Barrot: Putyin látogatásának csak azonnali tűzszünet esetén van értelme

Európában a második világháború óta a jobbközép, a balközép  és a liberális politikusok vannak nyeregben, de hatalmuk szemmel láthatóan visszaszorul. Abban reménykednek, hogy a most következő EU-csúcs meg fogja mutatni, hogy az unió igenis foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban a szavazók elégedetlenek – fogalmaz a Politico, és figyelmeztet arra, hogy az EU nagy fővárosaiban, Párizstól Rómáig, Amszterdamtól Berlinig már most vagy kormányon vannak, vagy éppen „a kapuk előtt állnak” nacionalista, sőt oroszbarát erők. „Az európai projekt megvédése ma nem csupán azt jelenti, hogy többet kell fordítani a haderőre: azt is jelenti, hogy teljesíteni kell az Európát összetartó szociális ígéreteket” – nyilatkozott Hannah Neumann zöldpárti EP-képviselő. Ennek megfelelően – írja a portál – ezt a csúcstalálkozót olyan témák uralják, amelyek az alapvető kihíváshoz kapcsolódnak: meg kell akadályozni az olyan forgatókönyvet, amely szerint néhány év múlva négy-öt szélsőjobboldali vezető az Európai Tanács asztalánál ülve, az EU puszta létezését is elutasíthatja.  

 

A populisták nyomulása már most is igencsak valós jelenség – állapítja meg a Politico, utalva arra, hogy Orbán Viktor és a szlovák Robert Fico az Európai Tanács asztalánál ülve időnként megakadályozza a szükséges egyöntetűséget. Hamarosan csatlakozhat hozzájuk Csehország, s jobboldali populista Andrej Babišsal, miközben Szlovéniában az ultrakonzervatív Janez Janša volt miniszterelnök pártja vezet a közvélemény- kutatásokban. Az EU két legnagyobb országában, Franciaországban és Németországban szintén feljövőben van a szélsőjobb, a Nemzeti Tömörülés, illetve az Alternatíva Németországnak. 

A Politico a szociális válsággal összefüggésben azt írja: különösen a lakhatás kérdése az, amelyről néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Tanács napirendjére kerüljön. A lakásárak alakulása azonban jelentős mértékben növelte a szélsőjobb támogatottságát, egyebek közt Hollandiában és Portugáliában.

A fegyverkezés, a maga munkahelyteremtő képességével szintén olyan terület, amely kifoghatja a szelet a szélsőjobb vitorlájából. Számítások szerint a tagországok összesített védelmi költségvetése az elkövetkező négy évben eléri a 2,4 billió eurót. A védelmi ipar boomja elvben képes lehet arra, hogy helyettesítse Európa gyengélkedő autóiparát, amely közel 14 millió munkahelyet jelent. 

 

Az uniós erőfeszítések további irányát a közösségi média szabályozása jelenti, a szélsőjobbos hullám elhárítása érdekében. Az EU csatába bonyolódott Washingtonnal az olyan amerikai tech óriásokra vonatkozó szabályokat illetően, mint a Meta és az X. Az utóbbi Elon Musk tulajdona, és ő arra használta a platformot, hogy a legutóbbi német választásokra felerősítse a szélsőjobboldali hangokat, így az Alternatíváét. A TikToknak pedig azt rótta a terhére az EU, hogy jelentős szerepe volt a szélsőjobboldali üzenetküldések ösztönzésében a legutóbbi romániai választáson. A csütörtök-pénteki EU-csúcson elfogadásra javasolt végkövetkeztetések szerint „döntő fontosságú, hogy előre lépjenek Európa digitális átalakításában, megerősítsék szuverenitását és nyitott digitális ökoszisztémáját”. Hogy azonban mindez milyen konkrét lépéseket tesz szükségessé, egyelőre kevéssé kézzelfogható. 

Ami az úgynevezett zöld napirendet illeti, azt a Politico meglátása szerint felvizezték a szélsőjobboldal nyomására: a vezetők azt fogják megvitatni, miként nyessék vissza a 2040-re szóló kibocsátási célkitűzéseket.

A migráció területén az figyelhető meg, hogy a mainstream szemében egykor tabunak számító elgondolást – a menedékkérelmeknek az EU határain kívül, elzárt központokban történő elbírálását – most már szabályszerűen megvitatják, és még a szocialista dán Mette Frederiksen is emellett van, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor szélsőjobboldali magyar miniszterelnök 2016-ban elhangzott szavait visszhangozza.

 

Az uniós csúcs előkészületei egyébként – érthető módon - ezúttal jóval kevesebb figyelmet kapnak a médiában, mint a Budapestre tervezett Trump-Putyin találkozó. Ezzel kapcsolatban se szeri, se száma az esélylatolgatásoknak és előzetes állásfoglalásoknak, amelyek közül most csak egyet emelek ki. Mint a londoni The Telegraph írja, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter tegnap Luxembourgban azt mondta: annak, hogy Vlagyimir Putyin az Európai Unió területére betegye a lábát, csak akkor van értelme, ha ennek nyomán azonnali és feltétel nélküli tűzszünet jön létre. 

 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)