című kötetét.
Ezt követően újra filmről volt szó. A stúdióba vártuk Chilton Flórát, aki a Széllel szemben című alkotásáért elnyerte a filmkritikusoktól a Legjobb kisfilmért járó díjat. Hogyan dolgozik egy fiatal rendező, aki ugyan operatőrként végzett, de játék-, dokumentum- és animációs filmet is készített már? Egy biztos: az alkotásaiban mindig a valóságból meríti a témát.
A 2024. január 26-ai adás ismétlése:
Miért és hogyan improvizáljunk? Egyáltalán mi az improvizáció? Játék, életszemlélet, spontaneitás? És mi kell hozzá? Mire jó?
Várady Zsuzsi, a Momentán Társulat alapító tagja volt a vendégünk, aki oktatja is az improvizációs technikákat, ebből írta doktori értekezését, sőt, egy saját módszert is kifejlesztett a forgatókönyv-fejlesztésben és a forgatókönyvíró-képzésben felhasználható improvizációs technikákról.
Hallottak már az Egy sima, egy fordított közösségről? A különlegesen-különleges, azaz a fogyatékkal élő gyerekek szociális inklúziójáért dolgozó szülők és szakemberek csoportjáról? A vendégünk Török Flóra volt, akivel az egyesület munkájáról, a szemléletformálás lehetőségeiről, a sima és a fordított gyerekek találkozásáról, az együtt töltött idő értékéről beszélgettünk
A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal egy kortárs-klasszikus költő, író, drámaíró, Erdős Virág volt a vendégünk, akinek a számára a játékosság és az improvizációs készség szinte munkaeszköz, legalábbis a versei erre utalnak. Szerencsére nincs ezzel egyedül a magyar irodalomban, erről és sok minden másról is beszélgettünk vele, sőt egy közös produkcióra is készültünk.
Végül Kiss Péter Petrusz, az egykori Budapesti El Camino Klub vezetője érkezett a stúdióba, akivel a gyaloglás misztériumáról beszélgettünk. Nem véletlen, hogy rá esett a választásunk, ugyanis Tünde jónéhány évvel ezelőtt végig járta a híres zarándokutat. A felkészülés fázisairól, a gyalogláshoz kötődő élményekről, sőt a gyaloglás kultúrtörténetéről is beszéltünk.
Gondolták volna, hogy 125 éves lesz idén L. Frank Baum klasszikusa, az Óz, a csodák csodája? Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége, Greff András szerkesztő, újságíró ajánlotta újraolvasásra, sőt újranézésre is a művet. Hiszen a regény, és az abból készült film, Judy Garlanddal a főszerepben, szinte elválaszthatatlanok egymástól.
A délelőtt második vendége Szaniszló Attila, ifjú zongoraművész-növendék volt. Vendégünk 15 éves kora óta tanul a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjében. Hogyan került oda, mit tanul ott, és merre tovább?
A folytatásban Szinai Eszter, színházi titkárt vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy decemberben rangos szakmai díjjal tűntették ki: ő kapta meg a Bálint Lajos vándorgyűrűt. Erről és a színfalak mögött zajló munkájáról is kérdeztük a Jurányi Ház színházi titkárát.
Ezt követően, egy új 2. világháborús drámáról, az Emma és a halálfejes lepkéről beszélgettünk Borbély Alexandrával, a film főszereplőjével. A február 6-ától látható film egyfajta történelmi számvetés, a szélsőséges nacionalizmus, a vészkorszak lenyomata - egyben Szlovákia idei Oscar nevezettje.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Palkovics Tibor filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója volt az első vendégünk, akivel ki másról, mint Hamvas Béláról beszélgettünk. Miért és hogyan érdemes újraolvasni Hamvas-műveit, és mit rejt a hagyaték?
A délelőtt második vendége Barkóczi Janka, filmtörténész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy először indul "Mozgóképörökség” fókusszal képzés az ELTE filmelmélet szakán. Miért van szükség erre és milyen nóvumokat tartogat a képzés?
A folytatásban Másik Jánost és Vörös Esztert vártuk a stúdióba. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van velük és kedvenc hangszerükkel, a bandoneón-nal, készül-e egy újabb concerto, és milyen terveik vannak az új esztendőre.
Első vendégünk Kolonits Klára, operaénekes volt. A Kossuth-díjas művész körülbelül egy évvel ezelőtt járt nálunk, akkor egy különleges, általa fejlesztett légzéstechnikáról mesélt nekünk. Most egy évindító beszélgetésre hívtuk, megkérdeztük tőle, hogy hol tart ebben a technikában, és mit tervez az új esztendőre?
A folytatásban a kortárs költészet és az oktatás kapcsolatáról volt szó. Szabó Imola Julianna, írót és grafikust, valamint Katona Ágota, költőt vártuk a stúdióba, akikkel arról beszélgettünk, hogy miért lenne fontos több teret és időt szánni a fiatalok és a kortárs költők találkozására, és milyen eszközökkel lendíthető be ez a folyamat?
Ezt követően Tóth Laura táncművész érkezett hozzánk. A fiatal alkotó korábban több neves kortárstánc együttes tagjai is volt, mostanában szabadúszóként dolgozik. És hogy mit jelent ez pontosan, és mindez hogyan lehetséges a táncművészetben? Erről is kérdeztük.
Ma is a Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Szeifert Natália, írót vártuk a stúdióba, akivel sokunk kedvencéről, Karinthy Frigyesről beszélgettünk, prózáról és költészetről egyaránt. Vajon mi a titka Karinthynak, miért rajongunk érte, és mitől olyan aktuális, hogy még a hálózatkutatók is felfedezték maguknak?
A délelőtt második vendége Hullan Zsuzsa – és itt azt kellene mondanunk, hogy színész -, de inkább fotósként mutatjuk be. Annál is inkább, mert decemberben a legjobb női fotós lett a Magyarország 365 fotópályázat Kultúra-kategóriájában. Új szenvedélyéről, a fotózásról beszélgettünk.
A folytatásban Kovács Gellért Filmszerészt vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy, hamarosan új filmklub-sorozata indul a Cirko Gejzír moziban. Megkérdeztük tőle, hogy mitől jó egy filmklub, miért fontos közösen megbeszélni a látottakat, és hogy milyen filmeket válogat be a sorozatba.
Ezt követően, újabb klasszikusról volt szó, méghozzá Marc Chagall-ról, akinek február elejéig látható az életműkiállítása a bécsi Albertinában. Vajon, milyen meglepetéseket tud még Chagall tartogatni? Erről is kérdeztük Jankó Judit, művészeti írót.
Első vendégünk Halász Rita, író volt, aki négy évvel ezelőtt robbant be a kortárs irodalomba. Első regénye, a Mély levegő egyből Margó-díjas lett, és azóta önálló útra kelt: lefordították angolra és készül a francia fordítása is. Mit gondol minderről a szerző, hogyan lehet ekkora siker után továbblépni, és egyáltalán, milyen évet tervez magának Halász Rita?
A folytatásban Horeczky Krisztina kulturális újságírót vártuk a stúdióba, aki az elmúlt években facebook bejegyzéseivel hívta fel magára a figyelmet. A tánckritikusként induló szerzőt mostanában a fotók és a zene ihleti meg, kiváló színészek, írók, táncművészek portréihoz készít egyedi hangvételű írásokat, személyes reflexiókat. Vajon miért választotta a közösségi médiát és merre tovább az új esztendőben?
Ezt követően dr. Kiss Róbert Richárd, újságíró, egyetemi tanár és világutazó ékezett hozzánk, akivel a Johatsu - Köddé váltak című japán dokumentumfilm kapcsán egy különös jelenségről beszélgettünk. Olyan emberekről, akik a legkülönbözőbb okok miatt döntenek úgy, hogy felhagynak addigi életükkel. Eltűnnek, és új életet kezdenek valahol máshol. És hogy ez hogyan lehetséges?
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal kezdtünk, ezúttal filozófiáról volt szó, pontosabban az irodalom és a filozófia kapcsolatáról. Vendégünk Deczki Sarolta irodalomtörténész és filozófus, aki Spinoza Teológiai-politikai tanulmányát, és érintőlegesen az Etikáját ajánlja figyelmünkbe. Azt is megkérdeztük tőle, hogy miért éppen Spinozát választotta.
Ezt követően Szarka Judit irodalomtörténészt vártuk a stúdióba, akivel – karácsony révén – a megváltó gyermek archetípusáról beszélgettünk, méghozzá abból az alkalomból, hogy 25 éve jelent meg először magyarul a Harry Potter.
A folytatásban különleges vendégünk volt, ugyanis Gerendás Péter érkezett hozzánk. Ősszel a zord idő miatt elmaradt a koncertje a Szörp-Szóda fesztiválunkon, de most végre itt lesz, és amit csak lehetett, megkérdeztük tőle. Természetesen zenéltünk is egy kicsit.
Elsőként Bán Zsófia író, irodalom- és művészetkritikus érkezett hozzánk, a Klasszikusok újratöltve rovatunk vendégeként. Gertrude Stein életművét ajánlotta a figyelmünkbe, méghozzá egy különös ál-életrajz, az Alice B. Toklas önéletrajza c. regény bemutatásával. Szó volt a memoár- és autofikciós irodalomról, és természetesen Gertrude Stein híres párizsi szalonjáról is, amit ebben a „memoárban” élettársa, Alice történeteként ír meg.
A karácsonyi készülődések közepén járunk, ezért négylábú családtagjaink, vagyis a kutyák jól létével is törődnünk kell – mert egyáltalán nem mindegy, hogyan érzik magukat a vendégjárások alatt. Erről beszélgettünk Kurys Anita etológussal, aki bizonyára sok megfontolandó tanácsot ad az ünnep és a kutyusok témakörében, például arról, hogy hogyan ajándékozzuk meg a szőrös gyerekeinket?
A folytatásban Breznay Pál festőművészt vártuk a stúdióba, a színek és a fények szerelmesét. Vendégünk rajong a lovakért és a tükröződő vízfelületekért, uszodák, tengerpartok, galoppversenyek festője, de szobrokat és mozaikokat is készít. Igazi festőművészcsaládba született - erről is kérdeztük – és fontosnak tartja a festészeti hagyományok továbbvitelét.
Ritkán beszélünk az üveg szépségéről és erejéről, így aztán keveset tudunk magáról az üvegművészetről is. Pedig az üveg hasonlít a vershez: törékeny és csillogó, közben mégis az egyik legállhatatosabb anyag - erről is beszélgettünk első vendégünkkel, Balogh Eleonórával, Ferenczy Noémi-díjasüvegművésszel.
Ezt követően az adás szerkesztője, Gyürke Kata ült be a stúdióba, aki nemrég jött haza Grúziából - újabb nevén Georgiából -, ahol a 25. Tbiliszi Nemzetközi Filmfesztivál vendége volt. Mindezzel egy időben javában zajlottak a kormányellenes tüntetések a városban. Milyen egy forradalmi filmfesztivál? Erről is kérdeztük.
A folytatásban egy olyan dalszerző, zeneszerző, esetenként szövegíró volt a vendégünk, akit tényleg mindenki ismer ebben az országban. A stúdióba vártuk Presser Gábort, akivel terveiről, múltról és jelenről és természetesen a dalokról beszélgettünk.
Első vendégünk Márton László, író, műfordító volr, aki egy titokzatos középkori hőseposzt, A Nibelung-énekét ajánlotta a figyelmünkbe. A Klasszikusok újratöltve rovatunk vendége évekkel ezelőtt újrafordította a művet, amiért kiérdemelte az Artisjus Irodalmi Nagydíját is. Most a mű keletkezéstörténetéről és mai olvasatáról kérdeztük.
Ezt követően, Pozsonyi Janka filmkritikus, a Filmhu vezető szerkesztője érkezett hozzánk, ugyanis tegnap óta vetítik a mozik a Szeretettel, a ti Hildétek című új német filmet. Andreas Dresen rendezőt a 40-es évekbeli német ellenállók igaz története érdekelte, erről is kérdeztük vendégünket, aki korábban interjút készített a rendezővel, sőt életműkiállítását is látta a poznani filmmúzeumban.
A folytatásban Schmöltz Margitot és Soós Tibort vártuk a stúdióba. Mindketten a Történelmiregény-írók Társaságának tagjai, és egy általuk kidolgozott különös módszerről kérdeztük őket: nevezetesen a közösségi regényírás mibenlétéről. Csapatuk összetartó és nagyon motivált, a módszerük egyedülálló.
Ezt követően újra filmről volt szó, méghozzá abból az alkalomból, hogy holnap este adják át Svájcban az Európai Filmdíjakat. Az elmúlt év legjobb európai filmjeiről Kovács Gellért Filmszerészt kérdeztük, aki az Európai Filmakadémia munkájába is beavatott bennünket.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Vörös István, költő, író, drámaíró volt, akivel Charles Baudelaire verseiről beszélgettünk, konkrétan A romlás virágai című kötetről. Mitől volt olyan modern a 19. század közepén, és majd’ 70 évvel később, az első magyar nyelvű kiadás megjelenésekor? Hogyan hatott és hat mind a mai napig a költészetre?
Ezt követően Szirmai Márton filmrendező érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy zöld utat kapott A gondolkodás művészete című sorozat 3. évada, amelyben újabb 10 fiatal feltalálót mutat majd be.
A folytatásban Fodorné Molnár Mártát, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorát vártuk a stúdióba, az apropó pedig nem más, mint hogy a múlt héten ért véget a 2. Budapest Balett Grand Prix verseny. A végig telt házakkal futó nemeztközi balettverseny kulisszatitkairól kérdeztük.
Mit tegyünk, ha kisgyerek van a családban és kutyát viszünk haza, illetve fordítva: hogyan viselkedjünk a kutyánkkal, ha jön a kisbaba? Kurys Anita etológus útmutatásával jártuk körül ezt az érzékeny témát, a cél pedig nem más, mint hogy elkerüljük a szorongásos, akár veszélyes helyzeteket.
A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk. Első vendégünk Horváth-Márjánovics Diána irodalomtörténész és kritikus volt, aki régóta kutatta Mészöly Miklós életművét, doktori disszertációját is ebből írta. Ezúttal egyik kulcsregényét, Az atléta halálát ajánlotta újraolvasásra, amely egyébként korábban jelent meg franciául, mint magyarul. Erről, és a kéziratok érdekességeiről is beszélgettünk.
Ezt követően, Lelkes László grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese érkezett hozzánk, abból az alkalomból, hogy jövő szerdán, november 27-én nyílt napot tartanak az egyetemen. Megnyitják a főépületet, köztük a híres Grafikai Műhelyt, a könyvtárat, a régészeti és patológiai gyűjteményt, sőt, az Epreskert is várja az érdeklődő fiatalokat.
Kortárs tánccal folytattuk: Stern Lili fiatal koreográfus, performer volt a vendégünk, aki a magyar kortárstánc szféra aktív tagja, emellett drámainstruktorként és művészetmenedzserként dolgozik - ez utóbbit az amerikai Buffalo egyetemén tanulta. Új előadásra készül, amelyhez nyilvánossá tette a próbafolyamatot. Erről is kérdeztük.
Első vendégünk Duda Éva koreográfus, rendező volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 15 éves a Duda Éva Társulat. A kortárs táncszínház az elmúlt hetekben Ausztriában és Németországban turnézott, de mielőtt tovább indulna Olaszországba, meg kérdeztük Duda Évától, hogy milyen terveik vannak és hogyan tudnak megmaradni a független szcénában?
Ezt követően, Weyer Balázs újságírót, etnomuzikológust vártuk a stúdióba, aki sokféle dologgal foglalkozik, de köztük kitüntetett helye van a világzenének. Sokat utazik, egzotikus helyeken gyűjt zenét, és nemrég jött haza a WOMEX-ről, a World Music Expo-ról. Erről, és olvasásmániájáról is kérdeztük.
A folytatásban Szarka Klára fotótörténészt érkezrtt hozzánk, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen titkokat rejthet egy-egy fénykép. Szó volt Gáti György fotóművész tegnap nyílt kiállításáról is, ahol a fotók már-már a festészet határán mozognak.
Egy különleges akcióról, az Óriás Gyermekjogi Plakátprogramról kérdeztük következő vendégünket, Szalai Krisztát, aki ezúttal is egyfontos társadalmi ügy mellé állt. A közelgő gyermekjogi világnap alkalmából beszélgettünk vele.