„Köszönjük,
Reggeli gyors

Scholz: Nem engedhető meg, hogy egyetlen tagország visszatartsa a többit

21/03/2023 09:00

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bohus Péter

A német kancellár szerint az uniós döntéshozatal reformjára van szükség, hogy az egyhangúság követelményét eltöröljék. A kínai diplomácia megnövekedett befolyással bír, Putyin első számú szövetségese, de Moszkvában az Egyesült Államokkal való szembenállását demonstrálta, Kijev mégsem fordul el tőlük. Miért tudnak a nácik Európa utcáin zavartalanul masírozni, holott a céljuk a demokrácia aláásása. Nemzetközi lapszemle.

2023. március 21. Lapszemle 20230321/Kárpáti János
05:15
00:00

A német nyelvű média beszámol arról, hogy Olaf Scholz német kancellár hétfőn este Düsseldorfban, a Rheinische Post által szervezett városházi találkozón, ismét szorgalmazta az uniós döntéshozatal reformját, és az egyhangúság követelményének a megtörését. "Nem engedhető meg, hogy egyetlen tagország visszatartsa az összes többit" – hangoztatta Scholz.

Orbán Viktor Berlinben
 
Orbán Viktor Berlinben
 
Berlin, 2022. október 10. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Olaf Scholz német kancellár (b) megbeszélést folytat Berlinben 2022. október 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

A kancellár szerint nem probléma, ha nem mindenkinek azonos a véleménye. Ehelyett meg kell keresni annak a lehetőségét, miként lehet így is döntésre jutni. A kancellár úgy gondolja, hogy egyes területeken, így a külpolitikában, illetve meghatározott pénzügyi és adózási kérdésekben át lehetne térni a minősített többséggel történő döntéshozatalra.

Az osztrák APA hírügynökség ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy Scholz már tavaly augusztus végén, az Európa-politikáról szóló, Prágában elmondott beszédében is a többségi elv fokozatos bevezetése mellett érvelt, mégpedig Magyarország blokádpolitikájára tekintettel. Az erről szóló döntés azonban csak egyhangúlag hozható meg – jegyzi meg a hírügynökség.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz diktátor találkozójáról Lendvai Pál a Der Standardban azt írja, hogy a Kijev irányába tett, kozmetikai beavatkozásnak tekinthető lépések – így a kínai-ukrán külügyminiszteri telefonmegbeszélés - ellenére tény az, hogy a kínai média eddig egyetlen szóval sem marasztalta el Oroszországot az ukrajnai háború miatt, és Pekingben az Egyesült Államokat vádolják azzal, hogy kiprovokálta a válságot. Kína részéről nem valódi békéltető közvetítési szándékról, hanem az Egyesült Államokkal való szembenállás demonstratív támogatásáról van szó, és Hszi éles szóhasználata növeli azt az aggodalmat, hogy előbb-utóbb Tajvan lehet „a következő Ukrajna” – véli a kommentátor.

Az, hogy Hszi kiáll Putyin mellett, a kínai vezető szerep jegyében történik, és a kínai diplomácia megnövekedett befolyásának friss bizonyítéka a sikeres közvetítés Irán és Szaúd-Arábia között. A rendelkezésre álló értesülések szerint azonban belátható időn belül nincs politikai realitása annak, hogy hasonló sikerre vezessen a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokra irányuló kínai kezdeményezés – hangsúlyozza Lendvai.

A Politico ugyanakkor azt elemzi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Kínával hosszabb távú játszmája van, pedig Hszi Moszkva első számú szövetségesének tekinthető. A Politico szerint az ukrán államfőnek jó oka van arra, hogy ne bőszítse fel Pekinget: számít rá befektetőként, kereskedelmi partnerként, és az elkövetkező években Kína erőforrásai segíthetik majd Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben.

Kína potenciális béketeremtő szerepét illetően azonban erősen megoszlanak a vélemények. A kétkedők szerint Pekingnek az Oroszországgal való stratégiai szövetség, a demokratikus Nyugattal szembeni ellensúly megtartása messze fontosabb szempont, mint a kereskedelmi megfontolás és a közvetítői imázs – olvasható a cikkben.

Miért nem vagyunk képesek megállítani a nácizmust dicsőítő masírozókat az európai uniós városok utcáin? – teszi fel a kérdést az EUObserverben Alina Bricman, a B'nai B'rith nemzetközi zsidó civilszervezet EU-ügyekben illetékes igazgatója, aki megállapítja, hogy az évente menetrendszerűen megtartott, náci háborús bűnösökre és a velük együttműködőkre emlékező ilyen vonulásoknak egyértelműen az a politikai célja, hogy az összeurópai fehér f elsőbbrendűségi identitást erősítsék, összeesküvési mítoszokat gyártsanak, aláássák a demokráciát, és ellenségként, fenyegetésként állítsák be a zsidókat, a muszlimokat, a romákat, a menekülteket, az LMBT-közösséget.

Bricman aggasztónak nevezi az ultranacionalisták nemzeteken átnyúló hálózatépítését. A németországi náci menetek szervezői ott szónokolnak magyarországi és bulgáriai náci meneteken is – írja, és megállapítja: ezzel szemben az EU-ban nem használják ki eléggé a rendelkezésre álló jogi lehetőséget, így azt, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság több ízben jogszerűnek ítélte, ha a hatóságok korlátozzák a náci propagandát kifejtők szabadságjogait. A náci masírozások betiltásához politikai akaratra van szükség – írja a B'nai B'rith igazgatója. Üdvözli, hogy Finnországban, Németországban, Magyarországon és Bulgáriában hoztak ilyen tiltó döntéseket, bár ezek nem mindig bizonyultak hatékonynak.