„Köszönjük,
Reggeli gyors

Orbán a kárpátaljai magyarok elleni orosz agressziót is támogatja a Putyin-barátsággal

23/10/2023 06:10

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

 | Szerkesztő: Pálinkás János

Szégyenteljesnek tekinti a világhírű brit történész, Timothy Garton Ash Orbán Viktornak a Putyinnal még szorosabbra fűzött kapcsolatát, amellyel az orosz elnök pozícióját erősíti. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, mondta, hogy a kárpátaljai magyarok elleni orosz agressziót is támogatja ezzel a politikával a magyar kormányfő.

Csernyánszky Judit kollégánk a brit történészt, térségünk, Kelet-Közép Európa egyik legkiválóbb ismerőjét és szakértőjét, az Oxford Egyetem tanárát, Timothy Garton Asht kérdezte arról, milyen képet fest Orbánról az, amit láttunk a Putyin-Orbán találkozó során.

2023. október 23. Reggeli gyors-részlet (2023.10.23. Csernyánszky Judit interjúja Timothy Garton Ash-sel)
09:43
00:00

TGA: – Európa és a Nyugat irányába tanúsított soha nem látott hűtlenségnek tartom, amit láttam. Hisz akkor találkozott Putyinnal, amikor az ukránok, értem ezen a polgári lakosságot is, nap mint nap ki vannak téve az oroszok rakétatámadásainak. Akkor, amikor az ukrán katonák nap mint nap életüket áldozzák fel a fronton. És ő akkor mosolyogva fotóztatja magát Putyin mellett ülve Pekingben?! Az az érzésem, hogy a lengyel választások eredményét látva az Európai Uniónak világosan ki kellene végre mondania, hogy innentől kezdve nem eheted meg a tortánk rád eső részét. Nem játszhatsz többé egyszerre több kapura. Nem illet meg többé téged az Unió több tízmilliárdja, és nem ülhetsz le többé az uniós döntéshozók asztalához. Merthogy mindeközben igyekszel Putyinnak és Hszi Csin-pingnek is hízelegni.

CSJ: – Úgy néz ki, hogy ezzel tulajdonképpen Putyin háborús stratégiáját erősíti és segíti Orbán, nemde?

– Két dolgot szeretnék kiemelni válaszomban. Szerintem Orbán elsődleges érdeke ezzel, hogy fenntartsa hatalmát Magyarországon. Ennek része az is, hogy az orosz energiabeszerzéssel, különféle befektetésekkel és kereskedelmi megállapodásokkal igyekszik az országot a háborún kívül tartani. Azonban, ha objektíven nézem, hangsúlyozom: objektíven, akkor nem tesz mást, mint támogatja Putyin háborúját, és a későbbiekben minden bizonnyal népírtásnak ítélt agressziót az ukrán nép ellen. Ezzel egyidőben viszont ez a háború az Ukrajnában, a Kárpátalján élő magyarokat is érinti. Tehát ebben az értelemben Orbán árt az ottani magyaroknak is. Azaz teljesen tárgyilagosan állíthatjuk azt is, hogy amit tesz, azzal az ottani magyar kisebbségek elleni agressziót is támogatja Orbán Viktor.

Ausztria - Fidesz - Orbán Viktor bécsi pódiumbeszélgetésen
 
Timothy Garton Ash
 
Bécs, 2009. február 22. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (b) a bécsi Burgtheater színpadán részt vesz a Húsz évvel 1989 után című pódiumbeszélgetésen. Mellette Timothy Garton Ash brit történész. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd
 

– Mindehhez még hozzátehetjük azt is, hogy tulajdonképpen Putyin náci vagy fasiszta ideológiáját is támogatja látványos kiállásával.

– Én nagyon is óvnék attól, hogy a náci vagy a fasiszta kifejezést használjuk. Azt gondolom, nemcsak körültekintőbbnek kell lennünk, de felelősségteljesnek is, ha ezeket a kifejezéseket használjuk. Azt kétségtelenül elmondhatjuk, hogy Putyin rendszere igenis tartalmaz a fasizmusra utaló elemeket, méghozzá nem is kis mértékben, ezért a putyini rendszert leírásakor valóban használhatjuk a fasiszta kifejezést. Az viszont abszolút egyértelmű, hogy létezik a liberális- és egyszerre Európa-ellenes front, pontosabban ideológiai front, ahová sokan tartoznak: Vlagyimir Putyintól kezdve Robert Ficón, Orbán Viktoron, Georgia Melonin, a német AfD-n át egészen a spanyol Vox pártig, és ne felejtsük el idesorolni a Marine Le Pent sem. Számomra elsősorban az a kérdés, hogy mennyire erősödik meg ez az ideológiai front jövőre, az uniós választások után.

– A Putyin-Orbán találkozót látva felmerül a kérdés, vajon megváltozik-e Orbán úgynevezett békepárti narratívája, miután ő is utalt arra, hogy e téren nem ért el semmilyen sikert Putyinnál. Rájött, hogy az orosz fél szándékait tekintve a béke hangoztatásának nincs ma realitása.

– Szerintem ez irreleváns. Orbán Viktor okos ember. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy mi zajlik Ukrajnában. Nagyon jól tudja, hogy ez egy brutális és hazug háború, amit Putyin minden áron meg akar nyerni. Éppen ezért nincs is értelme, hogy hitelt érdemlőnek tekintsük Orbánnak a béke-narratíváját. A kérdés szerintem sokkal inkább az, hogy meddig képes elmenni az Európai Unió, de Nagy-Britanniát is ideértve az egész Európa – a többi országgal együtt – az ukránok támogatásában. A kérdés az, hogy képes lesz-e többet áldozni az ukrajnai háborúra azért, hogy Ukrajna megnyerje ezt a harcot. A Hamasz-Izrael háború kirobbanásával egészen biztosra vehetjük, hogy az Egyesült Államok nem fogja tudni növelni támogatását Ukrajnának, sőt minden bizonnyal csökkenni fog ez a segítség. Szóval az a nagy kérdés, hogy ezt a hiányt Európa képes lesz-e pótolni. Vagy pedig Európa hosszas huzavona után belemegy abba, Ukrajna adjon fel területeket az úgynevezett béke előmozdítása érdekében. Ám ne legyenek kétségeink afelől, hogy ez a béke nem lesz tartós, semmiképpen sem lesz fenntartható béke.

– Az ominózus pekingi találkozót követően a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet összehívta a NATO-nagyköveteket, kiegészítve a svéd nagykövettel, hisz remélhetőleg Svédország is tag lesz hamarosan. David Pressman elküldte ezzel a találkozót értékelő üzenetét a magyar kormánynak. Mit kellene ebből az üzenetből kiolvasnia Orbán Viktornak ön szerint?

– Ne becsüljük alá azt, ami már megvitatásra került a NATO-ban, az EU-ban és az egész nyugati érdekszövetségben, tekintve Orbán eddigi ténykedéseit. Mindannyian jól tudják, hogy évek óta ezt a kettős játszmát űzi, de tudomásul kell vennie, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ebben a vitában nem a NATO, hanem az Európai Unió játszhat kulcsszerepet. Mondom ezt legfőképp azért, mert az Unió jelezte, hogy kész újabb 13 milliárd eurót felszabadítani a költségvetéséből Magyarország számára, mert a jogállami feltételek bizonyos része formálisan teljesítettnek tűnik a számára. Szóval az a kulcskérdés, hogy az EU képes-e a valós problémákat a helyén kezelni, képes lesz-e a továbbiakban is számonkérni a magyar kormányon a hiányosságokat, vagy nem tekinti lényegi kérdésnek a jogállami problémákat, hanem sokkan inkább amolyan bürokratikus, technikai kérdésnek.

– No, azért el kell mondjam, hogy ezen a találkozón Orbán még ha nem is egyértelműen kimondva, de közvetve az Európai Uniót és az általa az Oroszország ellen kivetett szankciókat tette felelőssé azért, hogy romlottak a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok.

Rethinking Open Society - Free Speech and The Defense of An Open
 
Timothy
Garton Ash, brit történész, az oxfordi egyetem professzora. Fotó: CEU - Daniel Vegel
 

– Az ember tulajdonképpen alig talál szavakat látva Orbánnak ezt a szégyentelen és mérhetetlenül illojális magatartását. S akkor még Putyin is rátesz erre azzal, hogy nyilvánosan elmondja, mennyire elégedett, és csak hátra kell dőlnie, miután egy uniós tagországgal sikerült jó kapcsolatot kiépítenie. És akkor még nem beszéltünk Aleksandar Vučićról, aki ugyebár szintén európaiként, de nem uniós tagként volt ott a pekingi csúcson. Elég sokatmondó az is, hogy Orbán Viktor közelebb áll az oroszok háborújának megítélésében a szerb elnökhöz, ami tudvalevő, milyen, mint az európai állásponthoz.

– Végül a lengyel politikai helyzet megváltozásához kanyarodnék vissza, mert talán rózsásabb képet tud rajzolni az Európai Unióról és abban Magyarország helyéről is a lengyel választási eredmények ismeretében.

– A lengyel választási eredmény rendkívül jó jel abban a vonatkozásban, hogy tisztességtelen választási feltételek mellett is képes volt nyerni az ellenzék. A magyar választásokkal összehasonlítva ők ennek ellenére képesek voltak nyerni. Mert azért ne tévedjünk, a magyar választások sem voltak tisztességesek. S most Donald Tusk személyében egy olyan kormányfőjük lesz a lengyeleknek, aki maximálisan tisztában van azzal, hogy milyen politikus Orbán Viktor, hisz az Európai Tanács elnökeként volt módja alaposan megismerni. Én most abban reménykedem, hogy a 7-es cikkelyes eljárás ismét napirendre kerül, benne azzal a lehetőséggel, hogy a magyar kormányfő részvételét az Európai Tanács, a miniszterek, államfők tanácsának döntéshozatali munkájában átmenetileg felfüggesztik. Ha Tusk ismét visszakerül a tanácsba, mint kormányfő, akkor látom ennek esélyét. Nem azt mondom, hogy a döntés meg is születik, de legalább ismét vita tárgya lesz. És akkor már nem fordulhat elő, hogy Orbán megvétózza a lengyelek 7-es cikkelyes aljárását, és cserében Kaczyńskiék megvétózzák a Magyarország elleni szankciókat. Mert szögezzük le, a helyzet rendkívül súlyos. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a magyar demokrácia eróziója megállíthatatlan, hanem Orbánnak a Putyinnal kialakított szégyenteljes kapcsolata szempontjából is. Remélem, ezt visszaigazolják majd azzal, hogy legalább napirendre tűzik a 7-es cikkelyes eljárást.