Partnerek és pénz nélkül maradhatnak a vétózók
1/12/2020 07:32
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A december 10-én kezdődő uniós csúcs sorsdöntő lesz sokak szerint, közben még az sem világos, hogy a vétó kapcsán miről folyik a vita. Budapest és Varsó pénzt akar, ez világos. Nemzetközi lapszemle.
Árnyalatnyi különbségek a megfogalmazásban igen nagy tartalmi eltérést jelenthetnek – nyilván nem csupán a külpolitikában, de ott mindenképpen. Szép példa erre, ahogyan a magyar MTI és az amerikai AP hírügynökség beszámol Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki tegnapi varsói megbeszéléséről. Mindkét tudósítás ugyanazt a forrást, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő tájékoztatását használja.
A magyar közmédia hírügynöksége úgy fogalmaz: Lengyelország és Magyarország az Európai Unió német soros elnökségének új javaslataira vár az uniós költségvetési csomag kapcsán. Ez így ugyebár azt jelenti, hogy az eddigi javaslatok nem voltak elfogadhatóak, kérünk újat. Az AP a következőképpen indítja tudósítását: Lengyelország és Magyarország kinyilvánította, hogy nyitott az új javaslatokra.
Budapest és Varsó különböző módon érvelt
Micsoda különbség, mondhatnánk. Ez utóbbi megfogalmazásban ugyanis benne van az, hogy eddig nem volt kézenfekvő ez a nyitottság. Igazság szerint nem egyforma mértékben zárkózott el Varsó és Budapest attól a konstrukciótól, amely kapcsolatot teremt az uniós források folyósítása és a jogállamisági feltételek biztosítása között. Magyar részről – emlékszünk – Orbán Viktor még az Országgyűléssel is megköttette a saját kezét, hogy jogállamisági kritériumot nem fogunk elfogadni. Ezzel szemben a lengyelek végig csak azt a hiányérzetüket hangoztatták, hogy nem látják a garanciákat a nemzetállami szuverenitás tiszteletben tartására. Piotr Müller most a tárgyalások után, tehát immár közös álláspontként hangoztatta azt – idézem az AP-t -, hogy „a költségvetésről kötendő alkunak összhangban kell lennie az EU alapító szerződéseivel és azzal a megállapodással, amelyre júliusban jutottak a vezetők”.
Miről is folyik a vita?
Ezzel viszont el is jutottunk ahhoz a kérdéshez, amiről konkrét nézetütközés van Angela Markel és Orbán Viktor között – nevezetesen ahhoz, hogy mit is tartalmaz a júliusi EU-csúcson a tagországok vezetői által kölcsönösen elfogadott formula, amely az uniós pénzforrások védelmében fogalmaz meg – meglehetősen nagy általánosságban - kritériumokat, és mennyiben tér el ettől – pontosabban ellentmond-e ennek – az a megállapodás, ami aztán ősszel az uniós kormányok nevében eljáró soros német elnökség és az Európai Parlament között köttetett, és amely már konkrétabban kifejti, milyen feltételeket is kell biztosítaniuk a tagállamoknak ahhoz, hogy uniós finanszírozáshoz jussanak.
Erre a vitára utal a londoni Reuters hírügynökség, amikor beszámol arról: Merkel kancellár tegnap - európai törvényhozókkal tartott videókonferencián – azt mondta, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a sejtetések, miszerint a jogállamiság követelményéhez való ragaszkodást mintegy titokban, egyes vezetők ellenkezésének dacára csatolták volna az uniós költségvetéshez.
A valóság az, hogy kezdettől fogva ez, vagyis a jogállamisági követelmény kikötése volt a szándék – hangsúlyozta Merkel. A Reuters szerint ez implicite Orbán Viktor állításának a visszautasítása – a magyar kormányfő ugyanis a múlt héten az Európai Parlamentet vádolta azzal, hogy ragaszkodott a jogi normák tiszteletben tartásának feltételül szabásához. „Egészen világossá kívánom tenni – idézi a Reuters Angela Merkelt -, hogy nem igazak azok az állítások, miszerint a feltételesség és a büdzsé összekapcsolását a hátsó ajtón hoztuk be”.
Sorsdöntő lesz a 10-én kezdődő EU-csúcs
A Reuters arra is kitér, hogy a német kancellár sorsdöntőnek tartja a december 10-én kezdődő EU-csúcstalálkozót abból a szempontból, sikerül-e kiküszöbölni a lengyel és a magyar ellenkezést a következő hét évre szóló uniós költségvetés, illetve a járvány miatti gazdasági visszaesés orvoslására hivatott pénzügyi csomag útjából.
A lakosság többsége az EU mellett áll
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség abban látja a Merkel által mondottak lényegét, hogy a kancellár fokozza a Magyarországra és Lengyelországra gyakorolt nyomást a megállapodás elérése érdekében. Idéz a Bloomberg két olyan brüsszeli diplomatát, aki – nevének mellőzését kérve – azt mondja, szerdán fognak dönteni arról, lehetséges-e valamilyen kompromisszum, vagy pedig a december 10-i EU-csúcsra marad a probléma. A hírügynökség kitér arra, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban a lakosság többsége támogatja az EU-tagságot. Lengyelországban ráadásul, ahol tüntetések is vannak az abortuszjog megszigorítása miatt, üzleti csoportok - beleértve bankokat és munkaadó-szövetségeket – levélben tiltakoztak tegnap Morawieckinél, mondván, vétó esetén Lengyelország „partnerek és pénz nélkül” maradna.
A Politico amerikai portál európai kiadásának olvasatában viszont Merkel azt jelezte, hogy hajlandó engedményeket tenni Varsónak és Budapestnek. „Bizonyos mértékig” késznek kell lennünk a kompromisszumra – idézi a portál az ezt alátámasztó mondatot. „Néhányan azt mondják, egyetlen vesszőt se változtass, viszont eredményeket követelnek. Kompromisszum nélkül ez nem fog menni” – jelentette ki Angela Merkel.
Nagyjából itt tartunk tehát december elsején vétóügyben.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.
2020.12.01. 06:00
Szerző: Kárpáti János
