„Vásároljon
Megbeszéljük...

Petry ügye: ami a szélsőjobb uralta Magyarországon belefér, azért Németországban ez jár

8/04/2021 20:36

| Szerző: Klubrádió/szg

A német ingerküszöböt olyan nagyon nem ütötte meg Petry Zsolt elbocsátása, de az lehet, hogy a magyar kormány túlzottnak tűnő reakciójából lesznek cikkek – mondta Techet Péter külpolitikai újságíró, az Azonnali munkatársa. Szerinte a kapusedző nyilatkozata, amely Magyarországon talán nem is számít szélsőségesnek, Németországban sokaknál kiveri a biztosítékot. Ennek oka, hogy Magyarországon inkább szélsőjobboldali konszenzus van, Németországban pedig centrista, elfogadó, toleráns. 

2021. április 08. Megbeszéljük - részlet 21.04.08. Techet Péter
12:56
00:00

Petry Zsolt, a német Hertha BSC futballklub magyar kapusedzőjének elbocsátása nagy vihart kavart a magyar kormány kommunikációjában: mint arról mi is beszámoltunk, a külügyi tárca bekérette a német ügyvivőt, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint pedig már az a kérdés, hogy Németország jogállam-e. 

 
Petry Zsolt korábbi
válogatott labdarúgó, a Hertha BSC volt kapusedzője. Forrás: Wikipédia
 

Ott nem lett ügy az elbocsátásból

Techet Péter külpolitikai újságíró, az Azonnali.hu munkatársa (akit éppen Németországban értünk el) azt mondta: ez ott nem volt különösebben téma, csak sportszaklapokban jelent meg, a német sajtóban nem lett ügy magából az elbocsátásból. Az lehet, hogy a magyar reakcióból lesznek cikkek, mert ezt túlzottnak tartja, hiszen a Hertha egy magánklub, az ügyhöz nincs köze a német államnak, mégis bekérették az ügyvivőt.

Szerinte a magyar kormány taktikája az, hogy mindig visszafordítja az őt ért vádakat, eddig azt mondták, hogy hanyatló társadalom a nyugati, most már azt állítják, hogy jogállam sincs, se szólásszabadság. Ez beleillik abba a taktikába is, amit az orosz trolloldalaknál lehet látni, és az is régóta látható, hogy „a magyar kormánypropaganda gyakorlatilag az orosz propaganda leágazása” – fogalmazott. Megjegyezte: a németek általában inkább foglalkoznak a lengyel vagy az orosz ügyekkel.

Teljesen másról van konszenzus

„Hogy Gulyás mennyire mérsékelt, azt nem tudom”; a Fidesz egy nagy tömb, ahol leosztott szerepek vannak, abban nem hisz, hogy a Fideszen belül önálló véleménnyel rendelkező emberek, önálló személyiségek vannak. Korábban is voltak ilyen hangvételű írások Németországgal szemben, Schmidt Mária évekkel ezelőtt írt arról, hogy a mai Németország a hitlerihez vagy az NDK-hoz lenne hasonlítható. Azóta az változott, hogy a Fidesz kikerült az Európai Néppártból, és így, mivel nem szövetséges párt kormányának szólnak be, a fideszes politikusok is meg merik engedni maguknak ezt.

Jelezte, nem túl jó fociban, de azt tudja, hogy a futballkluboknak, egyesületeknek is van értékrendjük, akár a bélyeggyűjtők is megválaszthatják, hogy kikkel akarnak együtt bélyegeket rendezgetni. Sok futballklubnál is megjelenik az a német társadalmi konszenzus, hogy elutasítják a homofóbiát és a rasszizmust. Egy ilyen nyilatkozat, amely Magyarországon talán nem is számít szélsőségesnek, Németországban sokaknál kiveri a biztosítékot. Ennek oka, hogy Magyarországon inkább szélsőjobboldali konszenzus van, Németországban pedig centrista, elfogadó, toleráns. Az ügyhöz a német politikának semmi köze, a német közéletből senki nem szólította fel a Herthát, hogy ezt tegye meg, a Hertha gondolta úgy, hogy ez az interjú nem illik abba az értékvilágba, amit képvisel.

Elég széles a véleményspektrum

Az, hogy Németországban nem jelennek meg nagy erővel olyan vélemények, mint amilyeneket Magyarországon természetesnek vesznek, nem valamilyen jogi nyomás miatt van, hanem mert a társadalomban is kisebbséget alkotnak ezek a vélemények. Még a radikális jobboldali AfD szavazóinak egy része is elfogadja ezt a fent említett konszenzust.

Amúgy a német társadalmi vitákban nagyon széles skálán mozognak a vélemények, például a lapok véleményrovataiban vagy a tévévitákban lehet találkozni EU-kritikusokkal, a járványhelyzetben a lezárások ellenzőivel vagy ha magyar politika felmerül, akkor a magyar kormány álláspontját is képviseli valaki, például a Fideszhez közel álló értelmiségi. Az AfD több egyetemi tanár is tagja, nem érte őket retorzió, egy másik egyetemi tanár pedig NDK-s pólóban jelent meg, és ez ellen többen tiltakoztak, de nem vesztette el az állását. A nácizmus elítéléséről van olyan széleskörű konszenzus, hogy ha valaki ezzel szembemenne, az olyan lenne, mintha Magyarországon valaki a pedofíliát kezdené el támogatni, és ha emiatt kritikát kapna, akkor kiáltana véleménydiktatúrát.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Steffen Prößdorf/Wikimedia Commons

Megbeszéljük...
2021. április 08., csütörtök 17:15
Műsorvezető: Bolgár György