„Vásároljon
Hetes Stúdió

Nem hatékony se védettségét, se hatóidejét tekintve a kínai vakcina – Interjú Németországból Shi Ming kínai Kína-szakértővel

2/05/2021 14:18

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Kína-szakértőt kérdeztünk arról, hogyan látja a járvány kezelését szülőhazájában, honnan ered a vírus és milyen következményei lesznek a nem igazán megbízhatónak mondott kínai vakcina alkalmazásának. – Shi Ming Németországban élő újságíróval beszélgetett Csernyánszky Judit.

2021. május 01. Hetes Stúdió-részlet (2021.05.01. Csernyánszky Judit interjúja)
11:53
00:00
– Vannak személyes tapasztalatai arról, mennyire volt szigorú az első teljes lezárás a pandémia kirobbanását követően? Merthogy riasztó beszámolókat lehetett hallani arról, durván szigorú kontroll alatt tartotta a kínai kormány a lakosságot – kérdem a Pekingben született Shi Ming újságírót, aki valahol szakmabéli kolléga is, mert 1986-ig dolgozott a kínai nemzetközi rádióban. Majd szedte a sátorfáját, és Németországba költözött. Azt vallja, a szakmabéli és az újságírónak magát kiadó tollforgató között mára elmosódott a határ, ezért nehéz meghatározni, mi is tulajdonképpen a sajtószabadság. Vezető újságokban, tv-kben szereplő, népszerű szerző – jól ismerik az ARD-ből, ZDF-ből, Deutschlandfunk, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung hasábjairól is.

– Különbséget kell tennünk a vuhani és egyéb lezárások között, hisz Vuhanban mindennek politikai színezete volt, Hszi Csin-ping eltökélte, bármi áron, de meg kell menteni a helyzetet ott, ahol először vált nyilvánossá a fertőzés terjedése. Pillanatok alatt odaküldte az államfő a legjobb orvosokat és asszisztenseket az országból, tényleg senki nem tehette ki a lábát az otthonából, de mondjuk hozzá kell tennem, hogy Vuhan egészségügyi ellátórendszere kifejezetten magas színvonalú volt. Azonban a környékén akkor 16 másik várost is lezártak Hubei tartományban. Bécs és Heidelberg Egyetemeivel végzett kutatásaink során derült ki, hogy ebből a 16-ból csak kettőben volt elfogadható kórházi szolgáltatás, ezért 14 várost olyannyira lezártak, hogy gyakorlatilag éheztek és éhen is haltak emberek. Senkit nem érdekelt, hogy nem volt semmilyen ellátás. Egy hét elteltével milíciák alakultak, akik gyakorlatilag portyázni indultak és teherszállító autókat kifosztották erőszakkal. Van, ahová 4 nap elteltével érkezett segítség, de volt, ahol erre több mint egy hónapot kellett várni. Hogy hányan fertőződtek és haltak meg, mind a mai napig nem tudjuk, és soha nem is fogjuk megtudni. Se orvos, se elég információ nem volt és nincs ahhoz, hogy a pandémia adatait nyilvántartsák. A nagyvárosok és a vidék között óriási volt a különbség, utóbbiról fogalmunk sincs. Az adatokat zömében a városi információk alapján tették közzé, és persze Hszi Csin-ping hamar győzelmet hirdetett a járvány felett. Azt konkrétan tudom, hogy egy Oroszországhoz közeli városkában rettenetes volt a helyzet. A nagyvárosokban ellenben valóban elérték, hogy radikálisan lecsökkentsék a fertőzést, és arra is ügyeltek, hogy ott - úgymond „emberi” legyen a kijárási tilalom.

Shi Ming
 
Shi Ming
 

– Elfogadja, elhiszi hitelesnek a mai, legfrissebb adatokat? Úgy tudni, hogy 102.400 ember fertőződött meg és 4.845-en vesztették életüket

– Elég valószínűtlen, hogy Kínában nagy járvány lenne manapság, mert az első lezárás iszonyatos horror közepette két hónapon át tartott, és izolálni tudták az eseteket, aminek gyors eredménye lett. Másrészt, ha kiderül valahol valamilyen gócpont, akkor olyan digitális nyomonkövetés van, hogy azonnal elfojták a lehető legszigorúbb eszközökkel a fertőzés terjedését.

– Hogyan értékelték az emberek a kormány szigorú intézkedéseit? Javult a kormány megítélése, azt mondták az emberek, jó pontokat szerzett náluk a legfelső vezetés?  

– A kép nagyon vegyes. Egyesek nagyon örülnek, hogy nem kell félniük a fertőzéstől, miközben azt olvassák az újságokban, hallják a hírekben, hogy rettenetes a helyzet továbbra is az Egyesült Államokban, de Németországban, Hollandiában, Törökországban, Indiában és persze Magyarországon is. Ez persze a nagyvárosokra vonatkozik, ahol az élet visszazökkent a régi kerékvágásba és az emberek ismét dolgoznak, van munkájuk. Ellenben nagyon sokan elégedetlenek, mert elvesztették a munkájukat és nem is tudnak visszamenni dolgozni, mert nincsenek beoltva. Merthogy nincs elég oltóanyag Kínában, ez óriási probléma ma.

– Bezzeg van Magyarországon!

– Igen, a vezetésnek fontosabb volt külföldre szállítani a vakcinát, így Magyarországra első helyen, Szerbiába és számos afrikai országba, Dél-Amerikába, például Chilébe, Brazíliába, mint a saját lakosságát beoltani. Egyre gyakrabban hallani, az emberek elégedetlenek és felteszik a kérdést, miért van az, hogy a nyájimmunitás fokát egyre több országban érik már el és Kína nagyon messze van még ettől. Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada – mind előttük jár. Miért? – teszik fel maguknak is a kérdést. És fennáll a veszélye annak, nem is fogjuk elérni a nyájimmunitást – mondja el többes szám első személyben aggályát Shi Ming.

– Azért van itt némi ellentmondás, hogy iszonyúan messze vannak még a nyájimmunitás elérésétől és visszaállt az élet, mi több, mintha dübörögne a gazdaság is, mivelhogy az egy évvel korábbi adathoz képest 18%-os volt a GDP-növekedés.

– Pontosan, azt gondolom, óriási probléma elé néz az ország. 1 milliárd embert legalább be kellene oltani az elkövetkező 2-3 hónapban. Nem csak, hogy nem tudják legyártani ezt az oltóanyag-mennyiséget, de fizikai képtelenség ilyen rövid idő alatt ennyi embert beoltani.

Shi Ming
 
Shi Ming
 
 

– És akkor mi lesz ennek a következménye?

– A következmények előtt álljunk meg itt egy szóra. A legfőbb gond, hogy a kínai oltóanyagok nem eléggé hatékonyak. Brazíliában tudományos kísérletek bizonyították, hogy mindössze 50,4%-os biztonságot ad a szer (tegyük hozzá, a Sinovacot terítették ott) – szemben a Pfizerrel és a Modernával például.

– Talán ez az oka annak, hogy nem nyújtotta be engedélyeztetésre Peking az Európai Unióba a vakcináit…

– Valószínűleg ezért is hezitál az EMA, az Európai Gyógyszerügyi Hatóság bevizsgálni az oltóanyagot. A CDC amerikai járványügyi hatóság pedig azt állapította meg, hogy fél év a hatóideje ugyanennek a szernek. Na már most, egyelőre 22 százalékos az országos beoltottság Kínában, és ha letelik a fél év, utána mi történik? Nagyon nagy bajban lesz a kormány. Máris elkezdődött a vita arról, hogy át kellene állni a Pfizer-típusú oltóanyag gyártásra. Miért ragaszkodik a saját oltóanyag gyártásához Kína, amikor 50%-os hatékonyságú a szer? Miért kell annyi erőt, pénz és időt fektetni ennek az oltóanyagnak a gyártásába? Az egész logisztikát is újra kellene gondolni. Attól tartok, ekkora változtatásra nem képes 2-3 hónapon belül a kormány. Márpedig a fejlett ipari országok szépen térnek vissza korábbi gazdasági teljesítményükhöz. Kínának ereje gazdasági hatalmában van. Ha lekörözik a hatékony oltóanyaggal beoltott gazdaságok, ha Kína recesszióba süllyed emiatt, akkor pillanatokon belül elveszíti gazdasági dominanciáját és ezzel geo-stratégiai szerepét is Kína. Nem lesz ütőkártya többé a kezében.

– Akkor befellegzett az ’egy övezet – egy út’ programnak is, nemde?

– Igen, nagyon köszönöm, hogy ezt szóba hozta, mert érdekelne, hogy vajon mi lesz azokkal a kelet-európai országokkal, mint Románia, Bulgária, Montenegro, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – miután egyik a másik után mondja fel a kínai programokat és azok finanszírozását. Az Unió is jelezte aggályait Montenegro kérését visszautasítva, aki bajba került az egyik legnagyobb autópálya építése során felvett kínai hitel miatt. Ez egyértelmű üzenetet küld a többi országnak is, amelyik hitelt vesz fel Kínától, hogy sokkal körültekintőbbnek kellene lenni. Ugyanakkor az is világos, Kína nem fogja tudni elérni az európai piacokat olyan szövetségesei nélkül, mint például Magyarország.    

– Azonban Kína vakcina-diplomáciája egyelőre sikeresnek látszik Európában, vagy legalábbis annak egy részén. Miközben – tekintetbe véve a kínai oltóanyagok alacsony hatékonyságát és a vele járó dilemmát, nem csoda, hogy felmerül a negyedik hullám – Magyarországnak ugyanis az következne. Noha Indiában most a másodikat élik meg.

– Most az igazán nagy fenyegetést a mutáns vírusok jelentik, amelyekkel szemben számos oltóanyag nem bizonyul hatékonynak. A kínai oltóanyaggyártók még nem láttak hozzá a mutánsokhoz való igazodáshoz, az új vírusok génállományát még nem építették be vizsgálataikba se. Pedig ez jelenti szerintem alapvetően az elsőszámú fenyegetést. Nem tudjuk, honnan jön a mutáns vírus, de nem kérdéses, hogy jönni fog. Aminek már számos országban látjuk előjelét.

Koronavírus - Sinopharm-vakcinaszállítmány érkezett Kecskem
 
Vakcinaszállítmány
 
Kecskemét, 2021. március 3. A Hungaropharma Zrt. munkatársa a kínai koronavírus elleni oltóanyagot, Sinopharm (Vero-Cell) vakcinákat visz a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályára 2021. március 3-án. MTI/Ujvári Sándor
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
 

– És akkor még azt sem tudjuk, hogy honnan ered a vírus! A WHO nyitva hagyott számos kérdést nemzetközi vizsgálódásait követően. Ön mit gondol az amerikai konspirációs elméletről – így hívják sokan –, hogy a vuhani laboratóriumból szabadult ki a Sars-Cov2 vírus?

– Nem tudom, óvatosnak kell lenni, mert mint újságíró nem rendelkezem elég információval arról, melyik tábornak van igaza. Azt azonban a kínai járványügyi hatóság is elismerte, hogy a vírus nem az állatpiacról származik. Akkor honnan? Az a WHO jelentésében is szerepel, hogy korábbról származhat a vírus, nem 2019 októberétől, novemberétől, már augusztusban is kimutatták. És az a folyamat, amelynek során az állatról állatra terjedés után az állatról emberre terjedés következik, majd pedig az emberről emberre fertőződés – 3-4 hónapot biztos igénybe vesz, tehát egyesek már jóval korábban megfertőződtek. De nem tudjuk, hol és mikor. Egyelőre én hajlok arra, amit a WHO mond, hogy nem zárja ki a vuhani laboratóriumot, mint a fertőzés eredetének helyét. Persze jegyezzük meg, ennek kicsi az esélye. Ugyanakkor a vírusfertőzés természete, hogy nem a nagy valószínűségű, hanem a kis kockázatot jelentő eredetre mennek általában vissza. A másik gondom: miért nem figyelmeztetett  Kína? Mert a politika nem engedte? Vagy mert túl kicsi volt ennek az esélye? Az emberiségre nézve nagyon sokat jelentene, ha tudnánk az igazságot. És a WHO miért hagyta benne ennek az esélyét a jelentésében? Miért nem zárta ki 100 százalékban?

– Maga már be van oltva?

– Nem, még csak várok rá.  Németországban elég lassan halad az oltás

– De ez azt is jelentheti, maga életerős, egészséges ember!

– Ez az járvány az ember türelmi képességeit is próbára teszi. Az emberek türelmetlenek.

– Merkel kancellár jelezte, ha ez EMA jóváhagyja, kínai vakcina is érkezhet Németországba

– Nem sok esélyt adok ennek. Amúgy is, amit rendelt Németország, elegendő lesz, csak ki kell várni a sorunkat, másrészt miért rendelnénk kínait, ha azok nem biztonságosak – nyilatkozta Shi Ming kínai újságíró, a német média egyik legismertebb kínai szakértője.

Csernyánszky Judit interjúja a 2021. május 1-jei Hetes Stúdióban hangzott el.