Politikai alku vagy jogi kényszer állt a 10 milliárd euró felszabadítása mögött?

Arató László szerint két olvasat létezik arra, miért értékelte pozitívan a Bizottság a magyar reformlépéseket. A hivatalos magyarázat az, hogy „nem nagyon volt más választási lehetőségük, mert Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket szabtak neki”. A nem hivatalos értelmezés viszont az, hogy a döntés időzítése egybeesett azzal, amikor Magyarország feloldotta Ukrajnával kapcsolatos blokkolását, és nem akadályozta meg a tagjelölti státusz jóváhagyását. Politikusok szerint a Bizottság ezzel próbálhatta biztosítani Orbán Viktor együttműködését az Ukrajnát érintő uniós döntésekben.

A főtanácsnok most azt indítványozta, hogy a bíróság semmisítse meg a 2023 decemberében elfogadott határozatot. A keresetet az Európai Parlament nyújtotta be a Bizottság ellen, arra hivatkozva, hogy a feltételek nem teljesültek maradéktalanul.

Arató emlékeztetett: az Európai Parlament szerint amíg nem teljesül az összes vállalás, addig egyetlen eurót sem lett volna szabad felszabadítani. Emellett azt is kifogásolták, hogy a Bizottság olyan friss jogszabályokat értékelt pozitívan, amelyek gyakorlati működéséről még nem állhatott rendelkezésre érdemi tapasztalat. „Nem telt el annyi idő, hogy látható legyen, mennyire hatékony ez a reform” – fogalmazott.

A főtanácsnoki indítvány formálisan nem köti a bíróságot, de a gyakorlat jelentős súlyt ad neki. Arató szerint az elmúlt években Magyarországgal kapcsolatos ügyekben a bíróság rendre a főtanácsnoki indítvánnyal egyező döntést hozott. „Ez nem kötelező, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon komolyan kell venni” – mondta.

Ha a bíróság megsemmisíti a bizottsági határozatot, az új jogi helyzetet teremthet. A 10,2 milliárd euró hét évre szóló keretösszeg, amelynek arányos részét Magyarország már lehívhatta. Amennyiben a döntés jogalapja utólag megszűnik, felmerülhet a kérdés, mi lesz a már kifizetett források sorsa. A Bizottságnak mindenképpen új határozatot kellene hoznia, amely megfelel a bíróság iránymutatásának. 

Az ügy különlegessége, hogy Magyarország formálisan nem is peres fél: az Európai Parlament perli a Bizottságot. Az Európai Unió Bíróságának ítélete ugyanakkor azonnal jogerős, fellebbezésre nincs lehetőség. A döntés így nemcsak a magyar források sorsát, hanem az uniós intézmények közötti erőviszonyokat is hosszabb távon befolyásolhatja.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)