Karácsony: azonnal függessze fel az Európai Bizottság a sajtót és civileket eltaposó törvényt

Karácsony Gergely azért utazik Brüsszelbe, hogy a Budapestnek járó, csak soha meg nem érkező uniós forrásokról és a lakhatási válságról tárgyaljon az Európai Bizottság képviselőivel, de ennél is fontosabbnak tartja, hogy a Fidesz nagytakarítós törvényéről, a független sajtó és a civil szervezetek ellen indított totális támadásról beszéljen. 

Karácsony azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság ne várja meg azt a hosszú procedúrát, amikor egy kötelezettségszegési-eljárásban kimondják több év után, hogy ez teljesen abszurd és kívül áll az európai szabályokon és normákon. Hanem a Bizottság szedje össze a bátorságát és kérje az Európai Bíróságtól a törvény végrehajtásának azonnali felfüggesztését. Ha ezt nem teszi meg, azonnal megszűnik a szabad sajtó és megszűnnek azok a civil szervezetek, melyek sok területen azt a munkát végzik el, amit az államnak kellene, de kivonult az adott területről - mondta a ferihegyi reptéren indulása előtt Budapest főpolgármestere.

A Karácsony Gergely által írt levelet teljes terjedelmében közöljük:

Tisztelt Elnök asszony!

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egy képviselője, Halász János a mai napon törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, címe szerint „A közélet átláthatóságáról”. Az elmúlt hónapok közéleti megszólalásai alapján nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy valós szándék van a kormányzó párt részéről a törvényjavaslat elfogadására.

A törvényjavaslat – illeszkedve az elmúlt évek hazug kormányzati propagandájához – a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetekre” és azok vezetőire állapít meg szabályokat. Ezeknek célja nyilvánvalóan az, hogy ellehetetlenítse a független magyarországi nyilvánosság jelentős részét kitevő internetes portálokat, valamint a jogvédő és korrupcióellenes civil szervezeteket. Félő, hogy amennyiben az Európai Unió szervei nem lépnek fel jogi eszközökkel is példátlan gyorsasággal az elfogadásra kerülő törvénnyel szemben, akkor visszafordíthatatlan károsodást szenvednek el ezek a szervezetek, velük együtt pedig a demokrácia és a jogállam alapvető értékei is.

A törvényjavaslat szerint a Kormány rendeletében – jogorvoslati eljárás nélkül – jegyzékre veheti azokat a jogi személyeket, amelyek véleménye szerint „külföldi támogatásból” a közélet befolyásolására irányuló olyan tevékenységet végeznek, amelyek egyes alkotmányos értékeket sértenek, negatív színben tüntetnek fel, vagy azok elleni fellépést támogatják. Ezen alkotmányos értékek között olyan tiszteletre méltó értékek is szerepelnek, mint a demokrácia vagy a jogállamiság, de ezen felül ebbe a körbe sorolja a törvényjavaslat a kormányzat kirekesztő családfogalmát vagy éppen az Európai Unióval szemben tételezett alkotmányos önazonosságot, illetve a keresztény kultúrát. A jegyzékre kerülésre a Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárással érintett Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz javaslatot a Kormánynak. Sem a Hivatal javaslatával, sem a Kormány döntésével szemben semmilyen hatékony jogorvoslatot a törvény nem biztosít, továbbá a tisztességes eljárás egyéb garanciáit sem szabja meg. A normaszöveg alapján kijelenthető, hogy teljes mértékben a Kormány önkényre lehetőséget adó, szabad mérlegelésén múlik, hogy mely jogi személyeket teszi rá a jegyzékre. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elmúlt időszakbeli kommunikációja, továbbá a kormányzati kommunikáció alapján nagy biztonsággal előre jelezhető, hogy a független sajtó olyan zászlóshajói mint az atlatszo.hu vagy a széleskörű korrupcióellenes tevékenységet kifejtő Transparency Magyarország lesznek a kormányzat célkeresztjében. A magyarországi független sajtó és civil szervezetek általános jellemzőire figyelemmel potenciálisan szinte minden, a kormányzati intézkedéseket bíráló civil szervezet, illetve a független online média több mint fele a törvény hatálya alá eshet.

A jegyzékre került szervezetek és azok vezetői részben megfélemlítési célú, represszív intézkedésekkel kell hogy szembe nézzenek: anélkül tartható házkutatás náluk, illetve anélkül készíthető tükörmásolat az informatikai eszközeikről, hogy bármilyen jogellenes cselekményt végeztek volna, továbbá mintegy személyes kellemetlenkedésként pénzmosási szempontból fokozott kockázatúnak minősülnek, illetve nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Ezen túlmenően a jegyzékre került szervezet külföldről csak egy később kijelölésre kerülő hatóság engedélyével fogadhat el bármilyen pénzeszközt, legyen az akár adomány, akár áru vagy szolgáltatás ellenértéke is. Ugyan formálisan az engedély megtagadásával szemben van bírósági jogorvoslati lehetőség, de egyfelől a bíróságnak megtiltja a törvényjavaslat, hogy azonnali jogvédelmet nyújtson, másrészt a közigazgatási perrendtartásról eltérően egy kvázi különbíróságra, a Kúria öttagú tanácsára bízza az eljárást, harmadrészt nem teszi lehetővé a hatóság döntésének megváltoztatását, így csak új eljárásra tudja utasítani a bíróság a hatóságot, de magát az engedélyt nem adhatja meg. Meglátásom szerint ez a korlátozás közvetlenül érinti az Unió három szabadságát is: az adományok vonatkozásában a tőke szabad áramlását, az áru ellenértéke vonatkozásában az áruk szabad áramlását, illetve a nyújtott szolgáltatás ellenértéke vonatkozásában a szolgáltatások szabad áramlását is, továbbá az uniós jogi érintettségre figyelemmel alkalmazni kell az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.

A törvényjavaslat a jegyzékre került szervezetek esetében kizárja, hogy a személyi jövedelemadóból civil szervezetek részére való felajánlásból részesüljenek, illetve még mikroadományok esetében is teljes bizonyító erejű magánokiratot követel meg az adományozóktól, ami ellehetetleníti a bevett bankkártyás vagy más online adománygyűjtést.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a független sajtó és a jogvédő civil szervezetek a fennálló finanszírozási helyzetük mellett a legfontosabb forrásaikat veszítik el: sem a személyi jövedelemadó felajánlható részéből, sem mikroadományokból, sem pedig európai uniós támogatásokból nem részesülhetnek ténylegesen. Komoly veszély áll fenn azzal összefüggésben, hogy a kötelezettségszegési eljárások bevett időigénye mellett – mint az már annyiszor előfordult – az Európai Bíróság előre borítékolható elmarasztalása csak ex post facto tud lenni, mert az érintettek a többéves procedúrát nem élik túl.

Arra kérem ezért Önt, hogy komolyan vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a törvényjavaslat elfogadását követően – célszerűen a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó, jelenleg is folyamatban levő kötelezettségszegési eljárásban – haladéktalanul kérje, hogy az Európai Bíróság ideiglenes intézkedésként tiltsa meg az új törvény alkalmazását.