Lapszemle: Orbán lakhatási támogatással udvarol a közszolgáknak a választások előtt

Ez az ígéret – írja a hírügynökség – az Orbán-kormány egy sor más kiadási intézkedését követi. A cikk szerint a miniszterelnök most szokatlanul erős kihívóval néz szembe, ráadásul gazdasági ellenszélben kénytelen küzdeni. A 2010 óta hatalmon lévő veterán nacionalista az Ukrajna elleni 2022 februári orosz invázió óta azon erőlködik, hogy újraélessze a szárnyaló inflációtól szenvedő gazdaságot, amely immár a harmadik egymást követő esztendeje stagnálás közeli állapotban van – fogalmaz a Reuters. A közszolgálatiak lakhatási támogatási tervének terhei egy már egyébként is feszített költségvetésre rakódnak, és ezzel Orbán családi kedvezményeinek összköltsége jövőre 4,8 billió forintra, az ország gazdasági teljesítményének 5 százalékára rúg a hírügynökség szerint. A beszámoló kitér arra, hogy a magyar kormány növelte saját hitelfelvételi kerettervét, miközben a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít. 

 

A következő – csak röviden szemlézett – anyag voltaképpen másodközlés. Az EurActiv című brüsszeli portál a Portfolio.hu eredetileg július 11-én magyar nyelven megjelent cikkét közli most angolul arról, hogy az Európai Bizottság új költségvetési javaslata radikálisan szigorítaná a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források kifizetését, és hogy a 2028–2034-es ciklus tervezete célzottan sújtaná a demokratikus normákat megsértő kormányokat, különösen Magyarországot.  Brüsszel ezúttal a forrásokat közvetlenül a civil társadalomhoz is irányítaná. A javaslat újabb konfliktusokat vetít előre Orbán Viktor és az EU között – írja a magyar portál nyomán az EurActiv. 

Most pedig bővebben arról, hogyan állnak a csehek a populizmussal, a bécsi Die Presse alapján. Már a cikk címe is beszédes: A csehek nehézkes viszonya az EU-val – ami erősen ellentmond a Cseh Köztársaságról, mint a legnyugatosabb, legliberálisabb, leginkább polgárosodott exkommunista közép-európai országról alkotott képnek. Az írás fő állítása az, hogy az októberi parlamenti választáson a populista ANO párt az első helyre kerülhet, és hogy a gazdasági sikerek ellenére a csehek átlagon felüli arányban tekinthetők EU-szkeptikus beállítottságúnak. 

Az osztrák lap megszólaltatja Ondřej Krutíleket, a Petr Fiala miniszterelnök pártjához, a polgári konzervatív ODS-hez tartozó európai parlamenti képviselőt, aki szerint a csehek nagyon érzékenyek, ha valaki el akarja nekik magyarázni, mit kellene tenniük. Konkrétan az uniós szén-dioxid-kibocsátási korlátozásoknak az egyéni közlekedésre és a lakásokra vonatkozó, 2027-től életbe lépő kiterjesztése tette ellenszenvessé az uniót széles lakossági rétegek körében, mert a fűtési és autózási költségek emelkedésétől tartanak. Jaroslav Bžoch EP-képviselőt egy világ választja el Krutílektől, hiszen ő Fiala hivatali elődjének, a milliárdos Andrej Babišnak az ANO nevű pártja színeiben politizál. Ezt a kérdést mégis azonosan ítélik meg: Bžoch szerint „ha belegondolunk abba, hogy Európa közepén már most nálunk a legmagasabbak az energiaárak, és elképzeljük, hogy ez csak emelkedni fog, akkor beláthatjuk, hogy ez választási kampánytéma lesz”. 

Az ANO hónapok óta több mint harminc százalékkal vezeti a népszerűségi mezőnyt, és mögötte csak mintegy húsz százaléka van az ODS-nek. Hogy az ODS ismét többséghez jut-e az eddigi koalíciós partnereivel együtt, illetve, hogy az ANO talál-e szövetségest, ma még nyitott kérdés. Az ANO tavaly júniusban távozott az európai liberálisok táborából, és csatlakozott a Patrióták Európáért elnevezésű frakcióhoz, amelyben ott található az Osztrák Szabadságpárt, a francia Nemzeti Tömörülés és a magyar Fidesz is. Az ODS a konzervatívok és reformerek frakciójához tartozik, amelynek két fő pártja az olasz kormánypárt, az Olasz Fivérek, valamint a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság, rövidítve PiS. 

Ami az energiaárak kiemelt kampánytémáját illeti, a Die Presse megerősíti Jaroslav Bžoch szavait: 2023 végén valóban Csehországban voltak a legmagasabbak az energiaárak az EU-n belül, a tavalyi év második felében pedig csak Németország, Dánia, Írország és Belgium volt e tekintetben Csehország előtt, de ezekben az országokban lényegesen nagyobb a lakosság vásárlóereje. A csehek körében mindig is alacsonyabb volt az EU támogatottsága, mint a többi visegrádi országban, és most is félig kint, félig bent vannak – abban az értelemben, hogy még kitűzött céldátumuk sincs arra, hogy mikor vezetnék be az eurót. A Die Pressének ez az írása Magyarországról tapintatosan hallgat.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)