„Vásároljon
Kovátsműhely

Miből van a Hold?

26/05/2021 12:53

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: a Kolinda együttes Újhold című dala után Kováts Kriszta énekes-műsorvezető először Kiss László akadémikus csillagászt kérdezte az égitestekről és a csillagos ég változásairól, majd Pacher Tibor fizikussal beszélgetett a Hold-kutatásról és a Puli Space Technologies magyar fejlesztésű vízszimatoló holdjárójáról.

2021. május 23. Kovátsműhely (2021. május 23., vasárnap 17:00)
52:49
00:00
Műsorvezetők: Kováts Kriszta Szerkesztők: Pályi Márk
Kiss László elöljáróban elmondta, a csillagászok közmegegyezéses feltételezése szerint a Hold a naprendszerünk első harmincmillió évében keletkezett valamikor egy Mars-méretű bolygótest és a Földünk ütközése nyomán, hiszen ekkor a Föld anyagának egy nagyobb része kirepült a világűrbe és Föld körüli pályára állt. Az ütközéses modell bizonyítéka a Holdon lévő kőzetek elemzéséből származik, és más csillagok körül is észleltek már indirekt jeleket ilyen jellegű ütközésekre. A Hold sötét foltjai pedig régen lezajlott kataklizmikus jelenségek nyomait hordják.

A Hold fontos tulajdonsága, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé – ezt a különleges keringést kötött keringésnek nevezik: ugyanis ugyanannyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint a Föld körül. A két bolygónak közös tömegközéppontja is van. Az ár–apály-jelenség is ezzel áll összefüggésben, noha kevesen tudják, hogy ez valójában kölcsönhatás, a Föld is ugyanígy hat a Holdra, hiszen az égitest a másik közelebb eső részét erősebben vonzza, mint a távolabbit. Ha ez hatalmasabb erőt fejtene ki, akkor elvileg a Föld szét is téphetné a Holdat. Ilyen bolygók között közös keringés is kialakulhat, mint a Plútó és holdja között.

Kiss László arra is fölhívta a figyelmet, hogy ugyan a nők menstruációs ciklusa időben valóban megegyezik a Hold-ciklusokkal, semmilyen tapasztalat nem utal arra, hogy a kettő között valóban összefüggés mutatkozna, ami már csak abból is látszik, hogy mindenkinek más-más időpontban zajlanak le ezek a periódusai. A Holdat mindazonáltal az emberiség őskorában varázserővel rendelkező istennek tekinteték, de azon kívül a Napot és az összes szabad szemmel észlelhető bolygót is; ezek adták aztán a nyugati kultúrában a hét napjainak eredeti neveit is a Napot nevében foglaló vasárnaptól kezdve a hétfőn, azaz Hold-napon és a Mars-kedden át egészen a Merkúr-szerdáig, a Vénusz-péntekig vagy a Szaturnusz-szombatig.

Habár az adás első beszélgetésében végül nem került szóba sem az emberi utazás a Holdra, a műsor második vendége, Pacher Tibor fizikus, a Puli Space Technologies alapítója és vezetője kifejezetten a Hold-expedíciókról árult el részleteket, ezen belül is a magyar fejlesztésű holdjáró vízszimatolóról, a Puliról. Pacher cége tíz évvel ezelőtt, a NASA egy kiírására reagálva vágott bele a kísérletezésbe, azóta már támogatásban is részesült az amerikai űrközpont részéről, és a tervek szerint jövőre küldik a Holdra expedíciós eszközüket.

A Hold-kutatás ma már ott tart, hogy ha például a Puli segítségével sikerülne elégséges jeget találni a Holdon, amelyből vizet lehet kinyerni, akkor az ottani expedíciók szükségleteit helyben lehetne kitermelni, és nem lenne szükség rá, hogy a Földről szállítsák oda ennek feltételeit. A Puli egyébiránt nemcsak szimatolni fog a Holdon, hanem meg is örökíti olyan magyar vállalatok és magánszemélyek neveit, akik hozzájárultak a fejlesztés költségeihez.

Pacher Tibor a beszélgetés során számos más részletet és érdekességet elárult még a kutatásról, ha erre is kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész beszélgetést!

Kovátsműhely
2021. május 23. vasárnap
Műsorvezető: Kováts Kriszta