„Klubrádió“
Tűréshatár

Nem digitális, nem online, nem távoktatás, ami itt folyt

21/07/2020 16:37

| Szerző: Klubrádió

Mielőtt megérkezne a járvány második hulláma, őrült gyorsan kellene fejleszteni a távoktatást. A tavaszi megoldás nem hozott modernizációt, de erősítette a szegregációt.

2020. július 20. Tűréshatár (2020. július 20., hétfő 19:00)
51:12
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs Szerkesztők: Szunyogh Szabolcs

Amit digitális távoktatásnak neveztünk a koronavírus-járvány idején, az nem volt az. Egyfajta keveréke volt a a digitális, az online és a távoktatásnak, de egyiknek a kritériumait sem teljesítette – mondja Totyik Tamás oktatáskutató, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A kormány -már korábban- jól ismerte fel a helyzetet, készült is Digitális Oktatási Stratégia, de szinte semmi sem valósult meg belőle. A hivatalos adat szerint a 900 ezer diákból 35 ezret nem tudtak elérni a távoktatással a járvány idején, mert vagy nem volt internet elérésük, vagy nem volt megfelelő eszközük. Totyik Tamás szerint 150-200 ezer tanuló is kimaradhatott a rendszerből. A gyerekek 20 százalékánál nincs otthon internet, még többüknél 3-4 gyerekre jut egy számítógép. A KRÉTA felület (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) összeomlott a túlterheltség miatt. Tulajdonképpen a pedagógusoknak és a szülőknek köszönhető, hogy nem omlott össze az egész oktatás.

Ha a Digitális Oktatási Stratégia már megvalósult volna, akkor nem lett volna baj. Csakhogy a tantermeknek mindössze 34 százaléka alkalmas minden szempontból a korszerű oktatásra, míg az uniós átlag 72 százalék. Nincs egységes oktatási, adminisztrációs felület, amelyet minden iskola alkalmazhatna, nincs elegendő eszköz, nincs modern, digitális tananyag és a tanárok sincsenek felkészítve az új módszerek alkalmazására. Az okostelefonokról teljesen elfeledkeztek, pedig az szinte minden gyereknek van felső tagozattól kezdve, még a szegényebbeknek is. A stratégia megvalósítása politikai akarat kérdése, mondja Totyik Tamás, lehet, hogy az uniós pénzeket nem főterek térkövezésére, hanem a jövő technológiájára kellett volna elkölteni.

 
Távoktatás
Fotó: Komka Péter / MTI
 

További probléma hogy elveszett a korábbi kormányok idején létezett tanszabadság, nincs mozgásterük az iskoláknak. XIX. századi szemlélet uralkodik, merev a tanterv, nincs mozgástere a pedagógusnak, mert köti az úgynevezett nemzeti tudásminimum. A gyerekek 25-28 százaléka funkcionális analfabéta, teljesen mindegy, hogy mit nem tud elolvasni.

A legfiatalabb, alfa generáció már nem úgy tanul, mint ahogy az idősebbek tették, a figyelme kalandozik, videókat igényel, számára már játékossá kell tenni a tanulást. Amennyiben az iskolai élményeket kudarcként éli meg, könnyen lesz agresszív, erősödik a szegregáció. A tavaszi tapasztalat az, hogy akik jól tanultak, azok még többre vitték, sokan szinte kilőttek az otthoni tanulástól, akik pedig lemaradóban voltak, azoknak még nagyobb lett a hátrányuk.

A Pedagógusok Szakszervezete tehát azt javasolja, hogy a járvány második hullámának megérkezése előtt sürgősen lássanak hozzá a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításához. Legyen ingyenes internet-elérés minden településen, szélessávú internet minden oktatásban dolgozónak. Készüljenek digitális tanagyagok, halasszák el az új alaptanterv bevezetését. Vonjanak be távoktatási szakembereket a munkába, legyen egységes oktatási felület, amelyet minden iskola használhat és alakítsák a mostani igényekhez a pedagógusképzést.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt.

Tűréshatár
2020.07.20. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs