Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
Miasszonyunk - Józsa Márta jegyzete
9/12/2024 18:04
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre-Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
2019. április 15-én egy kiállítás finiszázsán voltam, persze mindenkinek ki volt kapcsolva a telefonja. Az ünnepség után a művész-művészettörténész társasággal elmentünk vacsorázni, én voltam az első – afféle hírfüggőként – aki visszakapcsoltam. Leégett a Notre-Dame – mondtam rémülten, a többiek azt hitték, hogy elment a humorérzékem, és ízetlen tréfákkal próbálom szórakoztatni a művelt közönséget. Utána jött az a típusú csoportos megrendülés, amelyet az ember olyankor érez, amikor egy öröknek hitt kulturális ikon eltűnik az életünkből. A szellemi otthonuk egy része. Abba azonban talán ritkábban borzongunk bele, ha valami hasonló tragédia eltarthatóbb távolságra van tőlünk – még ha földrajzilag nem is jelentősen. Párizs Budapesttől nagyjából ezerötszáz kilométerre fekszik, Damaszkusz valamivel több mint kétezerre. A szír fővárosban nem kell többé olyasmivel bíbelődni, hogy korhűen, vagy esetleg egy új koncepció alapján állítsanak helyre valamit, ami megsérült. Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete elemezte a szíriai kulturális világörökséghez tartozó épületek műholdképeit még a polgárháború tíz évvel ezelőtti stádiumában. És megállapította, hogy az UNESCO által a világörökség-listára felvett épületek, beleértve a műemlékeket, nagyon súlyosan károsodtak. A csaknem hétezer éves Aleppo elpusztulása mellett például Damaszkusz műemlék épületei is helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedtek.
A szigorúan védett kulturális örökségek közül huszonnégy teljesen megsemmisült, száznégy súlyosan károsodott. Például a 715-ben épült Omajjád Nagymecset, amelynek a minaretjei is leomlottak. Gondoljunk csak bele Budapest látképébe az Andrássy út és a Várnegyed nélkül - ez nem is volna olyan elképzelhetetlen művelet, bőven vannak nyolcvan évvel ezelőtti fotók, filmfelvételek arról ma már felfoghatatlan pillanatról, amikor történt valami ehhez fogható. A Dunába lógó, felrobbantott hidak látványának ismeretében rémes belegondolni abba a cinizmusba, amellyel mások szenvedésére, jelenkori történelmére gondolunk. Vagy gondolnak azok, akiktől minden bizonnyal jó okkal reméli azt a korábban a saját népére vegyi fegyverrel is támadó Bassár el-Asszad, hogy bukása után menedéket vagy segítséget kaphat tőlük. A listán összeér, ami összetartozik, az első helyen nyilvánvalóan Putyin áll, állítólag a szír diktátor már nála, vagy legalábbis valahol Oroszországban bujkál. Ám menekülése előtt – legalábbis a Bloomberg forrásai szerint – elküldött Budapestre egy magas rangú keresztény vezetőt, valószínűleg II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, aki arra kérte Orbán Viktort, hogy segítsen támogatást kérni jó barátjától, Donald Trumptól. Arra való hivatkozással, hogy micsoda egzisztenciális veszélyeknek lenne kitéve a szíriai keresztény kisebbség, ha az iszlamista lázadók győznének. A megválasztott amerikai elnök – ha eljutott hozzá Orbán üzenete, ha nem – mindezt megtagadta. Ami nem változtat a diplomáciai aktus két jelentős vonatkozásán. Az egyik a Putyinhoz és Trumphoz is bekötött magyar kormányfő valódi befolyásának mértéke, a másik pedig az a tény, hogy egy ortodox egyházfő kizárólag hazája keresztény lakói iránt aggódik, fel sem merül, hogy a romokban heverő Szíria népének egésze számára kérjen segítséget. Kétségkívül keresztény attitűd, ahogy az is, hogy a háborút egy nap alatt befejezni ígérő Trump éppen a párizsi Miasszonyunk templomának újranyitása alkalmából igyekezett Zelenszkij tudomására hozni, hogy ne számítson semmi jóra, már ami a háborús támogatásokat illeti. Amúgy nemcsak a szír diktátor nem remélhet semmi jobbat: a porig rombolt ország lakóinak fele már 2015 óta menekültként él valamerre, többségük a megsemmisített több ezer éves műemlékek szomszédságában felállított menekülttáborokban. Most arra tippelnek elemzők, hogy másfél milliónyian is lehetnek azok, akiknek majd futniuk kell. És nincs az a NATO-dróttal felcicomázott kerítés és elkötelezett honvédő huszár, ami ennyi embert megállíthatna. És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2024. december 9-ei adásában hangzott el.