Zebraként élt a költő, aztán rájött, hogy tévedett

A Belső közlés vendége Nagy Hajnal Csilla költő volt. A felvidéki Losoncról származik, a szlovákiai magyar írótáborokban ismert rá arra, hogy ő nem is annyira zebra, mint antilop. Nem mintha addig rosszul érezte volna magát zebraként, de akkor észrevette, hogy ő máshogyan csíkos, vagyis ott talált olyan embereket, akik hozzá hasonlóan „furcsák”: írnak. Közülük kerültek ki a legjobb barátai, de a legnagyobb hatással a művészetére Charles Bukowski volt.

Budapesten járt egyetemre, ahol később csatlakozott a Közös tenger felolvasóest-sorozathoz, amelynek keretében többek között női költőtársaival, Izsó Zitával, Simon Bettinával, Fenyvesi Orsolyával és Terék Annával olvasott föl.

Tavaly óta Isztambulban él, ott a közelmúltban lezajlott Offline Versfesztiválon is részt vett. A távolból is munkatársa a szlovákiai Irodalmi Szemle című folyóiratnak. Az első kötetének a címe Miért félünk az őrültektől. Megkapta rá a Makói Medáliák elismerést, most pedig a múlt héten Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat nyert, amelynek segítségével második verseskötetén és első regényén dolgozik. Igaz, korábban már volt egy regénykísérlete, de azt egyelőre inkább stílusgyakorlatnak tartja, talán majd később fejezi be egyszer.

A műsorban a most készülő verseskötete anyagából olvasott föl, amely még nem jelent meg sehol. Versei stílusától nem áll távol egyfajta lírai irónia. Az adásban egy olyan, egyszerre gazdag mondanivalójú és kellemesen emészthető költeménye is elhangzott, amelyet akkor írt, amikor barátnőjével körbevonatozták az Etnát. Ide kattintva elolvashatja!

Versei mellé a Metronomy, a Talking Heads, a The XX és a The Bird and the Bee zenekarok, valamint a Szabó Benedek és a Galaxisok dalait hozta magával a stúdióba. Mint mondta, ezek azok a zenék, amelyeket soha nem pörget át, ha megszólalnak telefonjának lejátszási listáján.

Igaz, amióta Törökországba költözött, kevesebb zenét hallgat, viszont élettársával az A. E. Bizottság együttes régi számait mutogatják bakelitlemezen isztambuli ismerőseiknek, akik ámuldoznak rajta még úgy is, hogy nem értik a magyar nyelvű szövegét.