Egyszazalek
Lég-Kondi

Ne hagyjunk maradékot, csökkenti a szorongást!

16/05/2019 15:33

| Szerző: Klubrádió

Elindult a Klubrádió új klíma- és környezetvédelmi műsora. Első adásunkban beszéltünk a radikalizmusról és realitásról, interjút hallhattak azzal az európai parlamenti képviselővel, aki nemrég megkapta az év környezetvédelmi képviselője díjat, és megtudhatták, hogy termelhetnek kevesebb ételszemetet, ugyanis annyit ennivalót dobunk ki feleslegesen, amivel naponta félmillió ember lakhatna jól. A magyarok minden tizedik étkezése megy a kukába.

Ökoszorongás – a fogalom ma már nem ismeretlen, a klímaváltozásról szóló hírek sokaknál váltanak ki stresszt, étvágycsökkenést vagy alvászavart. Az amerikai fiatalok 58 százaléka stresszel emiatt. Ha rákeresünk a klímaváltozás kifejezésre, negatív, félelmetes hírekkel fogunk találkozni, és nem csak akkor, ha a kattintásvadásznak tűnő címekre nézünk. Az erős felütés után ebben a témában valóban riasztó dolgokról olvashatunk, a Lég-Kondi azonban nem riogatni szeretne, hanem az okok megértésére törekszik, illetve kiutat szeretne mutatni/találni a potenciális ökotragédiából.

Megéri feliratkozni a YouTube-csatornánkra, mert extra tartalmakat kaphat.

FELIRATKOZOM:

Egyik vendégünk Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja azt mondta, nem szabad a lakosságra tolni a felelősséget, egyrészt, mert a fogyasztócentrikus világban a vállalatok és a reklámok is pazarlásra ösztönözik az embereket. A másik felmentést az adhatja az átlagembernek, hogy a hozzá beszélő politikusok is inkább kerülik a problémát, mert nem kifizetődő nekik krízissel riogatni a választóikat. A többség így azt mondja, hogy megérdemeljük a kényelmet, az egyén felelősségéről pedig nem beszél.

Tizenöt éve a téma még komolytalannak minősült, ma azonban Európában már nem seperhető le az asztalról, igaz, Amerikában  a lobbiknak köszönhetően tovább zajlik a vita, hogy létezik-e egyáltalán klímaváltozás. Magyarországon, amely a világ kibocsátásának kb. egy ezrelékét generálja, és eleve nem egy optimista ország, könnyebben elfogadják az emberek, hogy valami rossz történik az éghajlattal. A magyarok nagy része számára tehát a kérdés inkább az, mi mit tudunk tenni ellene.

Bart szerint a magunk életében azt tehetjük meg, hogy nem eszünk marhahúst, nem repülünk, szigeteljük a lakásunkat és napelemet teszünk fel rá – ezek a közvetlen cselekedetek. Közvetetten pedig azt tehetjük, hogy olyan pártokat támogatunk, amelyek progresszív módon állnak a környezetvédelemhez, és a politikai vitákba is beemelik azt.

Bár nem lehet az összes felelősséget a hétköznapi emberekre tolni, azért mindenkinek dolga van a Föld megóvásában. A Lég-Kondi ehhez adott néhány tippet, elsőként az ételszemétre fókuszálva. Túl sok maradékot dobunk ki ugyanis a szemétbe, ma a magyarok által vett ételek 10 százaléka végzi a hulladékok között, amit akár úgy is mondhatunk, minden tizedik étkezés minden fogása, az utolsó morzsáig, megy a kukába.

Kasza Gyula, a NÉBIH osztályvezetője a Maradék nélkül nevű programról mesélt a hallgatóknak. A feleslegesen megtermelt ételeknek az előállítása, kereskedelmi forgalomba hozatala, az otthoni feldolgozása és végül a megsemmisítése mind-mind üvegházhatás-kibocsátással jár, és hozzájárul a már most is fenyegető környezeti problémákhoz. Az összes élelmiszerhulladék feleannyi lenne tudatosabb hozzáállással a vásárlásban és az ételkészítésben. Egy kutatás szerint az átlagfogyasztók fejenként átlagosan 68 kiló élelmiszerhulladékot termelnek, egy extrém tudatos fogyasztó ennek csak a felét. Egy 4 fős háztartásban 50 ezer forintot lehetne spórolni évente a tudatossággal.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az egy évben megvásárolt ételeink kukába dobott 10 százalékával félmillióan tudnának jóllakni – az élelmiszerpazarlás nemcsak ökológiai és ökonómiai probléma, de erkölcsi is.

A NÉBIH javaslata, hogy a mennyiségi szemlélet helyett a minőségre koncentráljunk, illetve hogy folyamatosan figyeljük, mely élelmiszerekből kellene kevesebbet venni, ha nem akarjuk kidobni őket. A Maradék nélkül program jelmondata is ez: "Ne vegyél többet, ne főzz többet és ne szedjél ki a tányérodra többet, mint amennyit meg tudsz enni maradék nélkül!" 

 

A Lég-Kondi állandó angliai tudósítója, Kárpáti Jakab a Nagy-Britanniában élő egyetemisták környezettudatosságáról mesélt a műsorban. Többek közt arról, hogy az egyetemek maguk is környezettudatosan működnek (építészet, közlekedés, kutatási irányok), illetve minden elsőéves diáknak részt kell vennie egy online tréningprogramon, aminek egyik témája, hogy a diákok, maguk hogyan tudnak tenni a zöld gondolkodásért. Az ehhez kapcsolódó ötletek kidolgozói a környezettudatosabb hozzáállást nem szankciókkal akarják elérni, hanem ösztönző programokkal – például a tömegközlekedési lehetőségek fejlesztésével. Egy diáktársaság például elérte a Durhami Egyetemen, hogy a fosszilis üzemanyagok felhasználását lenullázzák.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EU-s politikusa – aki környezetvédelmi kategóriában megkapta Az év Európai Parlamenti képviselője díjat – arról beszélt a műsorban, milyen a multik lobbiereje, illetve hogy mik a fő akadályai a változtatásnak.

Az adás végén Illés Katalin és Pribély Levente, a magyarországi fiatalok vezette klímamozgalmak szervezői szólaltak meg, valamint a Lég-Kondi bemutatta az Extinction Rebellion nevű szervezet klímavédelmi demonstrációját is.

A műsor hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!

Lég-Kondi
2019. május 15. szerda
Műsorvezető: Fórizs Mátyás