A kitiltási botrány közepén magyar miniszterek fogadták az ukrán miniszterelnök-helyettest a háttérben
1/09/2025 07:18
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a magyar kormánnyal folytatott budapesti tárgyalások jó hangulatban zajlottak, részben annak köszönhetően, hogy korábbi megbízatásai során már találkozott Nagy István agrárminiszterrel. A politikus a Klubrádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem optimizmus, hanem racionális megközelítés vezérli, hiszen sok kérdést kell megoldani, köztük a kisebbségi jogok és a nyelvi szabályozás ügyét. Kacska megerősítette, hogy ezekben lesznek változások, mivel az uniós csatlakozás feltételeihez igazodniuk kell, és ez a kárpátaljai magyarokat is érinti majd. Elmondása szerint nagy áttörésről még nem beszélhet, inkább csak a lehetőségeket és a kölcsönös elvárásokat tekintették át. Az ukrán mezőgazdaságról folytatott egyeztetéseken azt hangsúlyozta, hogy az nem fenyegetést, hanem megoldást jelenthet majd az EU számára. Kiemelte: igyekeznek úgy alakítani az agrárkereskedelmet, hogy ne okozzanak fennakadásokat, és hosszú távon az európai állattartók számíthatnak az ukrán takarmányokra. A háború kapcsán elmondta, hogy Trump amerikai elnök béketárgyalási erőfeszítéseit komolyabban veszi, de nem lát garanciát arra, hogy Putyin tárgyalóasztalhoz ül. Úgy véli, biztonsági garanciák nélkül nincs megegyezés, Ukrajna pedig nem kész területátadásra. Szerinte a szankciók továbbra is szükségesek, hogy Oroszország ne erősödhessen katonailag. Hozzátette: a békéhez vezető út az amerikai és európai biztonsági garanciák megteremtésén át vezet.
Egyik megbízható forrásunk szerint viszont a magyar kormány importálni fog ukrán kukoricát és szóját, csak egy kis kerülővel, Szlovákián át. Ennek technikai részletét mindenki fantáziájára lehet bízni. Ugyanis az aszálykárokra való tekintettel, állítólag nagy szüksége van a magyar élelmiszeriparnak az ukrán importra. Névtelen forrásunk szerint 4 millió tonnáról esett szó.
Közvetlenül a találkozó után beszélgettem az ukrán miniszterelnök-helyettessel, Tarasz Kacskával. Aki többek között országa európai uniós csatlakozásáért is felel.
Csernyánszky Judit: Ön, mint az ukrán kormány új tagja, meglepő módon tárgyalni tudott, párbeszédet kezdett a magyar kormánnyal. Hogy sikerült ez?
Taras Kachka: Korábbi megbízatásom során volt már alkalmam találkozni a magyar agrárminiszterrel, Nagy Istvánnal, méghozzá itt, Budapesten. Azt hiszem, ennek tudható be, hogy fogadott ezúttal is. Persze Bóka Jánossal és Magyar Leventével most találkoztam először. Úgy érzem, kifejezetten jó hangulatú beszélgetések folytak, sőt eredményesnek tartom ezeket.
Cs.J.: Mire alapozza optimizmusát?
T.K.: Ezt nem nevezném optimizmusnak, sokkal inkább racionális megközelítésnek. Merthogy sok mindent meg kell tárgyalnunk és sok mindent meg kell oldanunk. A kérdéseket praktikus oldaluknál ragadtuk meg
Cs.J.: Mit ért ezen a praktikusságon? Mit tárgyaltak meg?
T.K.: Megvitattuk a kisebbségek valós helyzetét, és igyekeztünk értelmezni a nyelvi kérdések szabályozását is.
Cs.J.: Ez esetleg maga után vonja, hogy a törvény a közeljövőben változni fog?
T.K.: Mindenképpen lesznek változások e téren, a kérdés leginkább csak az, hogy mikor? Már csak azért is, merthogy uniós csatlakozásunk előkészületeihez és feltételeihez ez is hozzátartozik, a mi törvényeinknek EU-kompatibilisnek kell lenniük. Tehát határozottan meg tudom erősíteni, hogy lesznek változások, nem is kevés lesz, amelyek a kárpátaljai magyarokat is érinteni fogja.
Cs.J.: A magyar kormány határozottan ellenzi és akadályozza az önök uniós csatlakozásának előkészítését. Úgy tűnik magának, hogy a most folytatott párbeszéd során változni látszik ez az álláspont?
T.K.: Nézze, megvitattunk kérdéseket, de mivel ez volt ebben a témakörben az első tárgyalásunk, ezért nagy áttörésről nem számolhatok be, inkább csak arról beszéltünk, milyen lehetőségeink vannak. Leginkább az elvárásainkról volt szó kölcsönösen.
Cs.J.: Miután a Drúzsba vezetéket háromszor is támadás érte, a magyar külügyminiszter azzal fenyegette meg önöket, hogy leállítják az elektromos energia-ellátást Ukrajnának. Mennyire fontos a Magyarországról kapott villamosenergia az önök számára?
T.K.: Nemcsak velünk, ukránokkal, de a szomszédos országokkal való együttműködésről is szó van, ha ezekről beszélünk, és ilyen tekintetben célunk, hogy fejlesszük ezeket a közös projekteket a kölcsönös előnyök érdekében. Mi ebben vagyunk érdekeltek.
Cs.J.: Hogyan látja most Ukrajna és Magyarország kapcsolatát, hogy sikerült szót érteni a kormány képviselőivel?
T.K.:Erre inkább térjünk vissza október-november tájékán. Mert azért eredményekről most még nem tudok beszámolni, sokkal inkább a várakozásaimról, amelyek biztatóak. A magunk részéről mi mindent meg fogunk tenni, hogy konkrét, kézzelfogható eredményeket mutassunk fel a kapcsolatok javítása tekintetében.
Cs.J.: Azt lehetett hallani, hogy Zelenszkij elnök megkérte Trump elnököt a Fehér Ház-i látogatása alkalmával, hogy győzze meg Orbán Viktort arról, ne akadályozza az önök uniós csatlakozását. Így volt?
T.K.: Igen, ez valóban így volt. Erről beszéltek. De a meggyőzés kifejezést én nem használnám. Inkább arról volt szó, mi is az EU-nak érdeke. Az, hogy tagja legyen Ukrajna is. Amit a jelenlévő miniszterelnökök, államfők is megerősítettek. Ez volt az első alkalom, hogy Trump elnöknek ezt a tudomására hozták, és alapvetően a mikor és hogyan kérdések szintjén fogalmazták meg a számára ezeket a témákat.
Cs.J.: A magyar kormány alapvetően a rendkívül erős ukrán agráriumra hivatkozik, amikor ellenzi az önök csatlakozását. Erről konkrétan beszéltek most?
T.K.: Igen, azt hiszem ez volt a legfontosabb témánk, amit Nagy miniszterrel is tisztáztunk. És én csak azt tudtam elmondani, hogy e tekintetben Ukrajna mezőgazdasága megoldást hoz majd sok problémára, és nem fenyegetést jelent majd az EU számára.
Cs.J.: A magyar mezőgazdaság számára milyen megoldást jelentenek majd Önök?
T.K.: Először is azt tartjuk majd szem előtt, hogy miként nem fogunk ártani a magyar agráriumnak.
Cs.J.: Kért önöktől konkrétan e tekintetben valamit a magyar kormány?
T.K.: Nyilván lesznek bizonyos intézkedések, amelyeket át kell gondolnunk. Törekszünk majd arra, hogy ne legyen fennakadás a két ország agrárkereskedelmében, amikor mi exportálunk Magyarországnak. De mindenkit megnyugtatok, hogy sok mindent fogunk vásárolni az EU-tól, mert már most is veszünk különféle vetőmagvakat. Az európai állattartók pedig számíthatnak az ukrán kukoricára, és egyéb takarmányokra. Persze nem kis időbe és energiába kerül, amíg ezeknek a mechanizmusát kidolgozzuk a tagországokkal. Tisztában vagyunk azzal, hogy az uniós farmerek tartanak Ukrajnától, de nyilvánvalóan az uniós jogszabályoknak megfelelően alakítjuk ki az együttműködést, hogy ne fenyegetést jelentsünk, hanem partnerek legyünk. És feltehetően hosszú távon ez majd azt is jelenti, hogy a világ agráriumának vezető ereje is lehet az EU a mi részvételünknek is köszönhetően.
Cs.J.: Szóba került-e Budapest, mint a remélt Putyin-Zelenszkij találkozó színhelye?
T.K.: Ez nem az én asztalom, több delegáció is utazik szerte a világban ezekről a kérdésekről egyeztetni.
Cs.J.: No, de hogy látja? Trump elnök béketárgyalása segíti önöket abban, hogy vége legyen a háborúnak? Mert ennek az ellenkezőjét látjuk, sokkal súlyosabb most a helyzet, Kijevet is támadják az oroszok.
T.K.: A két hete történtek után azt látom, hogy sokkal lelkiismeretesebben áll a kérdéshez az elnök és sokkal több erőfeszítést tesz a béke érdekében. Minden bizonnyal közelebb hoz minket a békéhez, de sajnos nem látok garanciát arra, hogy Putyin elnököt mivel lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni. Biztosan szükségesek a szankciók, s meg kell akadályozni, hogy katonailag tovább erősödjön Oroszország.
Cs.J.: Elképzelhetőnek tartja, hogy befagyasszák a jelenlegi frontvonalakat, és ez alapul szolgálhatna a megegyezéshez?
T.K.: Szerintem mindennek a lényege, illetve a várható tárgyalások feltétele a biztonsági garanciák megteremtése. Legyen az Európa, vagy Amerika. Persze alapvetően Amerikát véljük a biztonság legfőbb garantálójának. Másrészről azt gondolom, még mindig nem vagyunk készek arra, hogy bármilyen területet átadjunk. De nyilván más a helyzet, ha azt látjuk, vannak biztonsági garanciák, hogy a béke igazságot hoz és kiszámítható válik a jövőnk.
Cs.J.: Van tudomása arról, hogy milyen tárgyalások folynak az amerikaiakkal a biztonsági garanciákról?
T.K.: Az ország vezetői folytonosan tárgyalnak, természetesen Amerikában is.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)