„Klubrádió“

Új helyeken találtak vizet a Holdon, és még többre számítanak

26/10/2020 21:39

| Szerző: Klubrádió/L.Cs.

Kőzetekbe zárt vizmolekulákat mutatott ki a NASA a Holdon. Azt, hogy ilyen formában is előfordulhat víz a Földet kísérő égitesten, hosszú ideje sejteni lehetett, azonban az amerikai és a német űrügynökségek közös projektje keretében végzett megfigyelések szerint a Hold sarkköreinek árnyékos területein jég formájában a korábban felfedezettnél jóval nagyobb mennyiségű víz is összegyűlhetett.

Az amerikai űrügynökség hétfő délután bejelentette, hogy a Hold felszínén kőzetekbe zárt vízmolekulákat talált. Ezen kívül olyan területeket is azonosított, amelyek folyamatosan, és holdi mércével is rendkívül hidegek,  így akár évmilliárdokon át is képesek lehetnek vízjeget "raktározni".

A tudósok a felfedezést a NASA és annak német társszervezete, a DLR közösen működtetett repülő obszervatóriumának vizsgálati eredményei alapján tették. A Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy, rövid nevén SOFIA az infravörös tartományban figyelte meg a Hold felszínét.

Az átalakított Boeing 747-esre szerelt komplex távcső révén Casey Honniball és kollégái az infravörös tartományú teleszkóppal 6 mikrométeres hullámhosszon vizsgálták az égitestet, ahol a vízmolekulák ebben a sávban egyedi jelet képeznek.

Összehasonlításképpen - írja a NASA - a Szaharában fellelhető vízmennyiség százszorosa a Hold talajának kőzeteiben talált mennyiségnek.

A víz – amellett, hogy az általunk ismert élet forrása – drága kincs a mélyűrben – olvasható a NASA összefoglalójában. Az ügynökség Artemis programjának egyik sarkalatos pontja a Holdon található vízforrások lehetőség szerinti kiaknázása.

A 2024-re tervezett Artemis program első célkitűzése, hogy egy időben egy férfi és egy nő tartózkodjon az égitest felszínén. Ezt követően az ideérkező asztronauták feladata lesz fenntartható bázist létesíteni a Holdon mielőtt az évtized véget érne.

Épp ezért nagyon fontos a felfedezés, hogy nem csak kőzetekben mutatták ki, kis mennyiségben a vizet, hanem a sarkkörök tájékán vélhetöen nagyobb mennyiségben is összegyűlt vizjég lehetséges tározóra is rábukkantak. Azt, hogy ezek tényleg tartalmaznak vizet, egy 2009-es kutatás eredménye valószínűsíti, amely során szűkebb területen már sikerült vízjeget kimutatni.

Azóta, hogy 1969-ben a Holdra elsőként lépő  asztronauták visszatértek a Földre, a kutatók szilárdan hittek abban, hogy mellékbolygónk száraz. Csak később, a Cassini és a Deep Impact missziók során jutottak olyan következtetésekre, hogy a kietlen felszínen a kőzetekben lehetnek parányi vízmolekulák.

„A SOFIA által végezett megfigyelések előtt csak gyanítottuk, hogy lehet bármiféle nedvesség a Holdon” – mondta el Casey Honnibal.

„A mennyiségben sem lehettünk biztosak, de úgy gondoltuk, ha van is víz a Holdon, az molekuláris mennyiség, összességében legfeljebb annyi, amennyi folyadékot egy nap fogyasztunk” – tette hozzá.

Ez az elmélet tűnt a legvalószínűbbnek, hiszen a Holdon, nem lévén atmoszféra, a víz elveszne. A Hold napos oldalán – ahol a Nap fénye rendszeresen és mindenfajta szűrés nélkül éri a felszínt – egy szempillantás alatt elpárologna.

Viszont a sarkkörökön adottak a feltételek, a kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Hold északi pólusánál az 1 méter és 10 kilométer közötti hideg csapdák dominálnak, míg a déli pólus közelében inkább a 10 kilométer felettiek. Ennek megfelelően északon 17 ezer négyzetkilométernyi, délen pedig 23 ezer négyzetkilométernyi olyan terület van, ahol a vízjég megmaradhat a felszínen. Azt is meghatározták, hogy a legkisebb hideg csapdák nagyjából 1 centiméteres átmérőjű, örök árnyékban lévő területek lehetnek, amelyekből rengeteg van a Holdon - írja a Qubit.

A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a Hold kolonizációjának folyamatát. Külön érdekesség, hogy az űrben – ha csak nem határoztak meg rá külön törvényt – a tengerészeti törvények az irányadók. Ennek megfelelően bármely idegen terület kolonizációjáról akkor beszélhetünk, ha sikerül növényt termeszteni rajta.