"Putyin haverja, Orbán bojkottálja az ukrajnai háborúról szóló EU-nyilatkozatot"
13/08/2025 06:34
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– ezt a címet adta tudósításának a Frankfurter Rundschau. A magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – figyelmeztet a lap. Nemzetközi lapszemle.
2025. augusztus 13.
Reggeli gyors, részlet (2025.08. 13.) Kárpáti János lapszemléje
05:55
00:00
Putyin haverja, Orbán bojkottálja az ukrajnai háborúról szóló EU-nyilatkozatot
– ezt a címet adta a mérsékelten baloldali szellemiségű Frankfurter Rundschau annak a dpa német hírügynökségtől átvett tudósításnak, miszerint a 27 uniós tagállam közül 26 csatlakozott a közös állásfoglaláshoz.
Mi az, ami ebből nem volt elfogadható Orbán Viktornak? A tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy a nemzetközi határokat erőszakkal nem szabad megváltoztatni. Aggódnak amiatt, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozójának a kimenetele hátrányos lehet Ukrajna számára. Trump ugyanis legutóbb mérlegelendőnek mondta az Oroszország javára történő ukrán területi engedmények gondolatát. Az uniós tagállamok szerint – mínusz Magyarország - az igazságos és tartós békének, amely stabilitást és biztonságot teremt, tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. Úgy vélik, hogy a tárgyalásoknak akkor van értelmük, ha azokra tűzszünet - vagy legalábbis az ellenségeskedések visszafogása - mellett kerül sor. Az Európai Unió – Magyarország kivételével – kinyilvánítja, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, és érvényesíteni kívánja az Oroszország elleni szankciókat. Újabb szankciók megvitatása is felmerül. Ukrajna népének rendelkeznie kell azzal a szabadsággal, hogy maga döntsön a saját jövőjéről. Minden jövőbeli biztonsági garancia integráns alkotórésze kell legyen az, hogy Ukrajna képes hatékonyan megvédeni magát.
A dpa-tudósítás emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel. Ukrajna katonai megsegítését Orbán következetesen elutasítja, Putyin barátja szerint ugyanis ez csak meghosszabbítja a háborút.
A magyar jobboldali konzervatív vezető a szankciókról azt állítja, hogy azok nem célravezetőek, miközben ártalmasak az európai gazdaságra nézve. A német hírügynökség kiemeli, hogy Putyin iránti rokonszenve mellett Orbán Donald Trumpnak is hűséges híve. A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – vélekedik a német hírügynökség.
Európa veszélyben van, és mi hol maradunk?
Ausztriának sürgősen szüksége van olyan stratégiára, amely a legrosszabb forgatókönyvre készül – írja Hans Rauscher, a liberális bécsi Der Standard kolumnistája. Gondolatmenetének kiindulópontja az, hogy akármire jut vagy nem jut egymással Alaszkában Trump és Putyin, az Egyesült Államokra immár legfeljebb csak igen korlátozottan lehet számítani, mint a nyugati értékek közösségének vezető hatalmára. Az osztrák kommentátor szerint az olyan emberek, mint J.D. Vance amerikai alelnök kijelentéseiből világosan kitűnik, hogy szabadulni akarnak a tartós kötelezettségvállalásokból, mégpedig annak érdekében, hogy az Egyesült Államokon belül zavartalanul kialakíthassák a fehérek előjogain alapuló autoriter viszonyokat, és hogy ők maguk személyesen gazdagodjanak ebből.
Ez – írja Rauscher – veszélyt jelent Európára nézve. A kontinensnek ugyanis egy olyan orosz imperialistával van dolga, aki a hadseregével természetesen nem akar és nem is képes Lisszabonig vonulni, de tönkre teheti a NATO-t és az EU-t, mert elsősorban az Európai Unió vonzó alternatív modellt jelent a nagyorosz birodalmi álommal, illetve a nagyorosz befolyási övezettel szemben. A Der Standard szemleírója felidézi, hogy egykor a nagyorosz birodalomhoz tartozott Finnország, a Baltikum és Lengyelország. A Szovjetunió idején Kelet-Európa vazallus államokból állt. Putyin lényegében ezt akarja visszaállítani. És Nyugat-, valamint Közép-Európában szívesen venne szélsőjobboldali, illetve oroszbarát kormányokat. Ezzel már egész messzire előre jutott: ott van Magyarország és Szlovákia, de Ausztriában is csak hajszálon múlt. Németországban a második legnagyobb pártra számíthat, Csehországban pedig idén ősszel, Franciaországban 2027-ben akár sikerülhet is.
Hans Rauscher szerint abban az esetben, ha Putyint még három-öt évig leköti Ukrajna, Európa kiépítheti az elrettentő katonai kapacitását. Lehetséges viszont, hogy minden gyorsabban történik majd, és Ukrajna rövid időn belül összeomlik, aminek a nyomán egy sor országban hatalomra kerülnek a szélsőjobboldali Putyin-pártiak.
Ehhez a véleménycikkhez voltaképpen tökéletesen illeszkedik,
mintegy illusztrációként az a tegnapi hír, hogy a Forsa közvélemény-kutató és elemző intézet legfrissebb felmérése szerint az Alternatíva Németországnak – rövidítve: AfD – elnevezésű szélsőjobboldali populista párt már a legnépszerűbb németországi politikai erővé vált. Ha most tartanák a választásokat, az AfD 26 százalékot kapna – állítja a Forsa. A Friedrich Merz kancellár vezette keresztény uniópártok blokkja 24 százalékra számíthatna.
A Politico brüsszeli kiadása erről hírt adva megjegyzi: a különböző intézetek méréseinek összevetése alapján náluk ugyan nem így állnak a számok, hanem a CDU/CSU továbbra is enyhe fölényben van az AfD-vel szemben, de azt meg tudják erősíteni, hogy az AfD a februári választáson elért 21 százalékhoz képest azóta is folyamatosan növelte támogatottságát, és minimum a legnagyobb ellenzéki pártnak számít.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra
2025.08.13., szerda 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
