„Vásároljon
Reggeli gyors

Nem akar engedni a jogállamiságból az EP

16/10/2020 07:11

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az Európai Parlament tovább csatázik az állam- és kormányfőkkel. Komoly hullámokat vet a színművészetisek tiltakozása. Nemzetközi médiaszemle.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke további 39 milliárd eurót kér az EU-tagállamoktól ahhoz, hogy az általa vezetett testület elfogadja az unió következő hétéves költségvetését, amely a dolgok mostani állása – vagyis a tagországok júliusi megállapodása - értelmében közel 1100 milliárd euróra rúg, jelenti a Reuters a Brüsszelben zajló EU-csúcstalálkozóról. Sassoli szerint a plusz pénzt - amit a teljes büdzséhez képest jelentéktelen összegnek tart - kutatásra, fejlesztésre, egészségügyre, oktatásra és biztonságra kellene fordítani. Az európai parlamenti elnök felvetését az állam-, illetve kormányfők a hírügynökség szerint ridegen fogadták, és közülük többen, élükön Angela Merkel német kancellárral leszögezték, hogy nem látnak módot a júliusi egyezkedés újranyitására. Sassoli erre azt válaszolta, hogy az általa előterjesztett igénylista nem éri el a vita újranyitásának a szintjét, pusztán technikai jellegű kiigazításnak minősülne.

A többéves keretköltségvetés, valamint az ugyancsak kidolgozott, 750 milliárd eurós gazdaság-helyreállítási támogatáscsomag végleges elfogadásához az összes tagország mellett az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van. A Reuters megjegyzi: az összegszerűségen túl vita tárgya az a parlamenti követelés is, hogy az uniós források folyósítását tegyék egyértelműen függővé az egyes tagországokban a jogállamiság tiszteletben tartásától. Erről hallani sem akar Lengyelország és Magyarország – írja a hírügynökség, és emlékeztet arra: e két ország ellen eljárás folyik az EU-ban az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlenségének aláásása miatt.

 

Európa álljon a színművészetisek mellé!

Budapest ifjú hősei címmel közölt cikket a minap a konzervatív bécsi Die Presse a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjainak ellenállásáról, ami a szerző – Teplán István – vélekedése szerint felrázhatja az apátiába süllyedt magyar társadalmat.

Eddig mindenki engedett Orbán agressziójának, beleértve az Európai Uniót is sok esetben – olvasható a cikkben. A Közép-európai Egyetem elmenekült Bécsbe, és a Magyar Tudományos Akadémia tudósai is, akik pedig sokkal biztosabb egzisztenciális helyzetben vannak, mint az SZFE diákjai, beletörődtek függetlenségük és kutatói hálózatuk elvesztésbe. A Die Presse vendégkommentátora reményét hangoztatta, hogy ezek a hősiesen viselkedő diákok nem maradnak teljesen magukra a harcukban. Az európaiak nem szemlélhetik tétlenül ezt a harcot, nem hagyhatják, hogy a diákok kudarcot valljanak, Európának kötelessége megmenteni őket – nyomatékosította álláspontját Teplán István.

 

Nem könnyű a váltás az autóiparban

A Handelsblatt című, elsősorban gazdasági kérdésekre összpontosító német napilap arról ír, hogy a nagy gépkocsigyártók – az elektromos autók pionírjával, az amerikai Teslával ellentétben – túlságosan keveset fektettek be az akkumulátortechnikába, és ez most megbosszulja magát a Fordnál, valamint a BMW-nél.

Fájdalmas a beismerés - olvasható a cikkben. Az amerikai Ford alig dobta piacra hibridjét, a Kugát, már le is kellett állítani a gyártást, mert néhány autó túlhevült, és kigyulladt az akkumulátor. Eddig 30 ezer Kugát szállítottak le. A probléma okát még nem tudták kideríteni, de addig is, amíg ezt fel nem derítik és el nem hárítják, a vásárlókat, akiket nyomatékosan eltanácsolnak az elektromos erőforrás kábellel történő feltöltésétől, benzinkuponokkal kárpótolják. Hasonló gondja van a BMW-nek: a bajor cég 26 ezer hibrid autóját hívta vissza szerte a világban, fokozott tűzveszély miatt. Az elképzelhető ok: szennyeződés történhetett az akkumulátorcellák előállítása során. Az év elején időnként az Audi is kénytelen volt leállítani „e-tron” termékének az előállítását, mert az LG akkumulátorai nem voltak megfelelőek.

Hogy mi köze mindennek Magyarországhoz? Mindjárt rátérek. A cikk kiemeli, hogy részben az Európai Unió által kitűzött klímacélok – vagyis a károsanyag-kibocsátás csökkentésének a kötelezettsége – miatt az autógyártók igyekeznek minél gyorsabban piacra dobni új és még újabb hibrid, illetve tisztán elektromos modelleket. A technológia alkalmazása azonban több tesztet igényelne, nagyobb próbatételnek kellene kitenni a belsőégésű motorok részleges vagy teljes helyettesítésére kifejlesztett elektromos motort, illetve elsősorban annak energiatároló egységét. Az autóipar itt és most a függő helyzet árát fizeti meg – írja a Handelsblatt, és magyarázatként kifejti: a gépkocsigyártók kínai, illetve koreai konszernektől szerzik be az akkumulátorcellákat. Ezek a távol-keleti cégek pedig szélsebesen hozzák létre gyáraikat Lengyelországban és Magyarországon, hogy kielégíthessék a rohamosan növekvő igényeket. Maguk az európaiak nem rendelkeznek a szükséges akkumulátor-technikával, a piacot az LG mellett a Samsung, a Panasonic és a kínai CATL uralja.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/EPA/Benko Vivien Cher.

Reggeli gyors 
2020.10.16. 06:00
Szerző: Kárpáti János