Tóka: Minden egyéni tiszás jelölt le fogja győzni az óellenzéki indulókat

Tóka Gábor a közvélemény-kutatások átlagait elemezve azt mondta: a kisebb pártok parlamentbe jutási esélyei jelenleg nem tűnnek biztatónak. A DK és a Kutyapárt támogatottsága 3–5 százalék körül mozog a különböző mérésekben, míg a Mi Hazánk éppen csak az 5 százalékos küszöb fölött van. Ugyanakkor hangsúlyozta: alkotmányos joguk indulni, és a választóknak is joguk van rájuk szavazni – akkor is, ha ebből végül nem lesz mandátum.

Az elemző szerint erkölcsi és politikai probléma inkább abból fakad, hogy a kisebb pártok vezetőire és támogatóira komoly nyomás nehezedik, miközben  pártvezetők szerinte félrevezető állításokat fogalmaznak meg a szavazóik felé a valós esélyekről. Számítása szerint egy 5 százalékos listás eredmény nagyjából 300 ezer szavazatot és körülbelül 3–4 mandátumot jelentene, ám ezek a mandátumok nagyjából egyenlő arányban a Fidesztől és a Tisza Párttól „jönnének el”.

"Az 5 százalék szavazat az egy százaléknyi mandátumot mozgat meg a parlamenten. Most ha nem indítanak listát, akkor listán ezzel az egy százalékkal növelik meg azt az oldal, amit meg akarnak támogatni" - fogalmazott.

Az egyéni választókerületekben azonban egészen más a helyzet. Szerinte nem életszerű feltételezés, hogy a kispártok minden szavazója egységesen szavaz majd egyéniben, "de még ha feltételezzük is, hogy lenne körülbelül 5 százaléknyi támogatottságuk – amire a közvélemény-kutatások alapján jelenleg kevés az esély –, akkor is legfeljebb ennek a fele voksolna a saját jelöltjeikre. Ez a 2–3 százaléknyi szavazat azonban már önmagában is legalább öt egyéni választókerület sorsát képes eldönteni. Ha ez a 2–3 százalék országosan lecsorog, és nem a kispártok jelöltjeire érkezik, hanem a Fidesz vagy a Tisza javára, akkor körülbelül öt olyan körzet lesz, ahol már 3 százaléknyi elmozdulás is mandátumot fordíthat át. Ez azt jelenti, hogy például öt egyéni mandátum kikerül a Fidesztől, és a Tiszához kerül, ami a parlamenti erőviszonyokban összesen tíz mandátum elmozdulását eredményezi, vagyis nagyjából 5 százaléknyi változást" - magyarázta.

Másképp fogalmazva: "A kispártok szavazói az egyéni körzetekben akár a mandátumok 5 százalékát is képesek megmozgatni – attól függően, hogy valóban teljes egészében nem a saját jelöltjükre, hanem egy esélyesebb kihívóra adják-e le a voksukat. Listán ezzel szemben összességében legfeljebb körülbelül 1 százaléknyi elmozdulást okoznak, még abban az esetben is, ha a kedvenc pártjuk átlépné az 5 százalékos küszöböt, amire jelenleg kevés az esély"- tette hozzá.

 

"Kispártokra tehát lehet szavazni, de ezt alapvetően annak tudatában érdemes megtenni, hogy ez elsősorban érzelmi, identitáskifejező döntés. Ugyanakkor ezek a voksok – az egyéni körzetekben – a parlamenti mandátumok akár 5 százalékáig is az általuk nem szeretett oldal egyéni kerületi mandátumait fogják gyarapítani a parlamentben" - jelentette ki a választási szakértő.

Az óellenzéki vagy párt nélküli egyéni indulók esélyeiről szólva Tóka Gábor kifejezetten borúlátó képet festett. Példaként a korábban ismert és beágyazott MSZP-s politikus, Horváth Imre 2018-as szereplését hozta fel, aki függetlenként mindössze 2 százalékot ért el, amikor az MSZP-DK megállapodás alapján közös jelölt, Varju László indult Újpest-Angyalföldön. Szerinte hasonló eredmény várható most is azoktól az inkumbens vagy független jelöltektől, akik a Tisza jelöltjeivel szemben indulnak. "A mostani választáson most nem a Varju Lászlóra fognak szavazni, hanem a tisztás jelöltre" - hangoztatta. Hozzátette, szerinte reális esetben 2 százalékra számíthatnak, "de úgy hiszem, hogy nem lehet meggyőzni azokat erről, akik azt akarják hinni, hogy lapos a Föld".

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)