„Vásároljon
Reggeli gyors

„Orbán túszul ejtette az alkotmányossági reformot”

20/10/2020 08:14

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Chilében vasárnap népszavazáson döntenek arról, hogy elkezdődjön-e az új alkotmány kidolgozása. (A jelenlegi alaptörvényt még Augusto Pinochet autoriter uralma idején írták.) A New York Times cikke felsorol sikeres és kevésbé sikeres alkotmányozási eljárásokat, majd a szerző megjegyzi: Magyarországon Orbán Viktor túszul ejtette a reformfolyamatot, és annak szolgálatába állította, hogy beássa magát a politikai hatalomba. A koronavírus-járvány második hullámával megnövekedtek a félelmek Közép-Európában, hogy orvoshiány áll elő – írja a Financial Times.

2020. október 20. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.10.20.)
05:25
00:00

Alkotmányos küzdelmek Chilétől Magyarországig

Alapvetően Chiléről szól, de Magyarországra is tartalmaz utalást a New York Times egyik cikke, amelynek témája az alkotmányosság. A chileiek vasárnap népszavazáson döntenek arról, hogy elkezdődjön-e az új alkotmány kidolgozása. A dél-amerikai ország jelenlegi alaptörvényét még Augusto Pinochet autoriter uralma idején írták, és nem csupán a konzervatívok érdekeit védi, hanem a hadseregét is, amely négy évtizeden át elnyomta a politikai ellenzékiséget.

A chileiek nincsenek egyedül az önkényuralmi múlttal való megbirkózás efféle teendőit illetően - írja a szerző, Michael Albertus, a chicagói egyetem politológiaprofesszora. Globális áttekintése szerint a második világháború óta a demokratikus átmenetek kétharmada – több mint ötven államban – úgy zajlott le, hogy közben a kimúló autoriter rendszer alkotmányos szabályai voltak érvényben. Az új alkotmányos rend népszavazás útján történő bevezetésének nem mindig sima az útja – olvasható a cikkben. Így például Mianmarban, a volt Burmában referendumot terveztek 2015-ben a katonák által írt alkotmány megváltoztatásáról, de a hadseregnek, amely a kongresszusi helyek egynegyedét fenntartotta magának, és az alkotmány megváltoztatását háromnegyedesnél nagyobb többséghez kötötte, sikerült elérnie, hogy a népszavazás tervét határozatlan időre levették a napirendről.

Az Országgyűlés plenáris ülése
 
Orbán Viktor miniszterelnök  és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután elfogadták az alaptörvény hetedik módosítását az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 

 

Más országok ennél sikeresebbek voltak – írja a New York Times szerzője. Így például Kolumbiában 1991-ben, illetve Tunéziában 2014-ben ki tudták iktatni az autoriter alkotmányt. Ugyanez érvényes az egykori Szovjetunió számos volt szatellitállamára, például Bulgáriára, a Cseh Köztársaságra, vagy éppen Grúziára – olvasható a cikkben, amely így egy kalap alá veszi a volt szovjet tagköztársaságokat az egykori tömb külső tagországaival. Ezen a ponton tesz megállapítást a szerző Magyarországgal kapcsolatban - nevezetesen azt, hogy itt a reformfolyamatot Orbán Viktor túszul ejtette, és annak szolgálatába állította, hogy beássa magát a politikai hatalomba.

A londoni Financial Times budapesti, illetve varsói munkatársa által közösen alkotott beszámolójában arról ír, hogy Közép-Európából sorra távoznak az orvosok, a jobb fizetés és munkakörülmények reményében. A cikk példaként hoz fel olyan magyar orvost, aki 2011-ben végzett a Semmelweis egyetemen, és hat év egyetemi tanulás után a kezdő fizetése mintegy 300 eurónak felelt meg. Volt csoporttársainak csaknem a fele emigrált, főleg Németországba, illetve Ausztriába, ahol akár nyolcszor annyit kereshetnek, mint Magyarországon. Ő viszont a PhD-re feküdt rá, és most a Semmelweisen oktat.

Koronavírus, orvoshiány, agyelszívás

A koronavírus-járvány második hullámával megnövekedtek a félelmek Közép-Európában, hogy orvoshiány áll elő – írja a Financial Times. Magyarországon olyan döntés született, hogy jelentősen emelik az orvosok bérét, de a személyi feltételek hiánya még így is súlyosabb gondot jelenthet, mint az eszközhiány – olvasható a cikkben, amely kitér arra, hogy a magyar kormány 16 ezer lélegeztetőgépet rendelt, miközben csak kétezer intenzívosztályos orvos és ugyanennyi ápoló áll rendelkezésre. 

A londoni lap visszatekintése szerint évtizedek óta tart az egészségügyi személyzet elvándorlása Közép-Európából, de a folyamatot 2004-ben felgyorsította az EU kibővítése. Magyarországon például évente mintegy 1200 új orvos szerzi meg a diplomát, de 2018-ban, ami a legutolsó olyan év, amelyről már összesített adatok állnak rendelkezésre, 900-an emigráltak – osztja meg értesülését a Financial Times.

A cikk idézi Zuzana Caputova szlovák államfőt, aki szerint a létszámhiányhoz járul, hogy az országban dolgozó orvosok életkora magas, és sokukat fokozottan veszélyezteti a koronavírus-járvány.

 kép: Pixabay.com
 
 


A cikk ismerteti az Eurostat adatait, miszerint az unióban százezer lakosra Lengyelországban jut a legkevesebb orvos: 238. Ez a szám Romániában 304, Magyarországon 338, Szlovákiában pedig 352. Összehasonlításként: Németországban 431, míg Ausztriában 524.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az orvosok magyarországi béremelése összhangban van ugyan a Kamara követeléseivel, de a törvény számos előírása csak ront a helyzeten, növelni fogja az agyelszívást. Sok orvosnak több állása van, és az új előírás ezt engedélyhez köti. A törvény messze legvitatottabb kitétele az, hogy lehetővé tették a kötelező átvezénylést az ország bármelyik kórházába, akár két évre. „Ha a törvény úgy szólna, hogy ez egészségügyi szükséghelyzetben lehetséges, akkor az egy dolog, de úgy tűnik, hogy így kezelnék a krónikus orvoshiányt, ami elfogadhatatlan, és az orvosok el fognak menni” – idézi a Financial Times a kamarai alelnököt.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. október 20., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János

 

 


És még valami:

Elindultunk Az Év Honlapja 2020 versenyen. Az alábbi képre kattintva szavazhat ránk, hogy miénk legyen a közönségdíj.
Az oldalra jutva majd jobbra fent lát egy kék gombot, arra kell kattintani, mellette pedig látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.

Az év honlapja 2020 szavazás
 
Az év honlapja 2020 szavazás