Szijjártó a CNN-nek: Tényleg lennének problémák?

Elsőként az Európia Unióban Magyarország ellen indult jogállami normasértés miatt eljárás. Épp abban az időszakban kerül erre sor, amikor Brüsszel az oroszok elleni energiaügyi szankciókról döntött, amelyeket Magyarország ellenzett.

A Wall Street Journal ezzel egyidőben arról ír, hogy az Európai Bizottság Lengyelország ellen még nem indította el a büntetőeljárást, mert monitorozza a brüsszeli nyomásra kezdeményezett változtatásokat.

A tagállamok legalább 55%-ának kell majd a támogatása ahhoz, hogy megvonhassák az uniós forrásokat a magyar kormánytól. Vera Jourova átláthatósági biztos az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elegendő dokumentum áll rendelkezésre, amelyek alapján bizonyítható, hogy nincs semmilyen korrupcióellenes magyar stratégia, illetve hogy a magyar kormány megszegte az uniós törvényeket.

Az írás emlékeztet arra, hogy Magyarország már elesett 7 milliárd eurós (2700 milliárd forintos) felzárkózási támogatástól, és kedvezményes kölcsönt sem igényelt.

Richard Quest a CNN szerda esti műsorában Szijjártó Pétert faggatta arról, hogy Magyarország miért bontja meg ismét az uniós egységet, amikor az Oroszország elleni energiaügyi szankciókról van szó. Szijjártó szerint ez nem politikai, nem ideológiai kérdés, hanem a fizikatudomány kérdése. Nincs alternatív gázbeszerzési útvonal és forrás egypár évig, és Magyarország nem lehet kárvallottja az Ukrajna elleni háborúnak.

Ugyanígy bontja az egységet a magyar kormány, amikor az ukránoknak szánt fegyverszállításokról van szó. Mire Szijjártó elmondta, a magyar történelem legnagyobb menekültsegélyezésének lehetünk a szemtanúi, hisz 640 ezer ukrajnai menekültet fogadtunk, akiket elláttunk élelemmel, szállást és munkalehetőséget biztosítottunk a számukra lehetőségeinkhez mérten – mondta a magyar külügyminiszter. Richard Quest felemelve a hangját igyekezett megértetni a miniszterrel, hogy Ukrajna fegyvereket kér, amire a válasz: nem mi vagyunk az egyedüli ország, amelyik nem szállít fegyvert.

A CNN is kitért a jogállami normasértés miatti büntetőeljárásra, mondván, van itt pár probléma, mire Szijjártó visszakérdezett: "tényleg vannak problémák?" A külügyminiszter azzal érvelt, minden a magyar nép érdekében történik, és a magyar nép felhatalmazta a kormányt arra, hogy amit tesz, azt helyesen teszi.

Szijjártó ismételten azzal vádolta meg Zelenszkij ukrán elnököt, hogy beavatkozott a magyar választásokba. Quest nagy köszönetet mondott azért, hogy a külügyminiszter a rendelkezésére állt.

A Reuters szerint Csányi Sándort nyomás alá helyezte Ukrajna, hogy adja el oroszországi bankfiókjait. A magyar kormány részéről ezt a nyomást nem érezte. Korábban az OTP elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, amint talál vevőt, megteszi, mert ez morális kérdés a számára. Azt is elmondta egy rádióinterjúban, hogy egyelőre nagy a bizalom mindkét országban (merthogy Ukrajnában is jelen van a bank), az emberek nem veszik ki a pénzüket, mint csaknem minden más külföldi bankból, hanem még növelték is betétállományukat az utóbbi időszakban. A háború után is jó kilátásai vannak a térségben az OTP-nek. 200 milliárd forintra becsülhető az orosz OTP-banki állomány.

A Washington Post az árak befagyasztásának meghosszabbításáról számolt be Orbán a Facebookon megjelent posztja alapján, és úgy fogalmaz, Orbán igyekszik megóvni a magyarokat a háború gazdasági következményeitől.

Az orosz nyelvű médiumok arról számolnak be, hogy Magyarország az első az európai országok közül, amelyik rubelben fizet az orosz gázért és olajért. Azt is bőségesen tálalják az orosz sajtóban, hogy Bulgária keresi a módját, miként zárja le a gázcsapokat Szerbia és Magyarország irányába a Török Áramlaton keresztül – minderről a bolgár kormányfő és az energiaügyi miniszter beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott az is, hogy az oroszok zsarolásának Bulgária nem enged.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.