Tóth Zoltán: 11 ponton próbálhatják meg gátolni Magyar Péter és a Tisza Párt indulását

Egyre több helyen vetődik fel, hogy a Fidesznek, mintha az járna a fejében, és ebből a fejből néha ki is bukik szavakban, vagy különböző embereik fölvetik, hogy szabad-e indulnia a Tiszának és Magyar Péternek a következő választáson. Amikor fölteszik az ezzel kapcsolatos kérdést mondjuk a miniszterelnöknek, ő nem mondja azt egy az egyben, hogy hát miért ne indulhatna.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint 1848-tól kezdve az 1989-es rendszerváltó törvényelőkészítésig minden választás előtt a kormány igyekezett eliminálni az ellenzéki pártok megjelenését a választáson. Tehát történetileg ebben Magyarországon semmi újdonság nincsen. Az egyik nagy változás a rendszerváltáskor volt, amikor is 64 párt indult el, és semmiféle adminisztratív szabály nem akadályozta őket. Aztán nagy újdonság volt, amikor „a Fidesz feltalálta a kamupártok intézményét”, és Fidesz-, illetőleg állami finanszírozásból egyébként nem létező pártok is elindulhattak a választáson. Most pedig ez a legújabb, Magyar Péterre kihegyezve a választáson indulás megakadályozása, amit egyébként szerinte a Fidesz háttérbázisa már legalább másfél éve gyűjtöget, hogy mely pontokon lenne lehetséges.

Tóth Zoltán összesítése szerint 11 olyan jogszabály, illetőleg jogi tényállás van, amely miatt ellenérveket kell, hogy gyűjtsön Magyar Péter, valamint a pártja, mert a szakértő biztos benne, hogy mindegyiket meg fogják ellenük kísérelni. Valamint 6 olyan döntési fórumot nevesített, amely dönthet ezekben a kérdésekben. Büntetésből egyébként, amit ezek a döntő szervezetek kiszabhatnak, 7-et azonosított, és ez összesen 6 eljárási szabályzat alapján történhet – részletezte. Mint mondta, ezt nevezzük a jogállamiságon kívül jogalkotásnak, amikor Orbán Viktor a politikai hatalmával kényszeríthet egyébként félig-meddig szuverén, független állami szerveket döntések meghozatalára, és azt az álcát veszi fel, hogy „ja, hát ő ugye nem foglalkozik gazdasággal, nem foglalkozik választási, indulási kérdésekkel”, valójában azonban ezek a döntések mind a Fideszben, mind a „pártállamban” születnek.

Az egyik fajsúlyos pont az lehet, hogy megpróbálják rájuk bizonyítani a külföldi támogatást, azonban lehet az egész pártfinanszírozási szabályrendszert is vizsgálgatni a Tisza Párt vonatkozásában. Ezenkívül külön lehet a kampány és az egyéni jelöltek finanszírozásának a kérdését is megvizsgálni. Külön még előkerülhet a harmadik személy általi finanszírozás, ami ugye leginkább belföldiekre vonatkozik, akik noname pénzeket adnak nekik.

A negyedik lehet az európai képviselői finanszírozás vizsgálata – sorolta –, mert ugye a Tiszában vannak uniós képviselők is, amihez vagyonnyilatkozati eljárást is lehet kezdeményezni. Ugyanez van a magyar országgyűlési képviselői finanszírozás vonatkozásában, és az ehhez kapcsolódó vagyonnyilatkozatok vizsgálatában. Utána nyolcadikként lehet köztörvényes bűncselekmény miatt a választójog elvesztésének kérdését vizsgálni.

A választási eljárási törvény szerint a választási csalásokat is lehet vizsgálgatni, és egy nagyon fontos elem a szuverenitásvédelmi vizsgálat, amely „teljesen jogállamon kívüli és átláthatatlan”, hogy itt végül is ki és mit fog vizsgálni. És a legújabb, az a bennfentes kereskedelem vizsgálata. Tehát itt hihetetlen széleskörű, szerteágazó, inkoherens, egymástól független véleménynyilvánításra van lehetőség.

Ezután jönnek a döntő fórumok, ebben feladata és hatásköre lehet a Nemzeti Választási Bizottságnak, a Kúriának, az Európai Parlamentnek, az Országgyűlésnek, az Állami Számvevőszéknek. És a büntetések: a párt kizárása a választásból, pénzbüntetés, egy-egy jelölt kizárása a választásból, a mandátum nem igazolása, a mandátum elvétele, akár börtönbüntetés, vagy pénzmellékbüntetés is kiszabható. És mindez hat eljárási szabályrendszer alapján történik. Tehát „nagyon ember legyen a talpán”, aki ezt mind-mind átlátja, és nyilván a Tisza párt készül is ezekre a pontokra külön-külön – fogalmazott.

Úgy véli, a Fidesz szakaszokra fogja osztani ezeket a támadásokat. Az első a Tisza Párt ellehetetlenítése, és a Magyar Péter profiljának a megsemmisítésére való törekvés lehet. A második szaksz majd akkor kezdődik, amikor kitűzik a választást. Akkor konkrétan a választási eljárási törvény szerint kívánják azt elérni, hogy ne vegye be a Nemzeti Választási Bizottság a Tisza Pártot, mint pártot a listaállításra jogosultak közé, ne vehesse be, mint egyéni jelöltállítási joggal rendelkező szervezetet. Utána jöhet az ajánlószelvény-gyűjtéssel kapcsolatos visszaélésekre való hivatkozás, utána a kampányszabályok megsértése, és utolsó előttiként a választás napján elkövetett csalások. ) És a legutolsó, amikor az új parlamentnek, tehát a 2026-ban megválasztott parlamentnek igazolni kell a mandátumok jogosságát – ismertette.

Arra a kérdésre, hogy eljuthatnak-e addig, hogy a legerősebb ellenzéki pártot vagy annak vezetőjét kizárják a pártból, Tóth Zoltán igenlően válaszolt, szerinte a veszély-előrejelző rendszer a közvélemény-kutatásokban jelenik meg. Tehát álláspontja szerint minél nagyobb lesz a diszkrepancia Magyar Péter vagy a Tisza Párt javára, annál erőteljesebb eszközöket fognak bevetni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)