Tóth Zoltán: Ez egy félig szabad, de tisztességtelen és átláthatatlan választás lesz
28/03/2026 15:01
| Szerző: Klubrádió
A választási szabályok folyamatos átírása, a szavazók befolyásolása, a kormány médiában elfoglalt csaknem teljhatalma és az eredmények késleltetett nyilvánossága együtt alakítanak ki egy olyan rendszert, amelyet Tóth Zoltán félig szabad ám de tisztességtelen rendszernek nevez. A választójogi szakértő a Klubrádió rendkívüli műsorában beszélt orosz befolyásról, szavazatvásárlásról, torz szabályokról, jogorvoslati lehetőségekről, de azt is megtudtuk, hogy a szabályok tisztázatlansága miatt hiába nem kérik, érdemes magunkkal vinnünk a lakcímkártyánkat, amikor voksolni megyünk.
A módosítások egyik leglátványosabb területe az egyéni választókerületek átrajzolása volt. A szakértő szerint ezek a változtatások rendre követték az aktuális politikai érdekeket: „minden egyes korábbi választókerületi felmérés után módosítottak rajta”, és a határokat „mindig a politikai helyzetükhöz igazította a kormány”.
A rendszer átalakításának kulcseleme volt az egyfordulós választás bevezetése is. Tóth szerint ez kifejezetten az ellenzéket hozta nehéz helyzetbe azért, hogy „az ellenzék beleessen abba a csapdába, hogy előre nem kötnek politikai egyezséget”, ami hosszú időre megpecsételte az ellenszék sorsát.
A választójogi változtatások között a szakértő több olyan elemet is kiemelt, amelyek közvetlen mandátumelőnyt eredményezhettek. "Egy másik nagyon fontos változás az a határon túli magyarokra vonatkozó szavazás előnybe részesítése a külföldön élő magyaroknak a hátrányba részesítésével. Ez az aránytalanság legalább egy-két-három mandátumos előnyt is hozott a Fidesznek. További ilyen mandátumelőny a kisebbségi választások bevezetése úgy, hogy teljes értékű parlamenti mandátumot szerezhetnek meg a kisebbségi országos listák egynegyedes parlamenti szavazattal".
Szintén jelentős változásként említette az úgynevezett pozitív töredékszavazatok rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az egyéni körzetek győztesei nemcsak mandátumot szereznek, hanem „a második helyezetthez képesti többletszavazataikat” is beszámítják az országos listán, ami további helyeket hozhat. Tehát aki nyer egy egyéni körzetet, az még külön jutalmat kap az országos listán.
A választás technikai lebonyolítása körül ugyanakkor több bizonytalanság is van. Tóth szerint még az sem teljesen egyértelmű, milyen dokumentumokra van szükség a szavazáshoz. Bár a hivatalos kommunikáció fényképes igazolványt ír elő, a lakcímkártya szerepe ellentmondásos, emiatt azt javasolja, mindenki vigyen magával minden releváns iratot. A névjegyzék kérdése is problémás lehet. A szakértő szerint az a szabály, miszerint aki nem szerepel benne, nem szavazhat, „kifejezetten alaptörvény-ellenes”, hiszen a választójogot nem a névjegyzékbe kerülés, hanem az állampolgárság és az életkor alapozza meg.
A választópolgárok ugyanakkor többféleképpen is élhetnek jogaikkal: lehetőség van átjelentkezésre, mozgóurna igénylésére, illetve arra is, hogy valaki külön szavazzon egyéni jelöltre és pártlistára. „Mindkét esetben két szavazata van mindenkinek” – hangsúlyozta Tóth, kiemelve, hogy a kettő nem függ össze, így a választók akár meg is oszthatják szavazataikat.
A rendszer súlypontja azonban az egyéni körzetek felé tolódott. A szakértő szerint „a kormánytöbbség az egyéni választókerületben megszerzett mandátumok számától függ”, míg az országos listás helyek kisebb súlyt képviselnek.
A jelöltállítás szabályai szintén változtak: ma már egy országos lista csak akkor maradhat érvényben, ha legalább 71 egyéni jelölt mögötte marad. Ez Tóth szerint újabb kockázatot jelent az ellenzéki pártok számára, mert visszalépések esetén akár a teljes lista is megszűnhet.
A határon túli szavazás rendszere külön fejezetet jelent. A szakértő szerint a levélszavazatok kezelése nem átlátható: „a szavazatok megszámlálása egy abszolút titkos folyamat volt”, amely során az ellenőrzés lehetősége erősen korlátozott.
Tóth Zoltán így beszélt erről: "2025-től az RMDSZ vette át ezt a politikai aktivitást, hogy összegyűjti az erdélyi magyarok szavazatát, 'a vasárnapi ebédhez házhoz megyünk a szavazatért' című történet keretében. Tehát az RMDSZ gyakorlatilag megyénként eltérő módszereket alkalmaz arra, hogy amellett kampányolnak, jöjjenek a magyarok, és kérjék a levélben való szavazást. Hiszen a többségének, akik nem busszal jönnek a szavazás napjára Magyarországra, hogy egy fiktív lakcímen szavazzanak, azok pedig a nagykövetségekre beszállított levélben való szavazás eszközével élhetnek. Tehát ez okozza azt, hogy biztos szavazók jönnek Erdélyből a magyar kormány számára, és ez legalább két mandátumot fog eredményezni. És ezt nem lehet semennyire nem lehet ellenőrizni, mert egyébként ezen szavazatok megszámolása - legalábbis eddig - egy abszolút titkos folyamat volt. Tehát összegyűjtötték a levélborítékban lévő szavazatokat, elszállították ide Budapestre, és az országos választási iroda vagy nemzeti választási iroda szavazatszámláló helységében titkosan megszámolták ezeket a szavazatokat."
Tóth Zoltán szerint bár nem bizonyítható, de itt csaltak a szavazásokkal.
A választási szakértő szerint a rendszer egészét tekintve komoly aggályok merülnek fel. Úgy fogalmazott: „ez egy félig szabad, ám de tisztességtelen és átláthatatlan választási rendszer”, ahol a szabályok és a környezet egyaránt befolyásolhatják a választói akarat érvényesülését. Tóth azért tartja tisztességtelennek ezt a választást, mert a média majdnem kizárólagos kormányzati birtoklásával, kitömik az emberek sokaságának fejét a kormány propagandájával. „Az emberek nem úgy mennek el a szavazókörbe, hogy ott rábeszélik őket, hogy hogy kell szavazni, hanem már hónapokkal, akár évekkel előtte beleivódik az agyukba, hogy hogyan kell szavazni” - fogalmazott.
140 métert nőtt a demokrácia
A választási szakértő egy pozitív változásról is beszámolt: „bejött számomra teljesen megfoghatatlan változás. Eddig 10 méteres körben volt tilos a szavazókör körül kampányolni, ezt most megnövelték 150 méterre. Na jó, hát akkor ennyit növekedett nálunk a demokrácia. 140 métert 11 ezer szavazókörben”.
A jogorvoslati lehetőségekről szólva azt mondta, formálisan léteznek, de a gyakorlatban nehezen érvényesíthetők. A panaszokhoz bizonyítékokat kell csatolni, miközben „a dokumentálás jelentősen megnehezíti az érdekérvényesítést”. Ráadásul csak akkor támadható egy eljárás, ha az érintett egyben a szavazókör eredményét is vitatja, a határidők pedig rendkívül rövidek. Itt cinikusan megjegyezte, hogy „az elmúlt 15 évben egynapos határidő volt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége elleni jogorvoslat benyújtására. Most akkor találtunk még egy esetet, ahol bővült a demokrácia, mert ezt most három napra emelték”.
Visszaélések a legkiszolgáltatottabbak között
A választási visszaélések egyik legtöbbet emlegetett formája a szavazók befolyásolása, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportoknál. Ahogy a csütörtök este A szavazat ára című filmből is kiderült, félmillió ember szavazatát próbálhatja megvásárolni a Fidesz, amely komplett hálózatot működtet az országban azért, hogy pénzzel, alkohollal vagy akár droggal rábírjon embereket, hogy rá szavazzanak. Tóth Zoltán is szavazatvásárlások lehetőségéről beszélt, amikor azt mondta, ezek az esetek nehezen bizonyíthatók, de a gyakorlatban mégis létező jelenségről van szó.
Mint mondta, gyakran hallani olyan esetekről, amikor munkahelyeken vagy helyi közösségekben nyomást gyakorolnak a választókra. „Közmunkásoknál fordul elő, de köztisztviselőknél, sőt újabban kórházakban, orvosoknál is parancsolgatnak, hogy hogyan kell szavazni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a nyomásgyakorlás nemcsak munkahelyi lehet: előfordulhat, hogy helyi vezetők különféle juttatásokkal – például tűzifával vagy élelmiszerrel – próbálnak befolyást szerezni.
A szakértő szerint még az uzsorások is megjelentek ebben a rendszerben: „azt mondják, hogy nem kell megfizetned az uzsorakamatot, ha lefényképezed a szavazólapodat”. Ez a gyakorlat ugyanakkor formálisan nehezen bizonyítható, és sokszor informális csatornákon zajlik.
Ez ellen Tóth Zoltán javasolt egy védekezési formát is: Például az első szavazólapot lefényképezem, aszerint, hogy milyen utasítást kaptam a feljebbvalómtól, majd utána azt mondom a szavazatszámláló bizottságnak, hogy bocs, elrontottam a szavazólapomat, kérek újat. Akkor ezt a bizottság bevonja és elrontottnak minősíti, és ad egy másik szavazólapot, azzal pedig másképp szavazok.
Ez azonban nem jelent teljes védelmet- vetette fel erre Dési János, mert „egy kis településen csak felírni, hogy kik kértek új szavazólapot, és azoknak lápát”. Erre Tóth már csak azt mondta: „az antidemokrácia ellen, türannosz ellen nincs végső orvosság. Egy van, ha legyőzzük őket a választásokon”.
Ne posztold, kire szavaztál
Kiderült az is, hogy a szavazólap lefényképezése önmagában ma már nem tilos. A szakértő szerint ez egy korábbi törvénymódosítás eredménye. A képek nyilvános megosztásával kapcsolatban azonban óvatosságot javasolt: szerinte célszerű megvárni a választás utáni időszakot, hogy „ne befolyásolja a választás eredményét”.
A külső ellenőrzés kérdését szintén problémásnak tartja Tóth. Bár elvileg léteznek nemzetközi választási megfigyelők, a választási szakértő szerint ezek jelenléte korlátozott. Az Európai Unió csak a kormány kérésére küldhetne megfigyelőket, ilyen felkérés azonban nem történt. Hasonló a helyzet más nemzetközi szervezetekkel is. Tóth felidézte, hogy civil kezdeményezésre végül mégis érkeznek megfigyelők, ám ezek összetétele szerinte kérdéseket vet fel. „Az EBESZ úgy döntött, hogy küld megfigyelőket. Csak akkor még azt nem tudtuk, hogy Putyin tolmácsnője, akivel többször nemzetközi találkozókon is együtt dolgoztak, ő lesz ennek a delegációnak a vezetője, és a delegáció tagjai nem az EBESZ választási szakértői, hanem az EBESZ parlamenti tanácskozó testületének a tagjai. Mind politikus. Tehát ez azt jelenti, hogy a Putyin egyik munkatársa vezetésével politikusok érkeznek Magyarországra megfigyelni a választásokat”.
Mindezek ellenére Tóth szerint a belső ellenőrzés még működhet. Kiemelte a szavazatszámláló bizottságok szerepét, ahol országosan több tízezer ember dolgozik. Azt javasolta, hogy a tagok minden esetben kérjék ki és őrizzék meg a hivatalos jegyzőkönyvek másolatát.
„Amikor nyilvánosságra kerülnek az adatok, össze kell hasonlítani a saját példánnyal” – mondta. Ha eltérés van, akkor azonnali panaszt kell tenni, lehetőség szerint szervezett keretek között. A jogorvoslat formálisan adott, de Tóth szerint a gyakorlatban nehéz érvényesíteni. Éppen ezért hangsúlyozta: a választás tisztaságának egyik kulcsa az, hogy minél többen figyeljék és dokumentálják a folyamatot a szavazókörökben.
Külföldön élő magyarok
A külföldön élő magyarok szavazása külön szabályrendszer szerint működik, amely sok esetben félreértésekhez és gyakorlati nehézségekhez vezethet. Tóth Zoltán szerint alapvetően két csoportról kell beszélni: azokról, akiknek van magyarországi lakcímük, és azokról, akiknek már nincs.
Azok a választópolgárok, akik külföldön élnek, de rendelkeznek magyarországi lakcímmel, nem szavazhatnak levélben. Számukra a megoldás a külképviseleti szavazás: „a követségen is két szavazatot lehet leadni” – hangsúlyozta a szakértő. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy voksolhatnak egyéni jelöltre és országos listára, mint Magyarországon.
Ehhez azonban előzetes regisztráció szükséges, és határidőhöz kötött. „Április másodikáig mindenki kérheti, hogy a követségen szavazhasson” – mondta Tóth, hozzátéve, hogy aki ezt elmulasztja, annak már csak a hazautazás marad lehetőségként.
Más a helyzet azokkal, akik már nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Ők levélben szavazhatnak, viszont csak pártlistára adhatják le a voksukat, egyéni jelöltre nem. A folyamat első lépése az online regisztráció, ezt követően a választó megkapja a szükséges dokumentumokat a megadott külföldi címére.
A levélszavazás többféleképpen is visszajuttatható: postán, ismerősön keresztül, vagy akár személyesen a külképviseleten. Tóth ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer körül kommunikációs zavarok alakultak ki.
„Azt sulykolták, hogy minden külföldön élő magyarnak el kell mennie a nagykövetségre szavazni. De ez nem igaz” – mondta, hozzátéve, hogy ez a félreértés kifejezetten hátráltathatja a levélszavazás lehetőségével élőket.
A szakértő egy kevésbé ismert, de annál fontosabb problémára is felhívta a figyelmet: előfordulhat, hogy a külföldre költöző állampolgárokat egyszerűen törlik a névjegyzékből. „Akit úgy ítélnek meg, hogy külföldre költözés szándékával hagyta el az országot, azt kihúzzák a névjegyzékből” – fogalmazott. Ez a gyakorlat azt eredményezheti, hogy az érintett személy semmilyen módon nem tud szavazni, még akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá. Éppen ezért Tóth azt javasolja: minden külföldön élő választó ellenőrizze, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
Ha kiderül, hogy valakit töröltek, és ehhez nem járult hozzá, akkor azonnali jogorvoslatra van szükség. „Azonnal panaszt kell tenni a Nemzeti Választási Irodánál” – mondta, hangsúlyozva, hogy erre csak szűk határidő áll rendelkezésre.
A határidő itt is április másodika: eddig lehet intézkedni a regisztrációról, az átjelentkezésről és a névjegyzékkel kapcsolatos problémák rendezéséről. A szakértő szerint aki ezt elmulasztja, könnyen elveszítheti a szavazati jog gyakorlásának lehetőségét.
Eredmények lesznek, csak nekünk nem mondják meg
A választási eredmények kihirdetése körüli folyamat ma már jóval kevésbé kiszámítható, mint korábban volt – hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán. A szakértő szerint a választók megszokhatták, hogy a 2010 előtti időszakban a szavazás napján este már jól látható volt az eredmény. Viszont a Fidesz már 2014-re bevezette, hogy vasárnap este a tévében komolyzenét sugároznak, és nem adják a választásoknak a gyors eredményeit. Ez Tóth szerint egy nagyon súlyos visszaélés a demokrácia lehetőségével, hogy nem teszik közzé a részeredményeket. A részeredmények ugyanakkor léteznek – legalábbis a választási rendszerben. A kérdés inkább az, hogy ki fér hozzájuk. Tóth erre úgy reagált: „léteznek, de ki látja? Orbán Viktor.” A nyilvánosság számára viszont ezek az adatok nem feltétlenül hozzáférhetők azonnal. Ez azt is jelenti, hogy akár az is előfordulhat, hogy a választás estéjén a közvélemény nem kap érdemi információt az állásról. „Főleg ha a Fidesz vesztésre áll, akkor majd reggelre megtudjuk a végeredményeket” – jegyezte meg.
Felmerült az elektronikus rendszerek megbízhatóságának kérdése is, különösen a 2018-as választás kapcsán, amikor az informatikai rendszer átmenetileg leállt. Vajon most megpiszkálja-e valaki az adatokat?
A szakértő szerint az ilyen rendszerek elméletileg sérülékenyek, de minket véd a kézi munka: „Minél nagyobb a szovjet típusú beavatkozás egy más ország választási eredményeibe, ez annál valószínűbb. Azonban ebből a szempontból Magyarországnak szerencséje van, mert három nap múlva már nyilvánosságra kell hozni a szavazás manuális szavazat összesítésének az eredményét, amelyet tartalmaznak a manuálisan kitöltött szavazóköri jegyzőkönyvek, és ez a folyamat nyomon követhető mindenütt a papír alapú feldolgozás miatt”.
A választás tisztaságának egyik kulcsa szerinte az, hogy legyen elegendő megfigyelő a szavazókörökben. Ha ugyanis nincs mindenhol jelen ellenzéki delegált, az növelheti a visszaélések kockázatát. Mint megjegyezte, a Tisza még most is folyamatosan toboroz szavazatszámlálókat.
A kézi jegyzőkönyvek és a hivatalos adatok összevetése kulcsfontosságú lehet. „Most már tudhatják, hogy interneten is ellenőrizhetik a jegyzőkönyveket” – mondta, utalva arra, hogy az állampolgári kontroll szerepe felértékelődik.
Szűk eredmény esetén a jogi eljárások is elhúzódhatnak. A szakértő szerint egy-egy vitatott körzet vagy listás eredmény akár az egész végeredményt befolyásolhatja, mivel az egyéni körzetek kimenetele hatással van a listás mandátumokra is. A jogorvoslati folyamat több lépcsőből áll: először a szavazóköri jegyzőkönyvek ellen lehet kifogást emelni, majd az egyéni választókerületi eredmények, végül az országos lista ellen. Így nagyjából két hét telik el, mire lezajlik minden jogorvoslati eljárás. Ez azt jelenti, hogy bár politikai értelemben akár már a választás éjszakáján kirajzolódhat egy erőviszony, a jogerős végeredményre akár két hetet is várni kell.
Mozgóurna
A mozgóurnás szavazás lehetősége azok számára nyújt megoldást, akik valamilyen okból nem tudnak személyesen megjelenni a szavazókörben, ám ennek igénylése szigorú határidőhöz kötött. Tóth Zoltán szerint „a szavazás napját megelőző 16 óráig”, azaz gyakorlatilag szombat délutánig kell jelezni az igényt. Tipikus eset lehet a kórházi ellátás, különösen ha a választó nem a saját körzetében tartózkodik, de ide tartoznak a mozgáskorlátozottak is, akik fizikai állapotuk miatt nem tudják megoldani az eljutást. A szakértő hangsúlyozta: a jogosultság nem kizárólag betegséghez kötött, „számos élethelyzet” indokolhatja a mozgóurna kérését, de ezt előzetesen adminisztrálni kell. Arra a kérdésre, hogy kötelező-e a kérés teljesítése, úgy válaszolt: elvileg nem, ugyanakkor „egy kultúrált helyi választási iroda mindent megtesz” ennek érdekében, így a gyakorlat sokszor a helyi szervek hozzáállásán múlik. A választás napjához kapcsolódó másik visszatérő jelenség a szavazók szervezett szállítása, buszoztatása. Tóth szerint erre a Fidesz cinikus választási törvénymódosítással élt: a kilenc főnél nagyobb járművek használata tilos, ugyanakkor kisebb autókkal „szabályosan” lehet szállítani a választókat. „Mondjuk azt, hogy erkölcstelen, de szabályos” – fogalmazott a szakértő.
Sajtó
A sajtó szerepe a választás napján szintén kulcsfontosságú lehet, különösen a szavazatszámlálás átláthatósága szempontjából. Tóth Zoltán szerint a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az újságírók jelen legyenek a folyamatnál: „19 óra után, amikor bezárják a szavazókör ajtaját, újságírók bent lehetnek”, és onnantól akár élő közvetítést is adhatnak. Mint mondta, ilyenkor már a digitális eszközök használata sem korlátozott, így akár egy okostelefonról, közösségi médián keresztül is követhetővé válhat a számlálás menete. A szakértő ezt kifejezetten fontos kontrollmechanizmusnak tartja, mert szerinte így azonnal észlelhetők az esetleges szabálytalanságok: ha például a bizottság nem mutatja fel a szavazólapokat, vagy nem kérdez rá azok érvényességére, „abban a pillanatban lehet értesíteni a pártdelegáltakat és panaszt tenni”. Ugyanakkor a gyakorlatban kérdés, hány független újságíró tud élni ezzel a lehetőséggel – bár Tóth szerint a technológia adott, és akár civilek is bekapcsolódhatnak a nyilvánosság biztosításába. Egy újságíró igazolványt nyomtani nem nagy dolog.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.03.28., szombat 14.00
Riporter: Dési János
