Német EP-képviselő: Orbán a Nyugatról hazudik, közben rossz a gazdaságpolitikája, ezért is erősödhetett meg a magyar ellenzék
14/09/2025 22:05
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Hazugság, amit Orbán állít, mert nem szűnik meg a politikai váltópártiság az AfD korlátozásával – mondta a Klubrádiónak Matthias Ecke német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, aki szerint a magyar miniszterelnök rosszul viszi Magyarország gazdasági ügyeit, ezért most óriási nyomás alá helyezhette az ellenzék. Martin Hojsík szlovák szociálliberális politkus pedig arról beszélt Csernyánszky Judit riporternek, hogy a szlovákiai rezsim tanult Orbántól, de az ottani hatalmasok magyar társukhoz képest még csak kezdők.
Strasbourgi interjú az EP alelnökével, a Progresszív Szlovákia párt tagjával, Martin Hojsíkkal és a német európai parlamenti képviselő szociáldemokrata Matthias Eckével
Az Európai Unión belüli ellentétek mélyültek azzal, hogy nemcsak Orán Viktor és a Patrióták mennek szembe a mainstreammel, és szuverenitásukra hivatkozva mindenben ellentmondanak az Európai Bizottságnak épp úgy, mint az Európai Parlamentnek, hanem új szövetségesre talált a magyar kormányfő Robert Fico szlovák kormányfő személyében.
Strasbourgban hallgatva Ursula von der Leyent, aki elég alapos tervet vázolt fel a State of the Union, az Unió helyzete beszédében szerdán, az is világossá vált, hogy nem kis ellenállással kell megküzdenie. Ezért is kereste meg Csernyánszky Judit, a Klubrádió riportere az Európai Parlament egyik alelnökét, a szlovák Martin Hojsíkot.
Csernyánszky Judit: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mutatkozott a világ színpadán Robert Fico, amikor előbbi a béketárgyalások helyett egyre intenzívebb és egyre több halált követelő támadásokat indított Ukrajna ellen. Hogy az ön pártja, a Progresszív Szlovákia, mit gondol erről, azt sejtem. De mit gondolnak az emberek a Fico-Putyin barátságáról? Tolerálják?
Martin Hojsík: Ha a közvélemény-kutatásokat megnézi, akkor a kép elég világos, a szlovákok – teszem hozzá, ahogy a magyarok túlnyomó többsége is – európainak érzik magukat, és határozottan kiállnak az EU-ban maradás mellett. Sőt, kifejezetten támogatják, hogy az EU-nak még ennél is erősebbnek és egységesebbnek kellene lennie. Fico a maga politikájával aláássa a népakaratot. És ezzel szembemegy a többségi akarattal.
Cs.J.: De hát akkor maga ellen dolgozik. Miért is csinálja ezt?
M.H.: Jó kérdés. Ugyebár legutóbb is mit láttunk tőle? Elment Pekingbe a II. világháborús megemlékezésre, és a kamerák előtt mutatkozott Putyinnal. És nem azért ment, hogy felszólítsa a háború megállítására! Mi is volt az első kérdése hozzá? Hogy van, elnök úr? A béke szót ki sem ejtette a száján. Szégyen! Az egész nemzetünket szégyenítette meg a világ előtt. Tárgyalt Lukasenkával, a belorusz elnökkel, Vucsiccsal, azzal a szerb elnökkel, aki a szlovákokat, a magyarokat is üti, akinek a lelkén sokak halála szárad. De ezeket nem hánytorgatta fel neki. Minden jel szerint azok társaságában érzi jó magát, akik el akarják hallgattatni az ellenzéket. Az ott élők életszínvonala sokkal rosszabb, mint az európaiaké, ezek szerint el akarja szegényíteni Szlovákiát…
CS.J.: Megkezdődtek a szlovák jogállami normasértések miatti vizsgálódások és viták is az Európai Parlamentben! Mi történik?
M.H.: Májusban már két vizsgálat is volt Szlovákia ellen az uniós alapokkal történt visszaélések miatt, és folytatódik ez a meghallgatás többek között a jogállam visszaépítése miatt is.
CS.J.: Ezek már dokumentált csalások?
M.H.: Igen, ugyanis minden jel arra, hogy az uniós pénzeket a saját haverjainak, oligarcháknak osztja szét Fico. Például az agrártámogatásokból saját villáikat építgetik.
CS.J.: Tanult Orbántól?
M.H.: Igen. Például a saját rezidenciájukat ’Bed and Breakfast’ hotelként adják elő a közbeszerzésekben és szintén uniós pénzekből építik a saját házukhoz vezető utakat. De Orbán korrupciós ügyeihez képest ők még csak kezdők. Az EU viszont ezeket a pénzeket az egész országnak szánta és nem csak azoknak, akik a szlovák hatalmi gépezethez közel állnak. Az Európai Parlamentben nekünk pedig az a kötelességünk, hogy kontroll alatt tartsuk a büdzsét, hogy a pénzeket igazságosan osszák szét.
CS.J.: Milyen jelei vannak a jogállam szétverésének Szlovákiában?
M.H.: Támadást indítottak a független média ellen, adminisztratív eszközökkel akarják ellehetetleníteni a civil szervezetek működését. Reformnak hívják ők, de a büntető törvénykönyvet a saját érdekeiknek megfelelően folyamatosan átírják. Ami már az első Fico-mandátum idején elkezdődött, s most tulajdonképpen csak folytatják. Ezzel segítik azokat a kormányközeli figurákat, akiket korrupció miatt már elítéltek vagy elítélnének a jövőben. S aggódunk amiatt is, hogy a rendőrség átszervezésébe kezdtek. S eközben azt látjuk, hogy míg az uniós alapokkal való visszaélést az uniós jogszabályok szerint szankcionálni lehet, addig a hazai, adófizetői pénzek ellopásának nincsenek büntetőjogi következményei.
CS.J.: Mi forog kockán itt, Strasbourgban vagy Brüsszelben, ha Szlovákia is a magyar útra lép?
M.H.: Egyelőre csak feltárás szakaszában vannak az ügyek, de a mostani meghallgatáson már az Európai Bizottság tagjai is részt vesznek. Kockán forog az ország infrastrukturális, egészségügyi fejlesztése. Egyelőre azt látom, hogy meg tudjuk állítani ezt a folyamatot, noha még csak a vita szintjén. A demokrácia minden eszközével megállítjuk a Fico-kormányt, hogy ne a saját embereit tegye gazdaggá.
CS.J.: Fico megígérte Pekingben a tárgyalásai során Putyinnak, hogy nem engedi meg az EU-nak, hogy 2028 január 1-től kötelezze országát az orosz energiavásárlások teljeskörű felmondására. El tudja ezt érni?
M.H.: Nem függhet Szlovákia egy olyan államtól, amelyik ukrán gyerekeket rabol el, ártatlan civilek halálát okozza, amelyiknek katonái asszonyokat erőszakolnak meg. Talán az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a magas energiaárakat éppen Putyinnak köszönhetik. 2021-ben, a háború előtt már leállította a gázszállításainkat. Az energiakereskedelmet fegyverként vetették be ellenünk az oroszok. Hogy lehetne ezek után megbízható partnerünk? Magyarország jó példa arra, hogy a saját energiaforrásait kihasználja. Országuk gyakorlatilag a forró hő- gyógyforrásokon lépdel, amit ki lehet használni. Szlovákiának is meg kell teremtenie az energiabiztonságát Putyintól függetlenül. Az uniós pénzeknek az emberek zsebébe kell vándorolniuk, a gazdaságot erősíteni, és nekünk erre kell most fókuszálnunk.
***
Miközben Ursula von der Leyennek az EU egységét kell prezentálnia és erősítenie, addig övön aluli ütésnek érzem az amerikaiakkal megkötött vámmegállapodást – ezt már a szocdemeket képviselő német Matthias Ecke mondta el Csernyánszky Judit kérdésére, amelyben a Klubrádió riportere a State of the Union beszéd értékelését kérte. A politikus a vámmegállapodás kapcsán így folytatta:
Matthias Ecke: Azért alakulhatott ez így, mert Amerika is látja az EU megosztottságát, és kihasználta Brüsszel gyengeségét Trump. Már ott tartunk, hogy a digitális szabályozási törvényünket is támadja, az élelmiszerbiztonságunkat. Értem én, hogy kompromisszumra kell törekedni, de nem a saját érdekeink feladásával. Szerintem Amerikának is kellene tartania magát az ígéreteihez. Ha mi 0-ra szállítottuk le az amerikai vámtarifákat, akkor az a minimum, hogy az autóiparunkat érzékenyen érintő tarifákat ők is levigyék, ahogy ígérték. És ne avatkozzanak be a mi törvénykezésünkbe sem!
Csernyánszky Judit: Mit ért ezen?
M.E.: Ne próbálják a saját érdekeiket – legyen az amerikai, kínai – érvényesíteni a digitális szabályozásban, többek között a gyűlöletbeszédre, az erőszakra vonatkozóakat, amelyek a demokratikus építményt rombolják. Vegyék tudomásul a bűncselekményekre vonatkozó szabályozásunkat, ne avatkozzanak ebbe bele.
CS.J.: Orbán Viktor az EU szétesését vizionálta megint, mert szerinte a mostani hétéves költségvetés soha nem látott adósságba kergeti a szövetséget, ami összeomlik az adósságteher alatt.
M.E.: Azt gondolom, hogy a magyarok jó „szomszédaink”, akik profitáltak az uniós tagságból, mint ahogy mi, németek is profitáltunk abból, hogy az EU tagjai közt tudhatjuk Magyarországot. Szerintem pedig Orbánnak rossz a gazdaságpolitikája, ezért is erősödhetett meg a magyar ellenzék, amely most óriási nyomás alá helyezte, és ezért keresett újra magának egy bűnbakot, ami ismét az EU lett, ahogy ezt már megszoktuk. Pedig megkaphatná ezeket az uniós forrásokat, ha tartaná magát a jogállami normákhoz. De őt ez nem izgatja, pedig szerintem addig teljesen jogos visszatartani a pénzeket, amíg e téren nincs változás.
CS.J.: Orbán Németországot is élesen bírálta a Kötcsén elhangzott, legutóbbi beszédében, és Franciaországot is megemlítette ennek kapcsán, hogy egyes pártok megtiltják a vele szembenállók politikai tevékenységét, és így a politikai váltópártiság választási intézményét, azaz a demokráciát számolják fel. Utalva itt a német AfD és a francia Le Pen-párt megbénítására.
M.E.: Ez hazugság. Sem az AfD, se más párt nincs kitiltva a politikai szférából, de az igaz, hogy alkotmányos rendünk szerint megakadályozható azok tevékenysége, akik a demokratikus rendszert létében fenyegetik. Sajnos, megtapasztaltuk a nemzetiszocialistákon keresztül, mit jelent lebontani a demokráciát, ezért e tekintetben nem lehetünk megengedőek. Ezért Németországban minden egyes pártnak nagyon szigorúan be kell tartania a demokratikus rendszer törvényeit. Értem ezen a hatalmi ágak közti megosztást, a választási törvények betartását. Legyen az szélsőjobb vagy szélsőbal, egyiknek sem engedhető meg, hogy újra diktatúrát építsen ki. Nem különböztethetjük meg az embereket csak azért például, mert nem Németországban születtek. Tartsák magukat a demokratikus alapelvekhez.
CS.J.: Orbán úgy látja, hogy épp ezekkel az intézkedésekkel építik le Németországban a demokratikus működést.
M.E.: De ez nem igaz. Mi épp a demokráciát akarjuk így megvédeni. Annyi történt csupán, hogy akinek a feladata az ország alkotmányosságának a megvédése, az az intézmény aggályát konkrétan megfogalmazta, mert veszélybe került a német demokrácia. A legmagasabb közjogi intézmény egyelőre csak annyit mondott ki, hogy az a párt, amelyik veszélyezteti a demokráciát, az nem indulhat a választáson. Azt nem tudjuk még, hogy felszólítása eredményes lesz-e. Azt tudjuk, hogy a háború végével ugyanez történt és az az intézkedés az 1950-es években eredményesnek bizonyult. Azóta ilyen párt nem indulhatott a választásokon.
CS.J.: Igen ám, de egyre több tartományban, régióban a legsikeresebb, legnépszerűbb párt az AfD.
M.E.: Bizonyos régiókban, valóban. De hangsúlyoznám, ez egyelőre jogi kérdés, aminek az alkotmányt érintő tartalmi vonatkozásai vannak. Nem engedhetjük meg, hogy az alkotmányt szabotálva a demokráciánk alapjait verjék szét. Nekik is be kell tartaniuk az alkotmány törvényeit. Ez tartalmi és nem koncepcionális kérdés. Csak akkor kaphatnak állami támogatást is, ha tartják magukat a demokratikus alapszabályokhoz. Ahogy itt az Európai Parlamentben, úgy Németországban is megosztottak a képviselők a kérdésben. Ez egy nagy küzdelem, s a háború utáni időszak tanulsága, hogy a demokrácia és a jogállam kérdései nem vonhatók kétségbe, ezek vitán felüli kérdések, amelyek védelmére mindent megteszünk.
A beszélgetéseket a cikk tetején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2025. szeptember 13., szombat 15.30
riporter: Csernyánszky Judit
