Milyen gyorsan reagálhat az EU az ellehetetlenítési törvényre?
29/05/2025 14:03
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Az Európai Bizottság kommunikációs lépéskényszerben van, azt nem mondhatja, hogy egyelőre nem kezd semmit az ellehetetlenítési törvénnyel. Ugyanakkor, teljesen új területre téved, amikor egy még el sem fogadott jogszabállyal kapcsolatos ideiglenes intézkedést emleget. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük a Reggeli gyorsban.
Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa korábban levélben jelezte, amennyiben elfogadják az átláthatóságinak nevezett, a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvényt, azonnal lépni fognak, ideiglenes intézkedést kérnek, amivel megakadályoznák, hogy az eljárás lefolytatásáig alkalmazni lehessen a szabályozást.
Ezzel ismeretlen területre lépne az Európai Bizottság – mondta Lattmann Tamás, nemzetközi jogász a Reggeli gyorsban. Az EB-nek a kötelezettségszegési eljárás a bevett eszköze arra az esetre, ha egy ország olyan törvényt fogadott el, amely nem egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal, most is több ilyen van folyamatban Magyarországgal szemben, a döntéseket ugyebár ilyenkor az Európai Unió Bírósága (EUB) hozza meg. Az viszont még nem fordult elő, hogy ilyen eljárásban bármilyen ideiglenes intézkedést, például jogvédelmet kérjen a bizottság.
Erősen kérdéses, hogy kötelezettségszegési eljárásban lehet-e ilyet kérni, nem csoda, hogy az EB feltételezésekkel kommunikál. Ugyanakkor kényszerhelyzetben van, valamit mondania kell, azt nem közvetítheti ebben a politikai játékban, hogy nem csinál semmit – magyarázta Lattmann.
A kötelezettségszegési eljárások eddigi gyakorlatából illetve az alapító szerződésekből kiindulva, a leggyorsabban a törvény elfogadásától számítva két hónap múlva juthat az EUB elé az ügy és további egy hónap lehet a döntés – számolt a nemzetközi jogász.
Lattmann szerint a döntés után, amennyiben a magyar állam nem tartja azt be, pénzbüntetés jöhet. Úgy véli, már az eddigi büntetések is lassan a teljesíthetetlenséget súrolják.
Közben kedden az Európai Unió Tanácsában újabb tárgyalási napot tartottak a Magyarországgal szembeni, az Európai Unió atombombájának nevezett 7. cikk szerinti eljárásban. Ez az az eljárás, amelynek a végeredménye az ország szavazati jogának megvonása lehetne és amely már 2018 óta zajlik, de még mindig csupán az első szakaszában jár. Ezt a szankciót ugyebár még senkivel szemben nem léptette életbe az Európai Unió, drasztikussága miatt a végső döntéshez egyhangúságra van szükség, a jelen szakaszban pedig 4/5-ös többségnek kellene egyetértenie abban, hogy Magyarország veszélyezteti az alapvető uniós értékeket. A héten az Általános Ügyek Tanácsában – melyben a tagállamok EU-ügyi illetve külügyminiszterei vesznek részt – hallgatták meg a magyar álláspontot.
Míg korábban nem látszott, hogy előállhat ez a többség és a mostani meghallgatástól sem lehetett konkrét eredményt várni, az elmúlt másfél-két évben egyre inkább reális veszéllyé vált, hogy egyszer meglehet a 4/5-öd, az ellehetetlenítési törvénytervezet pedig fokozta ezt – mondta Lattmann. Ami kiszivárgott, az alapján az látszik, hogy a kormány csúcsra járatja a cinizmust, hiszen Bóka János olyanokat mondott, hogy a kormány nem tudja visszavonni az ellehetetlenítési törvényt, hiszen nem ők terjesztették be – jegyezte meg Lattmann. A jogász szerint ezzel együtt, amíg nincs meg biztosan a kellő többség, addig nem írnak ki szavazást ebben az eljárásban, mert nem akarják megkockáztatni, hogy Orbán Viktor "megnyerje" azt.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. május 29., csütörtök 7:45
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
