„Klubrádió
Megbeszéljük...

Ungváry: Mindszenty legfontosabb üzenete abból áll, hogy aki zsidó vagy baloldali, az nem tartozik a nemzethez

16/11/2022 20:48

| Szerző: Klubrádió

Ungváry Krisztián történész szerint Mindszenty József legfontosabb üzenete abból áll, hogy "aki zsidó, illetve baloldali, az nem tartozik a nemzethez", ezt a szöveget némileg módosítva Kövér László házelnök is többször elmondta, ő a baloldalt zárta ki a nemzetből ("és a baloldal az ugye tudjukkik" – jegyezte meg); ez a politikai üzenet minden aljassága mellett a kormány számára jól használható. Ez okozza, hogy Mindszenty József ennyire központi helyre kerül – vélekedett.

2022. november 16. Megbeszéljük - interjú 2022.11.15. Ungváry Krisztián
14:42
00:00

Visszatették a Kúrián a "nyilaskeresztesek kúriai elnökének" portréját: a "vészterhes időkben vállalt szerepe miatt" sokáig nem állították ki Szemák Jenő arcképét, most azonban újra kikerült a Kúria földszinti díszterme felé vezető folyosón. Az indoklás szerint a múltat nem lehet eltörölni, azt fel kell dolgozni.

Ungváry Krisztián történészt kérdeztük erről, aki jelezte, azért tud ebben a témában nehezen válaszolni, mert magát a helyszínt és a kontextust nem látta. Ha Szemák Jenő képe úgy került ki, hogy odaírták, "ez az ember a nyilas hatalom eszköze volt és nem tekinthető legitimnek", akkor az a kérdés, és ezt viszont nem érti, hogy ha nem legitim, akkor miért kell kitenni. Azt megérti, ha egy állami intézmény a legitimnek tekintett elődeiről így megemlékezik, de aki nem legitim, az ő esetében ennek mi értelme van? Ezt a Kúriától kellene megkérdezni – tette hozzá.

Ha ezt a gondolatmenetet továbbvisszük, akkor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban ki kell tenni Kemény Gábor nyilas külügyminiszter portréját is? – tette fel a kérdést. Azért ezt a párhuzamot hozta, mert ez megtörtént, Kemény Gábor képét kitették 2010 után, csak aztán levették. Ezzel a logikával vajon a Karmelita kolostorban kint van-e Szálasi Ferenc vagy Kádár János portréja? – kérdezte. Korábban a Kúrián egyébként egy üres képkeret volt kint, Szemák Jenő képe nem.

A történész elmondta, a budapesti német nagykövetségen is kint vannak a német követek fotói 1933-ig, majd utána 1962-től megint. '45-től nem volt, legfeljebb keletnémet diplomáciai képviselet Magyarországon. Az 1933-tól ’45-ig tartó időszakról nem gondolja a német követség, hogy nem kell annak szereplőivel közösséget vállalnia. Erre lehetne mondani, hogy "Németországban a cancel culture tombol", de van magyar példa is – fűzte hozzá. Bangha Ernőnek a Magyar Királyi Testőrség történetéről szóló könyvében akik a kiugrási kísérlet napján átálltak a németekhez, azokat nem szerepeltette fotóval. Szemák Jenő képét be lehetne mutatni a Terror Házában, remek hely lenne. De így olyan látszat keletkezik, mintha a Kúria, ha nem is közösséget vállalna vele, hanem valamiért fontosnak tartaná az emlékezetét.

De szerinte ez az ügy kisebb probléma az emlékezetpolitikában, ezzel könnyebben együtt lehet élni, mint Mindszenty József érsekkel. Akiről nem annyira köztudomású, hogy olyan uszító cikkeket írt a saját lapjába, hogy azt betiltották 1922-ben – mondta. Úgy fogalmazott: "részben az ő cikkei hatására is" pogrom tört ki Tapolcán és Diszelen 1919 őszén, ahol nyolc embert megöltek és egy embert csoportosan megerőszakoltak. Ezután Mindszenty a saját lapjában azt a vezércikket írta, hogy "na zsidók, most remélem, megtanultátok, hogy vége a gseftnek". És ez az ember jelenleg szentté avatási szertartás előtt áll, hivatalos állami emlékmúzeuma van, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyitott meg – tette hozzá. Balogh Margit 1400 oldalas Mindszenty-életrajza még az interneten is hozzáférhető, tehát teljes mértékben kizárható, hogy az őt pártoló történészeknek ne lett volna módjuk megismerni az említett ügyeket. Ha nem is minden részletet, mint a tapolcai pogromot, de sok mást igen. Sőt, szerinte nyilvánvaló, hogy ismerik is, és ennek ellenére választották őt.

Azzal kapcsolatban, hogy van-e bázis, amelyre fel lehet építeni egy Mindszenty-kultuszt, a régi viccbeli bácsit idézte, aki szerint "igény az van rá". De szerinte a katolikus egyháznak és a magyar államnak se tesz jót. Mindszenty legfontosabb üzenete talán abból áll, hogy "aki zsidó, illetve baloldali, az nem tartozik a nemzethez", ezt a szöveget némileg módosítva Kövér László házelnök is többször felhasználta, ő a baloldalt zárta ki a nemzetből ("és a baloldal az ugye tudjukkik" – jegyezte meg); ez a politikai üzenet minden aljassága mellett a kormány számára jól használható. Ez okozza, hogy Mindszenty József ennyire központi helyre kerül – vélekedett Ungváry Krisztián.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megbeszéljük...
2022. november 16., szerda 16:45
Műsorvezető: Bolgár György