Egyszazalek
Utópia

Végre igaziból is láthatjuk a kozmikus behemótot

23/04/2019 11:30

| Szerző: Klubrádió

Eddig csak elnagyolt animációkban, vagy tudósok segítségével megtervezett sci-fi jelenetekben láthatott az emberiség fekete lyukat, most azonban először, közvetlenül is megfigyelhető, mi történik a világegyetem eddig ismert talán legegzotikusabb képződménye környezetében. Szabó Róbert, az MTA csillagászati intézetének igazgatója magyarázta el, mi a jelentősége az első, fekete lyukról készített felvételnek.

2019. április 16. Utópia (2019/16. heti adás)
48:17
00:00
Műsorvezetők: Neuman Gábor
Powehinek hívják azt az „égi tüneményt”, amit egy több mint kétszáz fős tudóscsapat örökített meg, majd készített róla látható képet a rádiótávcsövek által befogott jelek alapján. A fotót április 10-én publikálták, az objektumot pedig egy különleges hawaii fogalomról nevezték el. A Powehi szó egy 18. századi keletkezéstörténeti énekből származik, jelentése „felmérhetetlenül szép sötét teremtés”, vagy másképp fordítva „a végtelen teremtés gyönyörűen sötét forrása”, esetleg „díszbe öltözött feneketlen sötét képződmény”.

 
Powehi
 

Csak egy üveggolyónyi fekete lyukra lenne elég a bolygónk

A megfigyelt objektum az M87 számú, elliptikus óriás galaxis középpontját elfoglaló szupermasszív fekete lyuk, illetve annak eseményhorizontja és erősen sugárzó anyagbefogási korongja, amely viszonylag közel, 55 millió fényévnyire van a Földtől. A róla készült felvétel az első, amely egy fekete lyukat ábrázol

Csillagászati léptékkel a mérete sem túl nagy, sőt aprónak mondható, mivel, a mi naprendszerünkhöz hasonló kiterjedésű. Azt, hogy miért illenek rá mégis a felsőfokú jelzők, egy másik mennyiség magyarázhatja meg a laikusoknak: az újonnan meglátott képződmény tömege a Napénak 6,5 milliárdszorosa. A mi galaxisunk, vagyis a Tejútrendszer közepén ülő fekete lyuk tömege ennél sokkal kisebb, a Powehiének mintegy ezredrésze, ha pedig a mi Földünkből valamiképp fekete lyuk keletkezhetne, akkor a tömege egy üveggolyó méretű térrészben zsúfolódna össze.

Postások nélkül nem ment volna

Ahhoz, hogy a begyűjtött jelekből vizuálisan feldolgozható, vagyis emberi szem által is érzékelhető végeredmény szülessen, kombinálni kellett a detektálást végző – bolygónk egymástól távoli pontjain álló – majdnem egy tucat nagyméretű rádiótávcső által készített felvételeket.

A hatalmas adatmennyiséggel végzett számításokhoz több hónapra és több szuper komputerre volt szükség. A feldolgozandó információmennyiség olyan hatalmas volt, hogy annak továbbküldésére az internet áteresztő képessége kevésnek bizonyult, ezért a hagyományos csomagszállítással foglalkozó posta közreműködésével lehetett csak eljuttatni a mágnesszalagokra rögzített adatokat egyik kutatóhelyről a másikra.

 
Feketelyuk-modell
 
 

29 éves főszereplő

Habár a munkában rengeteg szakember vett részt, a világ elsősorban mégis Katie Bouman, 29 éves csillagász-matematikust ünnepli. A fiatal tudós azért emelkedhetett ki a több száz fős csapatból, mert a végső kép összeállításához szükséges, rengeteg és intenzív matematikai számítást igénylő algoritmus kifejlesztésében vezető szerepet játszott.

A rádióhullámhossz tartományban rögzített, majd láthatóvá tett felvétel rendkívül sok olyan ismeretet ad, amellyel tovább lehet majd lépni a fekete lyukak megismerésében. Szabó Róbert csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója magyarázta el, miképpen lehet, és szabad értelmezni a világszenzációt.

Az asztronómus szerint fantasztikus, lélegzetelállító képről van szó, amelyet a csillagászok régóta vártak, miután a jelenséget, a fekete lyukak létezését már száz éve megjósolták Einstein általános relativitás elmélete alapján. A teleszkóphálózat felvételei alapján végre nagy pontossággal megfigyelhető, hogy mi zajlik egy ilyen nagyon egzotikus csillagászati objektum közvetlen környezetében, például megfigyelhető, mennyi anyagot nyel el a kozmikus behemót, akár az is, hogyan kebelez be egy közelébe tévedt csillagfelhőt.

Azt a tudományos tanácsadók és a filmesek jóvoltából már az Insterstellar című sci-fiben is láthatta az ember, hogy milyen látvány fogadna egy fekete lyuk körül, most azonban ezt már a valóságban is láthatjuk.


És még

Az Utópia című műsor másik témája a tavasz apropóján is, a madárének volt, amit Garamszegi László, az MTA országos botanikai kutatóintézetének igazgatója próbált értelmezni a hallgatók számára.

A műsor hangfelvételét a poszt elején kattinthatja! (Az első téma a madárének, a második a Powehi)

Utópia
2019. április 16., szerda 19.00
műsorvezető: Neuman Gábor