Nyertek a centrista erők Hollandiában, de jobbra tolódnak

A következő cseh kormányt megalakító Andrej Babiš ki akarja siklatni az új, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozásának uniós tervét – írta hétfőn, a koalíciós szerződés aláírása és a prágai kormányprogram közzététele előtt megjelent hírlevelében a Politico.

A brüsszeli portál, amely előzetes betekintést nyert a kormányprogram tervezetébe, kiemelte, hogy az fenntarthatatlannak, alapvető felülvizsgálatra szorulónak minősíti az EU klímavédelmi megfontolásokból született zöld megállapodását. Így például a leendő Babiš-kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy 2035 után tilos legyen az unióban a robbanómotoros autók előállítása és forgalmazása. A tervezet érvelése szerint az Európai Uniónak nincs joga olyan döntéseket erőltetni a tagállamokra, amelyek a belső szuverenitásba való beavatkozással érnek fel.

A Politico szerint eddig leginkább az volt az aggodalmaskodás tárgya, hogy a december 18-19-i évzáró uniós csúcstalálkozón megjelenő populista Babiš Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő Kijev elleni blokkjához fog csatlakozni, és az Ukrajnának szánt EU-támogatás ügyét blokkolja majd. A cseh kormányprogram tervezetének ez az eleme azonban azt mutatja, hogy az ANO párt vezetője, aki a szélsőjobboldali Motorosok Pártjával és a nacionalista-euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia párttal lép koalícióra, egyelőre fontosabbnak tartja a zöld megállapodás kiiktatását, mint Ukrajna támogatásának aláásását. A klímatémában szövetségesre lelhet Donald Tusk lengyel miniszterelnök személyében, aki a múlt hónapban tartott EU-csúcs után azzal büszkélkedett, hogy sikerült benyomnia egy felülvizsgálati záradékot a karbonkereskedelmi rendszer kiterjesztését célzó dokumentumba. A portál szerint ugyan ez a klauzula nem veszélyezteti kimondottan az ETS2-nek nevezett kereskedelmi rendszert, de ha Tusk Babiš mellé áll klímaügyben, akkor a törékeny uniós konszenzus bajba kerülhet.

Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsa közép-kelet-európai szakértője a Politicónak úgy vélekedett, hogy Babiš, aki azzal érvel, hogy az ETS2 túl sok pénzt von el a háztartásoktól, az EU-csúcson igyekszik majd megbuktatni ezt a tervezett kibocsátáskereskedelmi rendszert. Ami ennek fényében a visegrádi csoport felélesztésének a terveit illeti, Nič szerint – annak ellenére, hogy a cseh kormányprogram tervezete említi a megtépázott kapcsolatok helyreállításának a szükségességét – Babiš aligha köti majd a saját szekerét a jövőre kemény választási harc elébe néző Orbánhoz, és inkább Lengyelország szövetségét fogja keresni az uniós találkozókon. Nem akar úgy járni, mint Orbán, aki nem kap uniós finanszírozást, és nyílt összetűzésbe került az Európai Bizottsággal. 

Ne érezzünk túlzott megkönnyebbülést, a hollandiai választás nem jelenti a populizmus vagy a szélsőjobb végét – figyelmeztet az EUObserver felületén megjelent elemzésében Alejandro Tauber, a portál kiadója – aki egyébként equadori, német és amerikai identitású, de most Amszterdamban élő újságíró.

Felhívja a figyelmet arra, hogy bár az eredmények azt mutatják, hogy a szavazók egy része elpártolt Geert Wilders Szabadságpártjától, a különböző szélsőjobbos tömörülések összességében nagyjából ugyanannyi voksot kaptak, mint korábban, és a szélsőjobbon belül most többféle színárnyalat közül választhatnak. Továbbra is ott van Wilders klasszikus idegengyűlölő szélsőjobbja, és mellette feltűnt egyfelől a hozzá nagyon hasonló, csak éppen szarukeretes szemüveget és karcsúsított öltönyt viselő árnyalat, a JA21 párt képében, másfelől az agrárius szélsőjobb, a BBB-ként rövidített Gazda-Polgár Mozgalom, valamint harmadikként az újjáalakított Demokrácia Fórum azoknak, akik még a Holdra szállás megtörténtében is kételkednek, valamint utálják a külföldieket.

Ami Tauber szerint ennél is aggasztóbb, hogy a centristaként elkönyvelt pártok – amelyeknek most esélyük nyílik a koalíciós kormány megalakítására - eközben tovább tolódnak jobbra, mind a migrációs, mind az egészségügyi ellátás kérdéseit illetően.

Némileg hasonló gondolati mederben halad a The Globalist című portál által közölt elemzés, amelynek szerzője Denis MacShane, aki 2002 és 2005 között az akkor még EU-tag Nagy-Britannia Európa-ügyi minisztere volt. Ő arra hívja fel a figyelmet a hollandiai parlamenti választási eredmény láttán, hogy a jelek szerint az európai szociáldemokrata pártok már nem képesek hiteles politikai válaszokat adni hagyományos munkásosztálybeli választóiknak. A szerző szerint önbecsapás, ha a baloldali elemzések csak arra jutnak, hogy a rasszista populizmus visszaszorult. Tény, hogy az etnonancionalisták még nem tudnak felülkerekedni, de tény az is, hogy a kommunizmus bukása és a liberális globalizáció 1990 utáni átmeneti diadala után a nagy vesztes a szociáldemokrácia. A holland Frans Timmermans, akit MacShane Európa egyik legjobb szociáldemokrata politikusának nevez, most 64 évesen be is dobta a törülközőt, és pártja bizonytalan jövőnek néz elébe. Az elemző a társadalmi okokról szólva megemlíti, hogy a szakszervezetek ma már nagyrészt a közszolgálati szektort képviselik, és amikor sztrájkolnak, akkor nem a tőkésekkel, hanem inkább a közvéleménnyel kerülnek szembe. Az, hogy Rob Jetten, a választások centrista győztese többet akar foglalkozni a lakhatási ügyekkel, legalább az első lépést jelenti a társadalmi kihívásokkal való szembenézés felé, de Jetten ettől még nem szociáldemokrata.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)