EP-vita a putyinizáló törvényről: "Nem fogunk habozni, hogy megtegyük a szükséges lépéseket"

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa hangsúlyozta, hogy: A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága az Európai Unió alapvető jogai közé tartozik. Ezeket nemcsak az alapszerződések, hanem az EU Alapjogi Chartája, valamint a tagállamok alkotmányos hagyományai is védik.

A demokrácia alapja, hogy az állampolgárok: szabadon kifejezhessék véleményüket, hozzáférhessenek megbízható információkhoz, és különböző nézeteket ütköztethessenek - idézi a Telex.hu a vitában felszólaló biztost.

A független média és a civil társadalom „létfontosságú szerepet játszanak a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében, valamint abban, hogy a hatalmat számon lehessen kérni. Az Európai Bizottság olyan környezetet támogat, ahol a civilek erősek maradhatnak és betölthetik demokráciaőrző szerepüket - mondta.

Elítélte a civilek megbélyegzését és a munkájuk ellen irányuló szándékos lépéseket. Szerinte ezeket „mindenkinek élesen el kell ítélnie”. Azt hangoztatta, hogy bár az átláthatóság és a számonkérhetőség fontos demokratikus értékek, nem lehet ezekkel visszaélni. Nem szolgálhatnak eszközként a véleményszabadság és az egyesülési jog indokolatlan korlátozására.

Emlékeztetett, hogy a Bizottság már 2017-ben is indított eljárást a magyar kormány civil-ellenes törvénye miatt, amely ügy végül a törvény visszavonásához vezetett.

Hangsúlyozta: ha ismét hasonló irányba mozdul a magyar szabályozás, a Bizottság nem fog habozni megtenni a szükséges lépéseket.

Az Európai Néppárt nevében Tarr Zoltán, a Tisza Párt képviselője szólalt fel, aki úgy értékelet, hogy ez a fejlemény az Orbán-rezsim sokadik demokráciaellenes lépése, és azért teszi mindezt a kormány, mert érzik a vesztüket és kapaszkodnak a hatalomba - írta a hvg.hu.

Ez a tervezet nem más, mint újabb putyini eszköz arra, hogy a Fidesz-csatlósok önkényesen külföldi ügynöknek bélyegezzenek bárkit, megalapozatlanul

– jelentette ki. 

A Szociáldemokraták nevében a DK-s Molnár Csaba úgy kezdte a mondandóját, hogy „a kormány szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy az újság ezt megírja. Ezért a putyini cenzúra törvényhez hasonlót akarnak elfogadtatni Magyarországon is a sajtó, a civilek és az ellenzék elhallgattatására. A törvény szerint bárki ellen eljárás indulhat, aki vitatja a Fidesz öt pontból álló szélsőjobboldali populista ideológiáját. Ha azt gondolod, hogy Magyarország nem demokratikus jogállam, akkor jön a bírság. Az most a kérdés, hogy tényleg létezik-e az Európai Unió? Ha ezt meg lehet tenni, ha be lehet tiltani a szabad sajtót és minden ellenvéleményt egy Európa-Uniós tagállamban, akkor gyakorlatilag bármit meg lehet tenni az uniós polgárokkal szemben".

 

Az, hogy az Európai Parlament ilyen gyorsan napirendre vette egy még el sem fogadott törvényjavaslatot, jelzi mekkora port kavart Brüsszelben a kormány értékelte a hirtelen vitát Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója. Arató László azt mondta: az Európai Parlament, az egy politikai testületük, reagálnak meg politikai vitát folytatnak le fontos dolgokról. Az, hogy ez már a törvény elfogadása előtt felkerült a napirendi pontok közé az mutatja azt, hogy az átláthatósági törvény nagyon nagy viharokat kavart az európai politikai életben, és az Európai Parlament nyomást fog gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy ha és amennyiben ilyen tartalommal elfogadják ezt a jogszabályt, akkor indítson a kötelezettség szegési eljárás, és hát nyilván ez egy nyomás-gyakorlási kísérlet a tagállamokra nézve is, hogy a hetesség szerinti eljárásban végre lépjenek tovább.

Az EU részéről az Európai Bizottság állapítja meg a törvény európai jogokba való ütközését, és ők tehetnek javaslatot az Európai Bíróságnak, hogy hozzanak ítéletet a magyar kormány felett. Azonban ezek a procedúrák akár éveket is igénybe vehetnek, de még gyorsított eljárásban is több hónap alatt születhet döntés - tette hozzá.