Ligeti: Azt mondanám a miniszterelnöknek: hajrá, kezdd el magadon alkalmazni!

A jogi szakértő szerint ez egy nyíltan fenyegető, megbélyegző és jogállamiságot aláásó eszköz, amelynek célja az elhallgattatás. „Én leginkább kusstörvénynek nevezném” – fogalmazott.

"Ez egy kivégzőtörvény" – listázás, eltiltás, ellehetetlenítés.

Ahogy arról már többször írtunk, a tiltakozáshullámot kiváltó jogszabálytervezet alapján gyakorlatilag bármely szervezet vagy magánszemély pillanatok alatt listára kerülhet, ha a kormányzat szerint külföldi támogatásban részesült, vagy veszélyezteti a magyar szuverenitást, és eleshet nem csak az esetleges külföldről, így uniós támogatásoktól, hanem a belföldi adományoktól is, sőt, adott esetben be is tilthatják a szervezetet. 

"Ezek az áldozattá váló szervezetek lehetnek cégek, gazdasági társaságok, gazdasági kamarák, egyházak, politikai pártok, egyházhoz köthető alapítványok, civil szervezetek, lehetnek belföldi és külföldi személyek. Tehát lehet egy külföldi cég, bárki. Elég annyi, hogy a közismerten a jogállamiság felső fokát jelentő és a garanciális eljárási körülövezés maximumát kiteljesítő Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy gondolja, hogy az adott szervezetet jegyzékre kell venni, a kormány rendeletbe foglalja, hogy az illető szervezet, az veszélyezteti a magyar szuverenitást, mert tiltott külföldi támogatásból részesül és mivel minden, gyakorlatilag minden létező bevételre rá lehet sütni, hogy külföldi támogatás, egy szerződésre is, tehát nem csak arra, hogy ha valaki adományt kap, vagy nyereményhez jut, vagy pályázati úton jut pénzhez, hanem egy klasszikus szolgáltatási teljesítési szerződés alapján befolyó megbízási vagy vállalkozási bevétel is külföldi támogatás" – mondta a TI jogi igazgatója.

Emellett magánemberek is célkeresztbe kerülhetnek.

"A teljes bizonyító erővel bíró magánokirat, ez megint a szívatás netovábbja, és ez természetesen nem csak az adományozó típusú támogatókra, meg az előfizetőkre, hanem cég esetében bármely szolgáltatást igénybe vevő ügyfélre is vonatkozik. Nincs alsó összeghatár, tehát egy 5 ezer forintos, vagy 5 eurós megbízás, vagy támogatás esetén is ér ez a követelmény" – fogalmazott Ligeti Miklós, aki szerint hiba, hogy erről folyik a közbeszéd tíz napja.

Ligeti szerint a kormányzati kommunikáció célja az is, hogy elvonja a figyelmet a valódi korrupciós ügyekről, például arról, hogy mi történt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak 260 milliárd forintos vagyonával. A Transparency évek óta próbálja elszámoltatni az érintetteket, de a hatóságok nem kérdezik meg azokat sem, akik nyilvánosan azt állítják, hogy tudják, hol van a pénz – például Matolcsy Györgyöt volt jegybankelnököt és fiát, és Matolcsy Ádám vállalkozót. Ligeti szerint ez elfogadhatatlan, és csak súlyosbítja a bizalomvesztést az igazságszolgáltatással szemben.

Somlai Bálint és a Raw Development – miért pont ő?

A nyomozás eddigi látványosabb lépése a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. számláinak zárolása volt. A cég részt vett a Magyar Nemzeti Bank új székházának felújításában, amelynek költségei 70 milliárdról 103 milliárdra nőttek – mindenféle transzparens költségbecslés vagy értékfelmérés nélkül. Ligeti szerint nem tudni, hogy miért éppen Somlai cége lett célpont. Lehetséges, hogy gyengült a politikai védettsége, de lehet, hogy pusztán logikus lépés volt a hatóság részéről, mert a pénz egy része talán még ott van.

„Ha a Raw Development tényleg bevételezte ezeket a milliárdokat, és nem csak Porsche-ra vagy Ferrarira költötték, hanem valami még a számlán van, akkor azt nyilván próbálják lefoglalni. Ez rendben is lenne – de ettől még a lényegi vagyon mozgása továbbra is tisztázatlan. [...]Ennél sokkal összetettebb a jegybank alapítványának a könyveiben még a 2023-as évben is kimutatott 260 milliárd forintnyi jegyzett tőkének a sorsát megtalálni, hiszen ezekből részvény lett, cégrészesedés lett" – elemezte Ligeti.

Bár sokáig semmi sem történt, végül 2023 végén valóban elindult egy nyomozás a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül kivont és eltűnt százmilliárdokat érintő ügyben. Hogy miért pont most? Ligeti Miklós szerint nem kizárt, hogy Matolcsy György távozása és az őt körülvevő védelmi háló meggyengülése hozta el a fordulatot, de a pontos ok nem ismert.

Ugyanakkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökváltása és szerepvállalása is kulcsfontosságú lehetett: 2023-ban komoly vizsgálatot indítottak, és megállapításaik egy része ma már nyilvános. A számvevőszék egyik legfontosabb megállapítása az MNB új székházának felújításához kapcsolódik. Az eredetileg 70 milliárdos költség 103 milliárd fölé szaladt, miközben sem szükségességét, sem arányosságát nem indokolták, a projekt mégis megvalósult. A pazarlás mértéke olyan súlyos volt, hogy az ÁSZ ezt jogsértő gazdálkodásnak minősítette, különösen a 2022-es gazdasági válsághelyzet fényében.

„Ha én vagyok Matolcsy György, és nincs meg a rekortán futópálya, én is biztos, hogy azonnal Dubajba megyek, nem is vállaltam volna, még ha kérnek se, egy harmadik mandátumot" – viccelődött Ligeti.

Ligeti szerint a felelősség kérdésére nemcsak morálisan, de jogilag is választ kell adni. Magyarázata szerint Matolcsy György, mint az MNB elnöke, közvetlen felelősséggel tartozik a jegybank vagyonáért, és ezért számot kell adnia arról, miért hozott létre alapítványokat, és miért csoportosított oda 260 milliárd forintot. A PADME Alapítvány kuratóriumának tagjai, különösen Csizmadia Norbert, aki egyben más, egyetemi alapítványokat is vezetett, szintén felelősek, mert rendelkezési és ellenőrzési jogkörük volt a vagyonnal kapcsolatban. Somlai Bálint, akinek cége, a Raw Development, több tízmilliárdot kapott MNB-s közbeszerzéseken, jelenleg számlazárolás alatt áll. És Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, aki 2013 és 2024 között felügyelte az MNB-ben az állam tulajdonosi jogait, szintén kötelezettséggel tartozik, és nem tett semmit – mondta Ligeti és hozzátette: a felügyelőbizottsági tagok felelőssége is felvetődik. Így például "Papcsák Ferencé, aki legalább két ciklust leszolgált már a jegybank felügyelőbizottságában, és úgymond nem vette észre azt, amit a sajtó megírt, amiről a civilek beszéltek, amiről a bíróság, az alkotmánybíróság döntéseket hozott". 

"Itt vagy mindenki vak, süket és alkalmatlan vagy tudatos mulasztással, vagy akár tevőlegesen, hozzájárult ahhoz, hogy ezek a súlyosan bűnös magatartások megvalósulhassanak"

– fogalmazott a jogász.

Azt is mondta, hogy "akkor lenne elégedett a Transparency International Magyarország, hogyha ezeknek a figuráknak a gyanúsítotti idézéséről adna hírt a hatóság, és mondjuk a garanciális eljárásban a jogi képviselők védők jelenlétében tett nyilatkozatukat tartalmazó jegyzőkönyv szivárogna ki. És abban olvashatnánk ezeket a válaszokat".

 

További hazai korrupciós ügyeket említve megállapította, hogy "nyilvánvaló, hogy az államhatalomnak van olyan működése, van olyan feladata, hogy zsilipeljen. Az a dolga, hogy bizonyos ügyek ne legyenek megemlítve. Az a dolga, hogy bizonyos ügyek soha ne jussanak napvilágra. Az a dolga, hogy bizonyos ügyek ne kerüljenek bíróság elé, mert ki kell szűrni, meg kell menteni, a büntetlenséget biztosítani kell azoknak a haszonhúzóknak, akik a politikai körtől az erre szükséges biztosítékkal rendelkeznek".

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)