Hogyan lesz a nyelvtanulásból művészi útkeresés, majd közösségi misszió? Mai első vendégünk Bertalan Nóra, a koreai kalligráfia szerelmese, a Munbangsau csoport alapító tagja és tanára volt. Nemrég nyílt kiállításukon a japán gyarmati uralom idején alkotó koreai költő, Jun Dongdzsu költészetét idézik meg: ecsettel és tintával. Erről is kérdeztük.
Városi oázisok, zöldudvarok, rejtett kertek – vagyis olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé is teszik a várost. A stúdióba vártuk Mudra András építészt, a Budapest100 programvezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogy miért fontos környezetünk tudatos zöldebbé formálása, és hogyan alakítsunk ki városi zöldszigeteket.
A folytatásban Sumonyi Papp Zoltán író, szerkesztő volt a vendégünk, aki egyetemistaként testközelből élte meg a hatvanas évek nagy irodalmi felfutását, és személyesen is jól ismerte Sánta Ferencet. A klasszikusok újratöltve rovatunkba az ő novelláit hozta, a Nácikat és a Halálnak halálát. Miért ezeket a műveket választotta és vajon hogyan szólnak hozzánk ma Sánta Ferenc írásai?
Mi történik, ha három, egymástól látszólag távoli nő életútja láthatatlan szálakkal összekapcsolódik – és ebből egy érzékeny film születik? A hajfonat finom részleteken keresztül mesél a női újrakezdésről, az elhallgatott terhekről és tabukról. A stúdióba vártuk Rieger Johannát, a Glamour újságíróját – vele beszélgettünk a filmről, és arról, hogy mi minden húzódik meg az „erős nő” mítosza mögött.
