Daniel Freund javaslata: semmilyen uniós pénz ne üthesse Orbán markát 

A DW az opciókról ír, amelyek össze is adódhatnak és akár mindegyik alkalmazható lesz a magyar kormánnyal szemben. Az uniós pénzek/források részleges megvonását követheti a teljes. A magyar kormányt ez hidegen hagyja, hisz már most sem érkeznek a támogatások. S ahelyett, hogy azok visszaszerzésére törekedne, megvonja a vállát, és még szemérmetlenebbet lép és büntetni fogja azokat a személyeket, orgánumokat, amelyek szerinte külföldről befolyást gyakorolnak, illetve veszélyt jelentenek Orbán hatalmára. Itt a cikk megjegyzi, hogy minden jel arra utal, a titkosszolgálatokat is bevonja a kormány a nyomozásba, a felderítésbe. Tineke Strik, a magyarországi jogállami jelentéstevő hatékony eszköznek tartja a pénzmegvonást, akárcsak a 7-es cikkelyes eljárás lefolytatását a szavazati jog megvonásának célzatával. Május 20-án több mint kéttucat tagállam – ami a 26-hoz képest igen magas szám - írt közös levelet az Európai Bizottságnak a várható törvény blokkolásának szükségességéről. A legvalószínűbbnek a kötelezettségszegési eljárás indítása tűnhet, mert 2017-ben a mostanihoz hasonló törvény elfogadásától visszatartotta a kormányt az Európai Bíróság várható döntése. Ugyanakkor félő, hogy ennek sem lesz hatása, mert mindezek dacára benyújtotta a törvényt, ezért most a korábbinál határozottabb lépésre van szükség. Hogy mi lehet az, abba nem avat be az írás.  

A Guardiannak nyilatkozva Pardavi Márta felszólította az Európai Uniót, hogy ne késlekedjen cselekedni, a törvény hatályba lépését meg kell akadályozni. Az okok között nemcsak a magyar kormánykritikusok teljes ellehetetlenítését nevezte meg, de azt is, hogy az Orbán-féle modell, amely letöri a hatalmát veszélyeztetőket – veszélyesen terjed az országhatárokon túl is. Az illiberális represszió exportja zajlik a szemünk előtt – mondja a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Daniel Freund német uniós parlamenti képviselő pedig egy olyan levelet fogalmazott meg a bizottságnak, amelyben az összes pénzügyi alapnak a magyar kormánytól való megvonását javasolja. 26 képviselő írta alá kezdeményezését. 

A Türk Államok Szervezetében megfigyelő státuszt elfoglaló Magyarországnak nyilván nem kis pénzbe kerül a nagyszabású rendezvény megtartása és menedzselése. Az Anadolu Ajansi török állami hírügynökség beszámolójából az derült ki, hogy Erdogan elnök tud igazán profitálni ebből a kapcsolatból, aki Budapesten is elmondhatja, hogy mennyire fontos országa számára az uniós tagság, amire jóideje ácsingózik.  Úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy az Unió biztonságát, védelmét tudná még erősebbé tenni Törökország. Az persze kérdéses, vajon Orbán uniós vetülete előny vagy hátrány Ankara aspirációja szempontjából. A tudósítás nem tér ki arra, a szokásos diplomácia nyelven túl, miszerint terítékre kerültek a bilaterális kapcsolatok, hogy a magyar kormánnyal milyen üzletet ütöttek nyélbe, vagy milyen területen léptek egy nagyot előre – energetika, stb. 

A szingapuri Straits Timesban fizetett hirdetésben népszerűsíti Kína a budapesti elektromos autógyárait és akkumulátorgyártását, szimpatikus fiatalember igyekszik megszerettetni hazánkat a leendő autóvásárlókkal, és bejelentik, hogy az év második felében nagymennyiségben zúdulnak az új autók a piacra és ennek köszönhetően egyre több BYD szalon nyílik majd országszerte. A magyarok állítólag izgatottan várják a termékeket. 

A manhattani Vox Media véleménycikke szerint Trump befolyásosnak láttatja magát, illetve szeretné látni magát, azonban a tarifák kivetése csaknem minden országra – alaposan megtépázta tekintélyét, és mintha z illiberális vagy szélsőjobbos, mérsékelt jobboldali politikusok mintha csalódásuknak hangot adva kezdenek kihátrálni mögüle. Narendra Modit is magára haragította a pakisztáni konfliktusba történt beavatkozásával. Bukele, El Salvador elnöke is reménykedett Trump jóindulatában, miután befogadta nagy számban az Amerikából érkező illegális menekülteket, sőt a meggyanúsított bűnözőket és kontinens egyik legmodernebb és leghatalmasabb börtönébe is szállította. Ennek ellenére nem kapott tarifaengedményt. Orbán Viktorral is közölte a Fehér Ház, hogy átlépte a vörös vonalat a Kínával kiépített szoros kapcsolata, azonban Orbán visszaüzent, nem enged Trump nyomásának. 

A tlapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)